Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 42. szám - A békebirósági törvényjavaslat 6. [r.]

1 70 mennyiségű a vasútnál lerakott kukoriczát alperesnek mint vevőnek, a 457 frt vételár átvételével adjonnát, mi meg is történt, de alperes abból foglaló fizetés ürügye alatt 30 ftot visszatartott. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogást tett, különösen a keres, törvény értelmében ; — ő mint vág­ujhelyi lakos nem tartozik a sellyei illetőséghez, de fel­peressel nem is volt semmi üzleti összeköttetésben. Fel peres azt feleli, hogy az áru átvétel s kifizetés Tornóczon — sellyei illetőségnél történt; s habár talán alperes nem is kötötte személyesen az ügyletet, az átvételre még is ő volt megbízva, ő is vette át s fizette ki Tornóczon s igy itt lett véglegesen befejezve. Azt hogy alperes mint megbizott báttya Herzog K. nevében járt el — egy le­véllel igazolja. A jbiróság f. óv april 4. — 880. sz. végzésé­vel bírói illetőségét megállapította; mert a kereseti ku­koricza Tornóczon átvétetett s ekkép kifizetése is ott volt teljesítendő s miután felperesi követelés a nem teljesített fizetésből felmerült kártérítésen alapszik, az illetőség a perr. 35. §. alapján megállapítandó volt. Alperes semmiségi panaszszal élt; mert a felmutatott levelek tanúsítják, mikép felperesei üzleti összeköttetésben nem volt, tehát a kereseti jog sem volt megállapítható, annál kevésbbé az illetőség. De ha lett volna is vele üzlete s tartoznék is neki; — a keresk. törv. 322. §. s a perr. 35. §. szerint a jbiróság illetékte­len lenne. A Semmitősz ék annak helyt adott s az illető­ségi végzést ugy az ügy érdemébeni ítéletet megsemmisi­tette s ujabb tárgyalást s határozathozatalt rendelt; „mert alperes a tárgyalás kezdetén a bíróság illető­sége ellen a keresk. törvény értelmében tevén kifogást; — miután az ügy azon irányban: váljon képez-e a kereset tárgya kereskedelmi ügyletet s mint ilyen a ke­resk. bíróság elé tartozik-e — tárgyalva s felderítve nem lett; ennek előzetes megállapítása nélkül pedig az ügy­ben eljárni nem lehet; ennél fogva panaszlott végzést s ítéletet a hivatolt törvényszakasz alapján megsemmisí­teni kellett." (1876. május 23. — 7664. sz. a.) Az ügyvédi kamarák közleményei. — A kassai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Török Samu elhalá­lozás, Q- é c z y Gyula lemondás, Jedücska Lőrincz elköltözkö­dés folytán a kamara lajstromból kitörültettek, Tischler Vincze és dr. Klein Fülöp^kassai lakos ügyvédek pedig abba felvétettek. — A budapesti ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Balassovits Mór városi tiszti alügész, ügy­véd és kamarai tag elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett és irodája részérő gondnokul Radocza János bu­dapesti ügyvéd, (lakik VI. ker. váczi-uteza 59. sz.) kirendeltetett — Szily Dániel kis-körösi ügyvéd és kamarai tag az ügyvéd­kedésröl önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából ki­törültetett és báró Zedlitz Lajos budapesti ügyvéd és ka­marai tag elhalálozása folytán a kamara lajatormából kitörültetett és irodája részére gondnokul Szarvassy Józ3of neveztetett ki. — Az aradi ügyvédi kamara részéről pedig közhirré tétetik, miszerint Ambrus József aradi ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörüitetett és a halaszthatlan teendők teljestésére gondnokul Andrássy Nándor aradi ügy­véd rendeltetett ki. — A pozsonyi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy K ra i c z Márton verbói ügyvéd nevét meghalálozás következté­ben az ügyvédi lajstromból kitörülte és a legszükségesebb teendők teljesítésére Broznay Csernak Károly verbói ügyvédet gondnokul kirendelte. — A szatmá r-n é m e t i ügyvédi kamara által köz­hirré tétetik, miszerint Zaják Ferencz n.-károlyi lakos ügy­véd elhalálozván, a kamara névsorából kitörültetett, ügygond­nokul pedig Hetey Ábrahám n.-károlyi lakos ügyvád kinevez­tetett. — Asoproni ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Hartmau Károly soproni köz s váltó ügyvéd a ka­mara lajstromába folytatólag felvétetett; —ellenben Nagy Sán­dor soproni köz s váltó ügyvéd önkéntes lemondása folytán az'ügy­védi kamara lajstromából kitörültetett. Kinevezések s áthelyezések: A m. kir. igaz ság­ügy minister Szőcs Márton székely-udvarhelyi kir. ügyészt a csikszeredai, Theil István segesvári kir. ügyészt az erzsébetvárosi és D i e m á r Káról nagy-enyedi kir. alügyészt a székely-udvarhelyi kir. törvényszék mellett rendszeres tett kir. egyészséghez hivatalból helyezte át; — a marosvásárhelyi kir. itélő táblához segédfogalmazóvá ifj. báró Szentkereszty Zsig­mond kolozsvári kir. törvényszéki joggyakornokot, és aljegyzőkké a szegzár Ji kir. törvényszékhez : G e i g e r Gyula szegzárdi törvényszéki joggyakornokot, a szeg­zárdi kir. járásbírósághoz pedig: Kiss Károly szegzárdi törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki; a tamási járásbirósági aljegyzői államásra pedig Dobosfy Gyula beszterczebányai járásbirósági aljegyzőt helyezte át. Továbbá a gödöllői kir. járásbírósághoz aljegyzővé Szakáll Gyula, a pestvidéki kir. törvényszékhez Szi­lassy ErnŐ, az esztergomi járásbírósághoz Magos Sándor, a soproni törvényszékhez II. osz. segédtelek­könyvvezetővé K o v ác s János, az uj-falvi kir. járásbí­rósághoz Ambrózy Lajos pancsovai kir. járásbirósági dijnokot nevezte ki, — A budapesti kir. főü­gyész Somogyi Károly Írnokot a hót-mező-vá­sárhelyi kir. ügyészségtől a szegedi, — T u 11 v a n György Írnokot a körösbányai kir. ügyészségtől a temesvári, — Fridrich János Írnokot a l.-szent­miklósi kir. ügyészségtől a rózsahegyi. — Lántzky Mihály Írnokot a nagy-bányai kir. ügyészségtől a beregszászi, — Lőrinczy Ferencz írnokot a nagy­károlyi kir. ügyészségtől a szatmár-németi, — Nagy Imre írnokot a nagy-s/.ombati kir. ügyészségtől a po­zsonyi, — végre Csorba László Írnokot a gotthardi kir. ügyészségtől a szombathelyi, — továbbá V i i k o­vits Ferencz szolgát a bajai kir. ügyészségtől a szegzárdi, — Miháltsik Mihály szolgát a homon­nai kir. ügyészségtől a sátor-alja-ujhelyi, és a Boldi­zsár András szolgát a l.-szent-miklósi kir. ügyész­ségtől a rózsahegyi kir. ügyészséghez helyezte át. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. 4 Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents