Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 29. szám - Szabad-e a kir. közjegyzőknek ajándékot elfogadni?

117 s a melyekre nézve 1835. évben auctionális szerződés köttetett, szabályszerüleg bebizonyítani, — mi azonban nem bizonyittatott; holott már maga azon körülmény is, hogy D. szerződés kitétele szerint Tóth Gergely a neki Nagy-Azaron osztályrészül jutott ingatlanságot adta zálogba, oda mutat, hogy zálogba vevő Tóth Gábornak is, mint osztályos testvérnek, Nagy-Azaron szinte osztályrésze lehetett." (1876. február 16. — 799. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A hitelező pénzintézet fedezéséül kézi zálogul átadott értékpapírokból való kielégítést lárgijazó árverezési kérvény elin tézése feltétlenül a kereskedelmi biróságu törvényszék hatáskörébe tartozik, (Ker. töm. 258. §. 3. — min. rend. 5. §. 1.) Ezen birói ha'áskörre nézve, a keresk. törvény hatályba lépte elölt a társulati alapszabályokban foglalt eltérő intézkedések érvényteleneknek tekintendők. [Min. rend. 1. — 30. §§.) It'j. -Harzstein Ignácz nyíregyházi lakos az ottani takarékpénztárnál 1874. évben 900 ftot vett fel kölcsön előlegül, mely összeg fedezésére záloglevél mellett különféle értékpapírokat, u. m. szabolcsi, nyíregyházi stb. ipar- s hitelbank részvényeket tett le kézi zálogképen. Minthogv ezen összeget vissza nem fizette, a társaság alapszabályai értelmében az igazgatóság H nyíregyházi jbirósághoz az elzálogosított értékpapírok elárvereztetéseért folyamodott. A j b i i- ó s ág f. év jan. 19. — 457. sz. a. végzésével a kérelemnek helyt nem adott, mert a perrend 462. §. kivételével árverés csak szabályszerű perbeli s végreh. eljárás folytán rendelhető. De mint keresk. bíróság sem járhat el, mert a kért árverés elrendelése a min. rend. 7. §. szerint ezen biróság hatáskörébe nem tartozik; miért a keresk. bírósághoz utasittatik. Felperes se mm. p a n a s z s z a 1 él vén — A S e m m i t ő s z é k azt elvetette ; „mert a fenforgó kérvény elintézése, miután az oly értékpapírokból való kielégítést (ker. törv. 305. §.) tárgyaz, melyeket az adós a hitelező pénzintézetnek (259. §. 2. p.) fedezetéül kézi zálogképen átadott — a keresk. törv. 258. §. 3. pontja s az életbelép. rend. 5. §. 1. tétele szerint a kereskedelmi biróság és pedig azon szabályrendelet 7. §. értelmében feltétlenül a törvényszék hatáskörébe tartozik." „A felperes részvénytársulatnak alapszabályaiba felvett azon eltérő intézkedése, hogy kielégítését a zálogtárgyakból járásbíróság utján eszközöltetni jogosítva legyen figyelembe nem jöhetett azért, mivel a birói hatáskört nem szabályozzák a keresk. törvénynek a seram. panaszban idézett 551 — 559. §§-szai, hanem az emiitett min. rendelet 1 — 30. szakaszai; ezek szerint azonban a korábban keletkezett alapszabályoknak a birói hatáskörre és a peres eljárásra vonatkozó külön intézkedései fen nem tartattak; következőleg a ker. törvény életbeléptetésével hatályon kivül helyeztettek." (1876. apr. 5. — 3132. sz. a.) A megbízásból eredő áru eladások s azokérti pénz behajtások, akár kereskedelmi megbízottak, akár keresk. bizományosok által eszközölteltek, kereskedelmi ügyleteket képezvén (259. $. 3. 