Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 21. szám - A járásbirák s albirák közti összeütközés. (1871. 31. t. cz. 2. §. értelmezéséhez)

82 gyandónak rendeltetett." — A kir. tábla azt 1869. okt. 19. Ítéletével indokainál fogva helybenhagyta. — A Semtnitószék a táblai Ítélet ellen beadott felperesi semm. panaszt elvetette. (1870. apr. 23.) A legf. ítélőszék 1871. febr. 7 kén a kir. táblai Ítéletet helybenhagyta, indokaiban kimondván : hogy az okmányok szerint a peres fekvőségek mint a szerzet tulajdona vannak arra telekkönyvezve, hogy felperes egyetem nem bizonyította, — mikép a szerzet tulajdonjoga megszüntettetett, érvénytelenittetett, vagy hogy azon ingatlanok az egyetemre tulajdonjogilag bármi uton átszállónak volna. Ezen 3 öszhangzó i télét alapján a szerzet 1871. mart. 22. folyamodott Pest város tszékéhez, hogy a kérdéses ingatlanokról az egyetem neve a telekkönyvben kitörültessék s a tulajdonjog a szerzet javára bejegyeztessék. — A telekk. törvényszék annak helytadva, a kitörlést és bejegyzést elrendelte. — A kir. tábla azonban 1871. május 30. végzésével az első bíróságit megváltoztatva, — felperes szerzetet fent érintett kérelmével elutasította (lásd lapunk 1871. évi 48-ik számát). A legf. Ítélőszék ezen elutasító táblai végzést helybenhagyta. Indokok : „Tény, miszerint a pesti belvárosi szt. Ferenczrendiek terén 469. sz. a. fekvő és a telekkönyv 562. lapján bevezetett ház birtokosául az illető telekkönyvben az egyetemi könyvtár van feljegyezve. „Hogy mi jogérvénye van ezen feljegyzésnek, ennek elbiráIása,minthogy jelen elintézés tárgyát csak egyszerű telekkönyvi kérvény képezi, — ezen peren kivüli kérvényi útra nem tartozik, mely uton egyedül az veendő figyelembe, ha vájjon azon általános és különös alaki kellékeknek, melyek a telekkönyvi bekebelezésekre a tkvi rendelet 2-ik részében előírva vannak, elég van-e téve, vagy sem? „Szemben azon már emiitett tény nyel, hogy a kérdéses fekvőség tulajdonosául az egyetemi könyvtár van bevezetve, a kérelmezett kitörlésre, valamint a tulajdonjog kérvényező nevére leendő bekebelezésére, különösen oly okmány kívántatnék, mely a t. k. r, 81. §-ban körülirt kellékekkel ellátva van, mely benső kellékek a t. k. r. 84. §-a szerint a közokmányoknál is megkívántatnak; minthogy pedig a kérvényhez A. B. és C. alatt csatolt okmányok ezeD kellékekkel ellátva nincsenek, — és egyátalában nem oly jogügyletre vonatkoznak, mely a szóban forgó fekvőségre nézve kérvényező és mint telekkönyvi tulajdonos bevezetett egyetemi könyvtár között keletkezett: világos, hogy ezen okmányok alapján az egyetemi könyvtár, mint ezen okmányok tárgyát képező jogügyleten kivül álló harmadik ellen, a kérelmezett kitörlés és a tulajdonjognak kérvényező nevére leendő bekebelezése ez uton meg nem engedhető. „Hasonlóan meg nem engedhető a szóban levő kitörlés és bekebelezés, a kérvényhez D. E. és F. alatt csatolt Ítéletek alapján sem, — minthogy a t. k. r. 84. §. c) pontjának értelmében csak oly ítéletek alapján történhetnek telekkönyvi bevezetések, melyek által a bekebelezendő jog a kérvényezőnek a tényleges tkvi birtokos ellen világosan oda lett Ítélve; már pedig a felhivott ítéletek által, az egyetemi könyvtár, illetőleg a m. kir. egyetemi alap, a szóban forgó fekvőség teljes tulajdonába ellen indított perében, — egyedül keresetével el lett uta sitva, mely elutasító ítélet által sem valami végrehajtható telekkönyvi jog, kérvényező, mint az emiitett perben volt alperes részére megállapítva nam lett; sem pedigamagy. kir. egyetemi alapra ennek megfelelő oly kötelezettség, mely szerint a .kérdés alatti kitörlést és bekebelezést tűrni tartoznék, -- nem rovatott. Az elutasítás tagadó természeténél fogva ekkép nem eredményezheti a kért kitörlés és bekebelezési e megkívántató positiv jogalapot, — hanem az érvényesíttetni kivánt jog biróilag megállapíthatónak nem találtatván, — az előbbi viszony és állapot a dolog természete s z e r i n t, é r i n t e tlenül maradt. „Ezeknél fogva a pesti kir. itélő tábla végzését helybenhagyni kellett." (1871. nov. 8. — 7631. sz. a.) Ennélfogva a szerzet azon szomorú kényszerűségbe jött, mikép most újra pert kellett indítania a jogait oly vakmerően bitorló egyetem ellen — beadván újra keresetét a pesti törvényszékhez tulajdonjoga bekebeleztetése iránt. — Miután a legfőbb ítélőszék a szerzet tulajdonjogát már jogérvényesen megalapította, miután a Semmitőszék is hason szellemben határozott, — annak érvényesítése végett most még is, már harmadszor kell perlekednie — egy oly jog érvényesítése végett, mely körül semmi kétség sem forog fenn. Most már a 6-ik évben van ez igy folyamatban — és azon gyönyörűséges kilátás is mutatkozik, mikép még évekig elhúzódhat. — Ez az írásbeliség nyomorúsága. Van-e szakértő, ki merészelné állithatni, hogy ily egyszerű jogügy a szóbeliség utján ennyi ideig húza-vonattathatnék. — Lehetetlen, hogy azt egy közvetlen tárgyalás tisztára ne hozta volna. És mégis vannak elfogultak, kik még mindig az Írásbeliség ily rabulistikája. és húza-vonája mellett rajonganak ! Semmitőszéki döntvények. A lelkészek által papi iltelék fejében követelt szolgalmányok iránt támasztott keresetek, s ezek körüli intézkedések első sorban a közigazgatási hatóságok körébs tartoznak. Steigauf kath. plébános — Kieta Katalin huttai lakos s Szivák Jáuos Hutta községi bíró mint szavatos ellen Liptó megye illetékes szolgabirósága előtt 5 frt 50 kr. papi járandóság megfizetése iránt pert indított, Az egyes bíróság 1871. nov. 8. 310. sz. a. végzésével a keresetet birói illetéktelenség okából leszállította, tekintve, hogy a kath. papi javadalmakat a Canonica visitatio határozásai szabályozzák, az ily javadalmak iránt felmerült kérdéseket törvényes szokásaink s felsőbb rendeletek nyomán, az egyházi s közig, hatóságok együttesen hivatvák elintézni. Ez ellen felperes semm. panasszal élt; mivel ezen ügy nem politikai közigazgatási, hanem peruton tárgyalható, mit igazol az is, hogy a szolgabiróság a közig, uton benyújtott ebbeli kérelmét bírósági útra terelte. Es az ellenfél nem is tett illetőségi kifogást, tehát 51 §és használatába leendő visszabocsátása iránt kérvényező i ként az illetéktelen biró is illetékessé vált volna. A bíró-