Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 2. szám - A szóbeli felebbvitelről váltó- és csődügyekben

7 szerint elenyészni hagyván, ezen jogot többé a fiág ellenében \ sem érvényesíthetik. Ily közös — de a nöág által nem érvé- \ nyesilelt jog alapján visszaszerzett javakra nézve közös osztály \ nem követelhető. Közös osztály alá tartozó birtok jövedelmei közös osztóig alá valók minden osztatlan tulajdontárs irányában. kártérítési igények megalapítása s biztosítása örökösödési osztály per körébe nem tartozik. (Folytatás.) Az e. bir. kerületi tábla Ítéletének folytatása következőleg szól : XX. S. A. Uj helyben: a 398. telekjkben foglalt szőlő az ahhoz tartozó aljjal —• és haszonvétel fejében a 600 ftban megalapitott szőlő becsárának 1849 sept. 26-tóli 4°/0 kamatjai. — A többi s.-a.-újhelyi birtokrészek osztály alá többé e perben nem vétethetnek. — Mert alperes az összeíráskor beismerte, hogy azon szőlő aljával együtt c"si birtok s igy a hagyatékhoz tartozik. Mig másrészt felperesek azt, hogy a másik — Harcsa nevű — szőlő ősi birtok lenne s valaha a hagyatékhoz tartozott — nem igazolták. — A többi újhelyi birtokot illetőleg, miután felperesek 23. 24. sz. okirataiból kitetszik, alikép azok már végrendelkező közös atyjuk életében felperesek anyja és alperesek kezein voltak s általuk közösen el is adattak; s miután azok a 25. sz. okirat szerint a peres felek által idegen kézből s más czimen 1851-ben szereztettek, s igy azok sem apai sem anyai hagyatékot nem képeznek s mint ilyenek jelen végrendeleten alapuló osztályos L'rökösüdési pernek tárgyai sem lehetnek, — osztály alá nem is vétethettek. „Gejőczön, Berethén és Dobronyban,— összeiráskor mindkét fél részéről történt beismerésként, osztály alá tartozó birtok nem találtatott — e tekintetben tehát további birói intézkedésnek szüksége fenn nem forgott. A haszonélvezetet illetőleg, az e bir. itélet indokolásul következőket tartalmaz: „Eltekintve attól, hogy melyik fél legyen oka az osztály elhalasztásának, minthogy a közös birtok időközileg jövedelmezett, ezen jövedelmet pedig az egyik osztályos fél maga részére nem igényelheti, de a 140 C. látható 21. dönt. rendelkezéséhez képest is, a birtok közös jövedelmét osztály alá kellett bocsátani — a részletes kiszámításra vonatkozólag és ugyanTarnóczon,Eör-Darmán, Homokon, Szerednyén, Palágy-Komaróczon, a mennyiben osztály alá veendő birtokból származik, — továbbá Jerneben, Irmán és S.-A. Ujhelyen megitélt részbirtokoknak haszonvétele, melyet felperesek átalánosságban, — válaszukban pedig bizonyos időszakra 6°/ -, más időtartamra 4°/0-tóli, — végre előterjesztvényeikben egész időre 6°/0-tóli kamatokban kértek meghatároztatni, — a mennyiben jelen esetben nem kamat, a birtoknak tiszta jövedelme tartozik osztály alá, az a kezelési költség és közterhek viselésének figyelembein vételével átalában, — a közegyezéssel meghatározott birtok becsárának 4°/0-tóli kamataiban alapíttatott meg bíróilag. „Az V-ik tételben foglalt matyóczi befektetéstől, a VI. tételbeni palágy-komaróczi szerzeményi összegtől; VH-ikben Rát, Szürthe sTéglási befektetésektől; IX-ben Baján házi birtok eladási árából; — Xl-ben hliviscsei s porubkai befektetési összegektől s XVIII ban bernátfalvi birtok szerzeményi összegétől, mint a melyekből felperesek osztályrésze készpénzben kiadandó — a 146. lap 48. dönt. értelmében kamatot megítélni kelletvén s mivel a magyar törvények szerint a kamatláb 6°/0, az osztrák törv. 995. §. szerint 4°/0 — ez szerint a magyar törvény idejére, 6 és az osztrák törv. tartamára A°'0 kamatok voltak megalapitandók. „Az osztály alá tartozó és megitélt urbérkárpótlási összegek, hová a XVI-ík tételben megitélt szilvásujfalusi telek is tartozik, 1848. május 1-tól folyó 5°/0 kamataival azért ítéltettek osztály alá vétetni, mert a kárpótlási kötvényektől 5°/0 fizettetik, és minthogy a közös apa éltében a kötvények ki nem adattak, hanem azok az örökhagyó halála után 1848. máj 1-től járó kamatokkal részint alperes által vétettek fel, részint most is hátralékbanvannak, egész összegük a tömeget hitelezőleg illetvén, osztály alá tartozónak volt kimondandó. „A X-ik tételbeni Korumlyán, — XH-ben Kászony és Szernyén, — XlV-ben Szernyegen, — XV-ben NagyErdőn és XVII. tételben foglalt györgyi községben levő s osztály alá tartozó birtokrészektől, mint az arányos — összesitési per kimenetelétől függő virtualitásoktól, — a haszonélvezet nem jár, — a györgyi erdőből pedig az felperesileg nem kéretett. „Végre a VIII. tételben megitélt bátfai birtoktól haszonvétel a 139. lap 14. döutv. szerint nem jár." „Ellenben felperesek e 1 u t a si 11 a t n a k következő kérelmeikkel : „1. A leánynegyed kiadatását s a közös szülők által elidegenített ösi birtokok kárpótlását (redintegratio avitícorum) illetőleg. Minthogy az ezek iránti keresetek indítása s folytatása az ősiségi pátens 10. 26. §§-ai szerint meg nem engedtetik. Különben is felperesek ebbeli kérelmei az osztály alá tartozó összes javak birói összeírása következtében 1869. január 20 kán előterjesztett követeléseik közt nem foglaltatnak. ,,2. A szerednyei másik szőlőre nézve; mivel felperesek ki nem mutatták, hogy ezen 80 frtra becsült szőlő birtokában id. Bernáth Zs. valaha lett volna; — sem azt, hogy azon szőlő a hagyatékhoz tartoznék. „3. Matyócz községben 2 majorsági zsellért illetőleg; — minthogy azok ősi mivolta, s hagyatékhoz tartozósága be nem bizonyittatott. „4. Kaszony és Szernyén alperes leányának átadott birtokra nézve attól, hogy az is osztály alá vétessék; miután itt sem bizonyittatott akár a telekkönyvi kivonatokkal, akár a felfedezés által, hogy azok a közös szülék hagyatékához tartoztak. „5. Heves — Pél s Verpeléti alperesi birtokrészek osztály alá rendelése iránt; mert felperesek perirataikban önmagok állították, hogy ezen birtokrészek még a végrendelkező közös apa által eladattak; s e szerint eltekintve attól, váljon ősi vagy szerzett javak voltak-e, — végrendeleti hagyatékot nem képezhetnek. Azon körülmény pedig, hogy azok egy része a közös szülők halál i után alperes által osztatlan állapotban visszaszereztetett — minthogy a kereset egyszersmind a visszaszerzett javak kiváltására is nem irányoztatott — a 146. lap 46. döntv. szerint, jelen perben figyelembe nem vétethetett. Sőt mivel ezen birtokrészek a keresetlevélben nem is kérettek, hanem egyedül az elidegenítés folytáni kárpótlás (redintegratio) kéretett, ennek pedig az ősiségi pátens 10. 26. §§-ként nincs helye. 2*