260.) az azokból eredő keresetek — keresk. üzlettel foglalkozók közölt — kereskedelmi eljárás alá tartoznak. | A megbízásból tett pénzbeszedések s ezekre vonatkozó átadásokat illető keresetek illetőségét a megbízó telepe, illetőleg lakása szabályozza. (Ker. törv. 322. 324. §§.J Az első magyar szesz-finomító részvénytársulat — Gral vágni Figlio roveredoi bejegyzett kereskedő ellen a bpesti keresk. törvényszéknél 2034 fit kr. erejéig rendes keresetet támasztott azon alapon, mert nevezett kereskedő évek óta a társulat keresk. ügynöke, illetve meghatalmazottja | (keres. tk. 43. §.) levén, mint ilyen a felek részére annál j szeszárukat rendelt meg, azokat átvette s azok árát be| hajtotta a nélkül, hogy azt a társulatunk beküldötte | volna. Alperes i 11 e tő s é g i kifogást emelt. A keresk. tszék azt elvetette; mert habár alpeI res felperes irányában a keresk. 43. 45. §§. szerint keresj kedelmi meghatalmazottnak nem tekintethetik, mivel j köztük azon szolgálati viszony mely a keres, főnök s j meghatalmazottja között azon §§-szok s főleg a keresk. j törv. szelleméből következtetve kétségtelenül létezik, \ fenn nem forog s mert felperes maga az alperest kerese| tében kereskedőnek, tehát olyannak lenni állítja, ki a 3. I § ként saját nevében foglalkozik keresk. ügyletekkel; ; holott a keresk. meghatalmazott csak is más nevében ; foglalkozik azokkal; mindazon által azért tartozik az \ eljárási szab. 5. §-ként keresk. biróság illetőségéhez. > mert alperes nem tagadván azt, hogy kereskedő, a taga• dásba vett bejegyzés pedig a kereskedői jellegnek nem < szükséges kelléke: a kereseti könyvkivooatban felsorolt ; ügyletek a 260. 288. §§. értelmében alperest illetőleg i oly kereskedelmi ügyleteket képeznek minőkről a 284. ! §. rendelkezik s minthogy felperesi könyvek ezen tszék ! területén vezetetnek, a polg. perr. 35. §-ként illetősége megállapítandó volt. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette: ; Okok: „Alperes C alatti levelében beismerte, ] nogv felperes társaság megbízásából áru elad'sokat esz: közölt s az ezek után járó követelések beszedésével (InI cassi) foglalkozott." „Ezen ügyletek, eszközölte légyen azokat alperes akár kereskedelmi megbizott minőségében — mint a keresetlevélben állíttatik — akár pedig mint kereskedelmi | bizományos (keresk. törv. 383. §.)mire az idézette alatti levelének tartalma utal, — a keresk. törv. 259. §. 3. p. i s 260. §. szerinti a kereskedelmi ügyletek keretébe tarj toznak, következőleg azokból felmerülő összes keresetek tekintve, hogy mindkét fél kereskedelmi üzletekkel iparszerüleg foglalkozik, a kereskedelmi eljárás alá esnek." „Ehhez képest alperesnek a kereskedelmi eljárás ellen emelt kifogása törvényes alapot nélkülöz." „A tulajdonképeni illetőség kérdését az első biróság szinte helyesen oldotta meg, mert nem csak a dolog természetéből következik (ker. törv. 322. §.) hogy az, ki másnak megbízásából pénzeket szed be azokat a megbízónak ott tartozik beszolgáltatni, hol ennek telepe, illetőleg lakása van, — de a pénzbeli tartozások tekintetében ugyanazt a keresk. törv. 324. §. kifejezetten is rendeli. — A perr. 30. §. szerint pedig a birói illetőséget nem csak az alperesnek lakása, hanem a kötelezettség teljesítésének helye is szabályozza." „Annak megvitatása végre váljon a kereseti jogalap i állítólagos megváltoztatásának mennyiben lehet befolyása 29*