Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 40. szám - A békebirósági törvényjavaslat 4. [r.]

161 ugy különösen a végrehajtásra nézve is de regula a perrend szabályai alkalmazandók. Hogyan lehetséges ez annak biztositéka nélkül, hogy a békebiró birja azok ismeretét; és jogi tan ilmányai megengedik az ily terjedelmes s legkevésbbé sem világos törvény ért­hetését, gyakorlatbani alkalmazhatását ? Különösen jogot nem végzett vagy nem tanult egyén hogyan lehetne képes az illetőségi kérdése­ket megoldani (48. 52. §§. 69. §.) melyek mint tapasz­taljuk, a rendes birák közt is temérdek illetőségi össze­ütközésekre nyújtanak alkalmat amelyeknek ezen béke birói complicált szervezés még tágabb kaput nyitand. Vagy az eljárás beszüntetése czéljából (38. §.) ho­gyan Ítélheti meg egy laikus előlegesen, hogy oly bo­nyolulté valamely ügy. mikép as hosszabb eljárást teend szükségessé? És hogyan feltételeztethetik róla az, mire a 83. §. jogosítja fel, hogy bonyodalmasabb ügyek­ben is biráskodhassék ? Hogyan felelhet meg ily békebiró hivatásának, ha a 48. §. engedélyével egy keresetbe különböző jogalapu követelések is foglaltatnak ? Hogyan felelhetend meg ily ember a 61. 62. §§. azon rendeletének, hogy a döntő ténykörülmények s valódi tényállás tisztába hozatalára szüks 'ges kérdése­ket intézhessen a felekhez? Tndhatja-e egy laicus, hogy melyek a döntő körülmények valamely jogi kérdésre nézve; és képes-e ily kérdések jogi jelentőségét felfogni? Még számos ily kérdést emelhetnénk, különösen a végrehajtásra nézve is, melynek előirt szabályai olya­nok, mikép azok alkalmazása, köztudomásként — még a jelen törvénytudó bíráknál is a legtöbb semmiségi panaszra nyújt alkalmat. — Codificatorunk erről sem látszatik tudomással birni. És mind ezek következése az, hogy a nem törvény­tudó békebirák hivatásuknak megfelelni képesek nem lehetnek, tehát körükben az igazságszolgáltafást tönkre teendik. Annál inkább alkalmazható ez a községi előjáró­ságra mely a szakképzetlenségben s tudatlan részrehaj­lóságban legelső helyen áll, mely azért minden állam­ban a legsúlyosabb elitélés tárgyául szolgál napjaink­ban ; daczára annak, hogy az Horváth Lajosunk állandó vessző paripáját képezi, azt jelen tárgyalások­nál is ugyancsak megerőlteti indítványaival, de a mi jogászi s codificatori reputatiójának előnyére legkevésbbé sem szolgálhat. A Semmitőszék teljes tanácsülési döntvényei. A Semmitőszék f. évi april 27-ki teljes ta­nácsülésében következő elvi határozatok kelet­keztek : I. „Annak megbirálása, váljon a perrend. 204. § szóban előirt eskütételi kötelesség megtagadása esetében, a 206. § szban meghatározott büntetés alkalmazandó e? a tanúvallo­más jelentőségének s ekként a bhonyitékoknak az érdemben itélő bíróság hatásköréhez tartozó mérlegelését foglalván ma­gában, az abból eredetinek vélt jogsérelem nem semmiségi pa nasz, hanem a perr. 296. § sza értelmében felebbe zés utján orvosolható." Az ezzel megoldott kérdés: Váljon oly esetben ha a tanú vallomást ugyan tett, de arra az esküt letenni vonakodik, van-e semmiségi pa­nasznak helye a miatt, hogy a biróság a perrendt. 206. §-saában előirt birságot uem alkalmazta ? Az alkalmul szolgált jogeset ez: G u tt y á n András — Kovács György ellen a nyíregyházi járásbíróság előtt becsületsértési, 40 frt bír­ság fizetésére irányzott sommás pert indított, melyben felperes a tényálladék bizonyítása végett tanukra hivat­kozott, kik beidéztettek s megjelenvén vallomást is tet­tek, midőn xzonban eskütételre felszóllitattak, azt letenni vonakodtak. A jhiróság 1875 decz. 27. — 7132. sz* a, ítéle­tet hozott, melyben felperest keresetével elutasította, a perköltségeket kölcsönösen megszüatetvéu következő in­dokokbó : mert a becstelenités tényáüadéka sem tanú vallomások, sem más bizouyitékokkal helyre nem álli­tatott. Itt a perr. 206. §-sza alkalmazást nem nyerhet, mi­vel szerinte csak azon tanú sújtandó pénzbirsággal vagy fogsággal, ki a birói idézésre alaposok nélkül meg nem jelenik, vagy vallomást tenni vonakodik, mi jelen esetben elő nem fordult, mert a tanuk csak az eskületé­telét tagadták meg. A perköltségek felperes által nem kérettek s fel nem számitattak. Felperes semm. panaszt adott be, minthogy a tanuk eskütételre a biróság által nem szórhattak, mit tennie kellett volna ; és kéri a perr. 206 §. valódi értel­mének megállapitatását. A Semmitőszék azt elvetette; „mert annak megbirálása, váljon a perr. 204. §-szá­ban előirt kötelesség teljesitése a 206. §. szabványában meghatározott sanctió mellett szorgalmazandó-e ? a bizo­nyítékok mérlegezéséhez s igy a per érdemében itélő biróság hatásköréhez tartozván, az abból eredetinek vélt jogsérelem nem semm. panasz hanem felebbezés utján lett volna orvoslandó." (1876. april 27. — 4845. sz. a.) II. Miután oly ítélet, melylyel a felperesi követelés ala­possága feltétlenül elismertelik s csak az annak kiegyenlítéséül fizetendő összeg tételik becslő eskütől függővé, a követelés va­lódisága tekintetében, a perrend 338. §. első bekezdése szerint megkívántató teljes hitelű okiratot pótolja: az annak alapján kért biztosítás, — a mennyiben a követelés veszélyeztetése igazoltalik, — elrendelhető; ellenben ha maga a fellételesen megítélt követelés fennállása is fő vagy póteskü letételétől függ: a biztosítás a perrendt. 338. §. egyik bekezdése érielmében sem foghal helyt. Ezzel következő kérdés oldatott meg. Lehet-e az eskü letételtől feltételezetten marasztaló itélet alapján biztosítást elrendelni, ha a veszély való szinüsége igazoltatik ? Alkalmul pedig következő jogesetek szolgáltak: Pankievicz Ignácz képviselve Szemenyey János pesti ügyvéd által — Bachstein Ármin ellen a bpesti V. kir. járásbíróság előtt 50264 frt 73 kr. iránt sommás pert indított, melynek letárgyalása után — A jbiróság f. évi 6690. sz. alatti ítéleté­ben alperest 13654 frt 76 kr. fizetésében feltétlenül el­marasztalta; ha pedig felperes pótesküt tesz arra, hogy 42 ezer dar. talpfát bevágványoztatott — kötelezte még további 399 frt 87 kr. fizetésére; ha továbbá felperes főesküt tesz arra: „hogy a III. főtétel alatt 9352 frt 52 kr. értékben felszámított munkákat ez összegben alperes feltétlen elfogadta/' alperest még további 552 frt 54 krban marasztalta — ugy végre még 1094 forintban is ha becslő esküt tesz le, hogy a feltüutetett földmunka 40*

Next

/
Thumbnails
Contents