Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 33. szám - Kizárja e a perrend 587. § a a perorvoslatot?

Budapest, 1876. kedd, május 2. 33. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Perc. 587. §-sza. — Legf. itelöazóki döntvény. — Semm. döntvények. — Min. rendelet. y(Kizárja »' a perrend .^87. §a a perorvoslatot? Tekintve azt, hogy jobb az alperes dolga, mint a felperesé, s hogy a perre utasitott örökösödési jogokat rendkívüli akadály esetében sokszor nem is lehet 30 napi zárhatáridöben érvényesíteni, a hagyatéki eljárásban előforduló perre utasitás fontos kérdését jogállamban a biró önkényétől feltétlenül függővé tenni nem lehet; s egyátalán meg nem engedhető, hogy a biró az erősebb jogczimmel biró örökösök érzékeny jogsérelmével a birtokban levőket a birtokon kivül állók, s a szerződésieket a végrendeleti, vagy épen törvényes örökösök ellen feljebbvihetlenül, s tetszése szerint perre utasíthassa. A nagyméltóságú S e m m i t ő s z é k n e k 1873. évi febr. ll-én 489. sz. a. teljes tanácsülésben hozott határozata szerint, „a perrend 587. §-a kizár minden perorvoslatot,ft mely döntvény a kiáltó jogsérelmek alapját képezhető perre utasittatási kérdést egészen a birói önkénynek rendeli alá, mi a törvényhozásnak szándéka nem lehetett. Nézetünk szerint a perrend 587. §-a az örökösödési jogczimeket a perre utasitás által megsérthető, s megsérthetlen jogczimekre osztályozván, a felhívott szakasznak két alkatrészt adott. Az első a megsérthető jogczimekről intézkedik, s a perorvoslatot nem zárja ki, — a másik a megsérthetlen jogczimeket szabályozza, s a jogsérelem lehetlensége miatt a perorvoslatot világosan kizárja. A perrend 587.§-ának perre utasitás által megsérthető jogczimekről intézkedő ehő bekezdése a birtokban levő, 8 a különböző jogczimekre hivatkozó birtokon kívüli örökösök viszonylag hatályosabb örökösödési jogaiknak érdekében a perre utasítást illetőleg rendeli „a bíróság a birtokon kivül levő feleket perre utasítja, a szerződési örökösök ellen mind a végrendeleti, mind a törvényes, a végrendeleti ellen pedig a törvényes örökösök tartoznak felperesi minőségben fellépni." Itt, hogy a különböző hatályú örökösödési jogczimek önkényes intézkedés által megne sértessenek, világosan meghatározza a törvény, kit kell a birónak egyezség nem sikerülése esetén perre utasítani, s egyéni belátására semmi sincs hagyva. Nincs tehát a birónak joga az ezen szakasz alkatrészben jelentkező örökösöket jogczimeik kellő figyelembe vétele nélkül, s a törvény rendeletének mellőzésével p. o. a birtokjog által támogatott birtokban levő örökösöket a birtokon kivül állók ellen perre utasitani; — ellenkező esetben jogsérelmet követne el, melyre nézve az ezen pont rendelkezése alá vont örökösödési jogczimek tekintetében a perorvoslat kizárva nem lehet, valamint hogy ki sem záratott. Az előbbitől lényegesen különbözik a perre utasitás által megsérthetlen örökösödési jogczimekről intézkedő másod bekezdésnek az ugyanazon jogczimre hivatkozó birtokon kivüli örökösök perre utasítását illető következő intézkedése: „H a s o n 1 ó, vagy is oly esetekben midőn az örökösök közül egyik sem levén birtokban, mindnyájan ugyan azon jogczimre hivatkoznak, a biróság a körülményekhez képest határozza el, melyik tartozik a pert megindítani." Itt már igen helyesen minden a biró belátására van birva, s a perorvoslat világosan kizárva; mert az örökösök mindnyájan birtokon kivü! állván, s egyenlő jogczimmel birván, bár melyikük leend a biró által perre utasitva, jogsérelemről nem panaszkodhatik. Az ezen pont alá vont örökösödési jogczimekre nézve a perorvoslat a jogsérelem lehetlensége miatt záratott ki. A hol lehetetlen a jogsérelem, ott a birói önkény is lehetetlen, s a perorvoslat tárgytalan, s szükségtelennek jelentkezik. A codificátiónak nem az a hivatása, hogy szükségtelen szó conglomerácziókkal foglalkozzék. Ha a törvény hozzó a perrend 587. § ában foglalt valamennyi örökösödési jogczimekre nézve akarta a birói önkényt kiterjeszteni, ugy felesleges volt a fenti két alkatrészből álló szakaszt a különböző jogczimek praecizirozása által annyira kinyújtani, s azt sokkal rövidebben, s világosabban így codificálhatta volna: „ha az egyezség nem sikerül, a biróság a körülményekhez képest határozza el, melyik tartozik a pert megindítani. E végzés ellen per orvoslatnak nincs helye." Annak oka, hogy a törvényhozó nem ily röviden nyilatkozott, s a felhívott szakaszt két részre osztotta, abban keresendő, hogy a külön pontban élesen elkülönített első bekezdésbeli megsérthető jogczimeket a birói önkény ellen perorvoslati biztosítékkal megvédeni, a másik bekezdésbe utalt megsérthetleneket pedig attól elzárni czélozta, mi egyetlen szakasz pontban kivihető nem volt. Fentebbi törvény magyarázatunknak nem arrogálva a csalhatatlanságot, felette kívánatosnak tartjuk, hogy jogászaink a perrend 587. §-ának valódi értelmét a nyilvánosság terén megvitassák. H. Gy. (Nyitráról.) Legfőbb itélöszéki döntvény. A törvényhozás azon intézkedése, mely a magánjogi szerződések tárgyául szolgáló dolgokat forgalmon kivül helyezi, — vis majornak levén tekintendő — az azokra vonatkozott előbbi szerződéseket, a kincstár ellenében is, hatályon kivül helyezi, az abból származtatható kártérítési igényeket kizárja. Grrün Israel (Erdélyből) — a m. k. államki nss tár ellen 76326 frt 741/ kr. elmaradt haszon s 33