Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 22. szám - Oroszi-Talányi bünftgy

88 Árverés irányában, észrevételek £431. §.j csak a bíróilag megalapított árverési feltételekre és azok módosítására nézve nyújthatók be, de nem a kielégítési sorrend megváltoztatására is. Utóbbi észrevételeket tartalmazó kérelmek első bíróságilag hivatalból visszautasíthatok. A kielégítési sorrend megalapítása nem képezi az árverési feltételek pótlékát. Holcsy Arnold — Kovács Jánosné ellen Debreczen város törvényszéke elótt végrehajtást eszközöltetvén, ennek folyamában Kesztenbaum Mórné a telekkönyvitszékhez az iránt folyamodott, hogy az 1871. évi 1938. számú árverési végzés kiegészítése, illetőleg az árverési feltételek módosítása akkép eszközültessék, hogy folyamodó által már lefizetett 1000 frt haszonbér s egyéb kártalanítás iránti követeléséi e nézve az elsőbbség a bérlet betáblázása rangsorozatában, a Kovács János javára C. 7. alatt bekebelezett, s C. 15. alatt gyermekeire ruházott 18975 frtbóli kielégités végett Kápolnási J. 750 frt követelése után megalapittassék. A törvényszék ezen kérelmet 1871. évi 2257.sz. végzéssel hivatalból visszautasította; mert a perr. 431. §-a csak az árverési feltételek módosítására vonatkozó észrevételeket engedi meg, a jelen beadvány pedig nem arra, kanem a kielégítési sorrendre vonatkozik. Ez ellen Kesztenbaum M. semm. panaszszal éli azon alapon, mivel a sorrend megalapítása csak az árverési feltételek pótlékát képezvén, a 431. §. szellemében a sorrend kiegészítése is kérelmezhető. A Semmitószék azt elvetette; „mert a perrend 431. §-a szerint észrevételek a jelzálogos hitelezők vagy igénylők által, csupán a bíróságilag megalapított árverési feltételekre nézve levén az árverési batáridő első felében benyújthatók, s ezen feltételek a beadott észrevételekhez képest módosíthatók; a törvényszék az által, hogy panasztevőnek nem az árverési feltételek módosítására, hanem a kielégítési sorrend változtatására irányzott kérelmét, mely az árverési feltételek pótlékát — mint ez a semm. panaszban helytelenül állíttatik — nem képezi, figyelembe nem vette, — a 297. §. bármelyik pontja alá sorolható semmiséget el nem követett." (1872. jan. 24. — 504. sz. a.) Tőrvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s birtokviszonyai rendezéséről. (Folytatii.) 43. §. Ha a volt földesuraság a legelő elkülönzés által netalán neki jutható részről akár a 48. §-ban érintett egy év alatt, akár később lemond : a legelö-elkülönzésre minden igénye elenyészik, és habár a közlegelő haszuálatának gyakorlatában volt : ez is végkép megszűnik. VII. Fejezet. Birtokrendezési eljárás. 44. §. A jelen törvény | határozatai szerint felmerülő minden per az e. f. törvényszék hatásköréhez tartozik. A birtok szabályozás megengedése iránt hozott ítélet jogerőre emelkedése után a törvényszék a felmérés, becslés, osztályozás eszközlésével s az 1832 - 6-iki X. t. czikk 6. §-ának g) pontja szerint megkivántató mindennemű segédadatok megszerzésével, egybeállításával és hitelesítésével, ideértve az összehasonlító okiratot is, mindig egyik birói tagját bizza meg. A megbízott törvényszéki tag köteles: a) a rendezni kivánt község s a szomszédos községek közt a határokat tisztába hozni s a mennyiben az barátságos uton nem volna eszközölhető r a feleket a határkérdés eldöntése végett az illetékes biróság elé utasitani; b) a szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) közlekedési és országos utvonalokra nézve az érdekelt szomszéd községeket is meghallgatni, valamint a járási s illetőleg a megyei vagy országos hatóságok határozatát is kikérni; c) a felek közt a fenforgó kérdésekre nézve a barátságos egyezséget megkísérlem; d) eljárásáról folytatólagos alakban jegyzőkönyvet vezetni, s azt az összes beszerzett adatokkal, valamint a netalán létrejött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszteni; A segédadatokban netalán mutatkozó hiányok kiegészitése iránt a törvényszék intézkedik. 45. §. A tszék a felek közt létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá, s azt a feleknek hivatalból hiteles alakban kiadja; a mennyiben pedig egyezség nem jött volna létre : őket a vitás pontokra nézve perbeszédeik beadására utasitja. Az előkérdések felett rendszerint az 1868. LIV. t. cz. 144. Sban emiitett jegyzőkönyvi eljárásnak van helye; azt azonban, ha a fennforgó kérdések megitélése bővebb tárgyalást kiván, az eljáró biróság rendes írásbeli eljárásra változtathatja át. A per érdemében mindenik félnek csak két perbeszéd és minden perbeszéd beadására 30 napi határidő engedtetik. E határidő minden perbeszédre nézve csak egyszer s legfeljebb ujabb 30 nappal hosszabbítható meg. Ha alperesek a tárgyalási határidőre meg nem jelennének, vagy perbeszédeiket ügyvéd által képviselve, a kitűzött határidőre be nem adnák, a törvény részükre ügygondnokot rendel. Különben az eljárásra nézve az 1832—6. VI. t. czikk 3. §-» és az 1382—6. X. t. czikk 6 — 10. §S-ai és a polg. törv. rendtartásnak a rendes perekre vonatkozó határozatai alkalmazandók; a mennyiben a jelen törvény 50., 51., és 52. §§-ai eltérőleg nem intézkednek. Midőn ügygondnok védi az alpereseket, — mind az előkérdésekben, mind az érdemben hozott ítélet az alpereseknek is kézbesítendő. (Folyt, köv.) Felelői szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — E 1 negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői 5fizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.