Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 19. szám - A váltójegyzőkről

76 Vegyes elintézést nyert 4711 ügy, melyekben kiegészítés rendeltetett 2990; az Átm. Intézk. VI. czikk 6 és 7; a IX. czikk 1. 2. 3. pontja értelmében más bírósághoz tétetett 289. — Pénzbírság alkalmaztatott 16660 forinttal 658 esetben. Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s birtokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) V. Fejezet. Erdei haszonvételek. 23. §. Úrbéri rendezés alá nem esnek, hanem a volt úrbéresek tulajdonát képezik azon erdők vagy erdőrészek: a) melyek már az urbérben, vagy az azt pótló ,,regulativum instrumentum"ban mint saját községi vagy házhoz osztott erdők fordulnak elő; b) a melyek akár az úrbér vagy az azt pótló „regulativum instrumentum" behozatala előtt, akár azután, örök szerződés vagy végérvényes ítélet utján a községnek kizárólagos haszonvételéül adattak át. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési haszonvétel : az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, hanem a fenntartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdő rész a volt földesúrnak kiadandó. 24. §. A mennyiben a 23. §-ban érintett erdő vagy erdőrész a közsegbóli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában, és a többi úrbéresek a faizást a viszonszolgáltatások mellett volt földesuruknak egy más erdejében gyakorolták : ezek erdőilletménye az alábbi szakaszok értelmében külön adandó ki. 25. §. A hol a volt jobbágyok 1848. évi jan. 1 ig a faizás törvényes élvezetében voltak : a helyett számukra azon erdőből, melyben a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrészben, mind a volt földesurat a fennmaradó téren, teljes tulajdonjog, és mindegyik felet a számára kihasitott erdőrészben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvétel illeti. Ezen rendelkezés az egyes volt jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasitott erdőkre nézve is szabályul szolgál. 26. §. Ha a már befejezett erdőszabalyozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a volt földesuraság részére, vagy a volt földesúrnak fenmaradt erdőben a volt úrbéresek számára egyes erdei szolgáltatások s illetőleg haszonvételek tartattak fen, ezek a jelen törvény 89—95. §§-ai szerint megváltandók. 27. §. A volt jobbágyok számára kihasitandó erdőtér menynyisége és helye, ha az iránt egyezkedés nem jönne létre : bírói Ítélet által határoztatik meg. A bíróságok e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. czikk 4. §. értelmében tőrvényesen illető faizási és makkoltatasi haszonvételeknek, valamint az 1836. VII. t. cz. 8. §• értelmében a volt földesúrnak járó viszonszolgáltatások | miségét és mennyiségét kinyomozni; továbbá szakértők előleges | meghallgatása után megállapítani : vájjon minden egyes telek után | aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint, a helyi viszonyokra, különösen az erdő minőségére és termőképességére való tekintettel az úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknek gyakorlatára eddig a volt úrbéresek jogosítva voltak, és a melyek ezentúl erdőtér kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó illetőség hasitandó ki. 28. §. A telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt : hogy az erdei törvényes viszonszolgáltatások beszámítása mellett az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb a nyolcz holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög öllel számítva nem szabathatik; és csak ott, hol a helyi viszonyokhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvényes haszonvétel nem kerül ki : lehet kivételkép nagyobb területet megállapítani, de a 29. §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon felül, holdját 1200 • öllel számitva. Az illetmény két holdnál csekélyebb mértékre csak ott szállittathatik le, hol a volt jobbágy által 1848. jan. l-ig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holdnyi erdőtér sem kívántatik. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a volt jobbágyok számára oly minőségű erdőrész hasittassék ki, mely a faizás rendes gyakorolhatására alkalmatos. A jelen törvény 22. § ában érintett községekben az erdőilletmény képzeleti telkek után szabandó ki, mely képzeleti telkek alakításánál a szomszéd községek telki állományainak mérve szolgál zsinórmértékül. 29. §. A hol a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri czimen a rendes faizási haszonvételeken felül fakereskedést, szénégeíést, vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak : úrbéri eljárás utján eszközlendő becsű alapján határozandó meg azon erdötér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, mely azonban egy egész telek után 16 holdat meg nem haladhat. Oly községekben pedig, a hol a volt földesúr semminemű más birtokkal nem hirt, s erdejében a haszonvételt a volt jobbágyok kizárólagosan gyakorolták, habár a volt úrbéresek az erdő kizárólagos használatára nézve a szakadatlan gyakorlaton ki vül egyéb jogalapot nem is képesek felmutatni : az erdei illetmény a 27. §ban kijelölt helyi körülményeknek tekintetbe vételével, úrbéri eljárás utján 22 holdig emelhető fel. 30. §. Ha a volt úrbéresek a volt földesúrnak valamely idegen határbeli erdejében gyakorolták a faizást : illetményük azon erdőből hasitandó ki. 31. §. Ahol az erdőilletmények kihasitása megtörténik : valláskülönbség nélkül a lelkészek számára egy egész telki, a tanítók számára fél telki erdőilletmény hasitandó ki, a mennyiben vagy gyakorlatnál, vagy egyezségnél, vagy elvégre külső birlokuknak egy — s illetőleg féltelki állományt meghaladó terjedelménél fogva, nagyobb illetményre nem jogositvák. (Folyt, köv.) Feleló's szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piaez és aldunasor sarkán, 9. sz- a.