Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 36. szám - Az örököst terhelő követelések biztositásáról

145 „Mivel azonban 1868. jul. 1. napján életbe oly tör- | vény lépett (1868 XI. t. czikk) mely a marhasó termelését s annak elárusitását átalán megszüntette; s ennek következtében ezen naptól kezdve a szerződésben rendelt termelést nem lehetett folytatni azért, minthogy az idézett törvény a vállalat tárgyát közforgalmon kivül helyezte; ehhez képest a szerződés többé sem felperes, sem alperes részéről betölthető nem volt. Ebből az következik, hogy azon naptól, melyen a törvény tilalma életbelépett, felperes alperes kincstártól, mind a mellett, hogy 1868. évi apr. 20-tól számítva a 6 havi felmondás időszaka még le nem járt, a szerződésbeli üzlet megszűnte miatt kárpótlást 6 hóra követelni jogositva nincsen." „Noha pedig ezek szerint a betiltási s illetve felmondási idő' csak 1868. jnlius 1. napjáig lenne számítandó: még is tekintettel arra, miszerint a kincstár arról, hogy a marhasó termeléssel jövőre mi történjék — felperest csak 1868. július 17-kén értesitette ; felperes javára ezen 17 nap is jogosan számitható; ehhez képest az alperest terhelő kárpótlási kötelezettség időtartam szempontból 1868. apr. 20-tól azon évi július 17 ig folyó 88 napra terjedőleg állapittatik meg." „A mi továbbá a pótlandó kár mennyiségének meghatározását illeti, miután ebben közép számítás alapjául egyrészről a termelés átlaga, s másrészről azon ár összeg veendő, mely az illető termelési átalagért felperesnek az A. a szerződésben foglalt díjszabás szerint járandott volna; miután továbbá a havonkénti termelés maximuma ugyanazon szerződésben 6 ezer mázsára határozhatott; azon körülmény pedig, hogy a G, a. kimutatás szerint a szerződési idő folyama alatt a marhasónak havonkint előállitott mennyisége a szerződésben meghatározott maximumot tulhágta; a mennyiben a szerződésben ki kötött termelési maximum a kárpótlási kötelezettséggel áll kapcsolatban, — a szerződésnek ide vágó pontjaiban változást annál inkább nem okozott, miuthogy az hogy a termelés a szerződésben megszabott maximumnál többre emelletett, a vállalkozó előnyére szolgált;" „mind ezeknél fogva termelési átlagul egyedül a szerződésben egy hóra 6 ezer mázsában meghatározott maximális mennyiség vétetik s ennek alapján tekintettel arra, hogy a 6 ezer mázsából álló havi átlag szerint a napi átlag 200 mázsát — a 88 napra eső átlag pedig 17600 mázsát teszen ; továbbá tekintettel arra, hogy felperest szerződésileg egy mázsáért őrlési és zsákkötési díj fejében 32 kr. illeti, s így azon dij mely felperes részére 17600 mázsa után az alperes kincstár által fizetendő lett volna, 5632 frtnyi összeget képez: — alperest felperes részére az ezen felet megillető kárpótlás fejében jogszerüleg ezen 5632 frt összegben s ez után perinditástól (1871. apr. 19) számitandó 6°/0 késedelmi kamatban kellett marasztalni.* „Es miután ezek szerint felperesnek a keresetlevélben a. alatt 20652 frt 42 krra — C. alatt pedig 22171 ftra s 32 krra számitott követelései alaptalanok azért, minthogy az A. alatti szerződésben a 6 havi felmondást tárgyazó kikötményen kivül, minden más nemű vagy alapú kárkövetelés nyilván kizáratott; a dolog ezen állásában felperest azon követelésétől, mely a kereset a. pontjában foglaltatik, elmozdítani, — azon követelésére nézve pedig melyet ugyan csak felperes a C. pont alatt támasztott, a 2-od bir. ítéletet helybenhagyni szinte jogszerüleg kellett." „Végre a perköltségek azért voltak megszüntetendők kölcsönösen, minthogy azon kivül, hogy az e perben hozott ítéletek különböző tartalmúak, felperes a keresetbe vett követelésekre nézve csak kis részben lett nyertes." (1876. april 5. — 1144. sz. a.) Seniniitöszéki döntvények. A kisajátítás előtt megkezdett vasúti munkálatok illetőleg foglalás által elkövetett birtokháboritási keresetek birói eljárás tárgyát képezik. S z ő 11 ő s y Bernát s.-a.-ujhelyí lakos — az É s z a kkeleti vasút társaság s ezen vasút építésére vállalkozott Union-bank ellen a s.-a.-ujhelyi jbiróság előtt sommás visszahelyezési pert indított azon alapon, mert földbirtokából egy rész vasúti munkálatokra illetőleg építkezésekre kisajátítás előtt elfoglaltatott, s használatba vétetett. A jbiróság 1875. febr. 13. kelt ítélettel alpereseket a kereset értelmében elmarasztalta; mert a vasút építési jog csak a kisajátítási törvény korlátai között gyakorolható, s mert a törvény keretén kivül történt foglalás, ha vasúti czélokra irányult is, a visszahelyezési jogot megállapítja. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a birtok háboritás miatti keresetek a perr. 93. §. 1. p. értelmében a bíróságok elébe tartozván, a kisajátítás előtt megkezdett vasúti munkálatok, illetve épitmények miatt birtokháboritási keresetek birói eljárás tárgyát képezik." (1876. febr. 22. — 142. sz. a.) Az iskolaszéknek a községi tanitó fizetésére s illetményeire vonatkozó intézkedéseiből származott jogsérelmek orvoslása a közigazgatási felsőbb hatóságok elébe tartozik. Horváth Endre községi tanitó — Hompasz Ferencz mint nárai községi birája ellen a szombathelyi jbiróságnál visszatartott gabona illetménye s 62 frt tanitói fizetése kiadatását kérvényezte. A kir. tábla a jbiróság ítéletét vizsgálat alá vevén, hivatalbóli semmiség fenlétéről győződött meg s ez okból az iratokat felterjesztette (1875. decz. 21. ref. K a u t z.) A Semmitőszék a jbirósági ítéletet egész eljárásával 297. §. 1. 2. p. alapján hivatalból megsemmisítette ; „mert eltekintve attól, hogy a perr. 64. §-szában előirt kellékeknek meg nem felelő kérvény perbeli eljárás alapjául egy átalában nem szolgálhatott, — a felek előadásai szerint nyilvánvaló, hogy az igényelt kamatok iskolaszék határozata folytán lettek a folyamodó iskola tanítónak megtagadva, s hogy e szerint az ügy a birói hatáskörbe épen nem tartozik, miután az iskolaszéknek a tanitói fizetés s illeményre vonatkozó intézkedése által netalán okozott sérelem orvoslása az 1868. 38. t. czikk szerint a közigazg. felső hatóságoknál szorgalmazandó." (1876. febr. 15. — 416. sz. a.) Az, hogy felhívási ügyben valamely számadó által önként bemulatott számadások a bíróság által keresetnek tekintetlek, és azok elleni kifogások elleniratilag adatlak be, — nem képez oly lényeges perrend ellenességet, mely az eljárás hivatalbóli megsemmisítését indokolhatná. Balrttonyi József — ós neje szül. M i 1 j e vi t s Teréz közti számadási perben a pécsi tszék által ho36*