Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 31. szám - A birák függetlensége és részrehajlatlansága 1. [r.]

124 „Felperes keresetével elutasittatik s köteleztetik alperes részére 40 ftra mérsékelt perköltséget 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni az ítéleti illetéken kivül. Indokok: „Elutasítandó volt felperes keresetével mert ön maga elismeri, miszerint állomása az 1871. évi 67. t. cz. folytán lett megszüntetve, s ő maga elismeri azt is, miszerint ő nem tartozott azon államhivatalnokok közé, kiknek állomásaik törvény alapján lettek megszüntetve, s kik iránt a törvény akkép intézkedik, hogy ujabbi alkalmaztatásukig hivatalbeli járándóságuktól meg nem fosztathatnak. Tekintve már most, hogy felperes, és az állam közt fennálló szerződést a törvényhozás szüntette meg, és tekintve, hogy felperes az államnál töltött szolgálati ideje után szerzett jogra nézve a saját maga által felmutatott nyugdíjazási decretum által kielégítést nyert, minthogy nyugdíjaztatása, illetve nyugdijának utalványozása azon időről kelteztetett, midőn szolgálata törvény által lett beszüntetve. Tekintve végre, hogy felperes 1872. évi január 1-től kezdve állami szolgálatot nem teljesitett, s nyugdíjaztatása ugyan ezen időtől lett elrendelve, nyugdíjaztatása idejéig vagy is 1873. évi márczius 22-ig felperest fizetés és száliásbér nem illetheti; azon körülmény pedig, hogy ő még 1872. évi január és február havakra esedékes fizetését az igazságügyministeri rendelet ellenére az adóhivatal elnézése folytán felvette, a további határnapokra jogot a fizetés követelhetésére meg nem állapithat. Minthogy tehát felperes azon időre míg fizetése betiltva volt az 1873 évi márc'.ius 22-én történt nyugdíjaztatása által teljesen kielégitetett, annál fogva felperes alaptalan keresetével elutasítandó, és a mérsékelt perköltség megfizetésére kötelezendő volt." (Vége köv.) Scmmitöszéki döntvények. Budapest főpolgármestere a végrehajtó hatalom képviselője levén, a főváros perbeni képviseletére a polgármester van hivatva. No Ili Jánosné — Budapest főváros közönsége ellen R á t h Károly főpolgármester képviseletében bizonyos hagyatékra vonatkozó joggali kérkedés miatt felhivási keresetet indított melyet a bpesti törvényszék f. év jan. 11. kelt végzésével hivatalból elutasított; mert a hagyatéknak felhívó részérei kiszolgáltatása a fővárosi árvaszék által azért tagadtatott meg, mivel a hagyatéki tömegre nézve fennálló zár még fel nem oldatott, — itt tehát a perr. 513. §. a. pontjában emiitett kérkedés esete merőben hiányzik s a főváros közönségére mint felhívott félre az 517. §. semmi esetre sem alkalmazható. Felhivó fél semmiségi panaszszal élvén — A Semmitöszék a tszéki végzést (297. §. 1. p.) megsemmisítette s a keresetlevelet felperesnek netaláni kijavitás végett visszaadatni rendelte; „mert azon kérdés: van-e helye felhivásnak, vagy nincsen, csak a perr. 516. §-szában kijelölt s a 294. §. rendelkezéséhez képest felebbezhető végzés által dönthető el, jelen esetben tehát a tszék a keresetet érdemié ges indokból szabályellenesen utasítván vissza, neheztelt végzését meg kellett semmisíteni;" — és „mert Budapest főpolgármestere az 1872. 36. t. cz. 69. §. szerint a végrehajtó hatalom képviselője; — a | | fővárosi törvényhatóságot azonban a perr. 84. §-szához képest, a hivatolt rendezési törvény 73. §. értelmében a polgármester képviseli, ennélfogva a kereset helytelen képviselet mellett inditatván, felperesnek kijavitás végett visszaadandó." (1870. márcz. 21. — 2109. sz. a.) Valamint a papi párbér beszerzése, úgy az azt képviselő egyenérték iránti kereset is első sorban közigazgatási hatóság illetőségéhez tartozik. Brun ae r János ó-budai plébános — Budapest főváros közönsége ellen 236 frt 35 kr. papi járandóság megfizetése iránt a Pest-belvárosi jbiiósághoz keresetlevelet adott be, — melyre nézve alperes illetőségi kifogást emelt. A j bíróság f. év jan. 4. kelt végzésével birói illetőségét leszállította; mert felperes követelt járándóságait ezen várostól nyervén, az azokat megtagadó határozat mint hatósági intézk dés ellen közigazgatási uton lett volna köteles jogorvoslattal élni, illetőleg a belügymiuisteriumhoz folyamodni, mit tenni elmulasztott. Felperes semmiségi panaszt adott be. A Semmitőazék azt elvetette; „mert az mit felperes szerződésszerű tartozás alapján követel, papi pár bér egyenértékét képezi;" „valamint azonban a párbér beszerzése tárgyában első sorban a közigazgatási hatóság van hivatva intézkedni: ép ugy az azt képviselő egyenérték iránti kereset is a polgári bíró előtt nem indítható mindaddig, mig a közigazgatási eljárás eredménytelenül meg nem kiséreitetett." „Ehhez képest a jbiróságnak jelen keresetet elfő gadnia sem kellett volna; az alapján hibásan megindított eljárás beállitása pedig a perr. 8. §. szerint kötelességében állott." „Ezen okból a temm. panaszt oly megjegyzéssel kellett elvetni miszerint annak eldöntésére, hogy fenforgó esetben a fővárosi képviselet hatóságnak tekinthető e felperes irányában, — a jbiróság hivatva nem volt, s hogy azért végzésének arra vonatkozó indoka jogi következménynyel nem birhat." (1876. márczius 29 - 3031. sz. a.) A kőszén aknázási jog haszonbéréhei való jogosultság a föld tulajdonával egybekötött járuléka levén, az erre vonatkozó igényper érdemleges tárgyalása egyedül a dologi bírósághoz tartozik. Vár a d y Gizella — Buchhalter Mór mint foglaltató és Gyárfás Tóth László örökösei mint végrehajtást szenvedettek ellen a sajó-szent-péteri jbiróság előtt tulajdoni igény pert inditott, melyben a jbiróság 1875. nov. 9. hozott végzésével felperest keresetével elutasította. A kir. tábla 1875. decz. 29. kelt végzésével kimondotta, mikép az első bir. végzés megváltoztatik s a lefoglalt kőszén aknázási jog aránylagos haszonbér esedéke a birói zár alól feloldatik. A legfőbb ítélőszék 304. §. alapján felterjesztette, miután a foglalás tárgyát képező jogosultság a földnek mint ingatlan vagyonnak tulajdonosát illeti s igy az ebbeli foglalás s ebből keletkezett igényper a perr. 353. §. szerint az illető dologi birósághoz tartozik. A Semmitöszék mind a kir. tábla mind a jbiróság végzésé t hivatalból megsemmisítette; „tekintve, hogy a biztosítási foglalás tárgyát ké-