Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 14. szám - Némely törvénykezési szabályokróli nézetek tisztázása

55 végzéssel láttatott el — per felvételi határnapul azon év ( aug. 24-ke tűzetvén ki. A tárgyalás befejeztetvén, az ügyiratok a pertárból 1871. jan. 4-kén lettek a tszékhez felterjesztve. A telekkönyvi törvényszék azonbau a perrend 44. §-át tartva szem előtt — magát illetéktelennek tekintette s ennélfogva az Ügyv. szab. X. czikk rendeleteként 40. sz. a. végzésével az ügyet a polgári törvényszékhez tette át elintézés végett. A polgári tszék pedig 773. sz. a. az iratokat érdemleges elintézés végett visszaküldötte. Ennek folytán a telekk. tszék a közte s a polg.tszék közt felmerült illetőségi Összeütközés folytán az ügyet a Semoiitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék azon értesitéssel küldötte vissza a periratokat, ruikép a kérdés alatti per elbírálására nézve a megyei tszék telekkönyvi osztálya jeleltetik ki illetékes bíróságnak ; „mert a per még 1863. mart. 3-kán a megyei törvényszék telekk. osztálya előtt tétetvén folyamatba, s a keresetlevél még azon évi apr. 8-kán idéző végzéssel elláttatván, — az aug. 24-re kitűzött perfelvételi határnap s a keresetlevél vétele közötti idő első felében, alperes a megyei törvényszék telekk. osztályának birói illetékessége ellen kifogással nem élt — s ekként az a perr. 51. §. második kikezdéséhez képest illetékessé vált; — minthogy a per tárgya nem olynemü, melyre nézve a rendes birói illetőségtől eltérésnek nem volna helye." (1871. nov. 23. — 14056. sz. a.) Az árva és gyámhatósági, valamint a gondnoksági ügyekben, a birói és az 1870. 42. t. cz. 8. íjban szabályozott árvaszéki hatáskörök iránt kételyek merülvén fel : ezek eloszlatása s egyöntetű eljárásnak megállapítása végett, az 1869. IV. r. czikk 25. §-ban gyökerező felhatalmazás alapján, a bel- és igazságügyi ministerek által egyetértöleg következők rendeltetnek: I. czikk. Kiskorúak, távollevők, elmebetegek, továbbá a tékozlóknak nyilvánítottak részére, valamint az országos fegyintézetben lévő fegyenczek gyermekei részére gyámot, illetőleg azok vagyonának kezelésére gondnokot az árvaszék nevez ki. Ezen intézkedés azon esetben is áll, ha a bíróságok börtönében létező fegyencz vagyonának gondnoki kezelése vagy a törvény, vagy a fenálló szabályok szerint szükségessé válik. II. Nagykoruknak gondnokság alá helyeztetése iránt azonban a határozati jog a bíróságot illeti. III. Az örökösödési eljárás megindítása és vezetése az 1868. 54. t. cz. VII. fejezete szerint is az illető bíróság hatáskörébe tartozván, mindaddig, mig a hagyatéki tárgyalás, vagy az örökösödési per nincs befejezve, az árvaszék csak annyiban intézkedik, a mennyiben az illető bíróság részéről az 1868. 54. t. cz. 575. és 576, §§-ai értelmében, az 560. §. a) és b) pontjaiban emiitett személyek képviseltetése, vagy az 586. §. értelmében a létrejött egyezségnek gyámhatósági jóváhagyása végett megkerestetik. IV. A hagyatéknak az 1868.54. t. czikk 563. §-ban körülirt előleges biztosítása a haláleset felvételével megbízott közigazgatási közegeket illeti,— a birói intézkedés megkezdésével azonban mindaddig, mig a hagyatéki tárgyalás, vagy az örökösödési per jogérvényesen nem intéztetett el, a hagyatéki vagyon biztositásáról és kezeléséről az 1868. 54. t. cz. 568. és 588. §§. értelmében az illető bíróság tartozván gondoskodni : a gyámság vagy gondnokság alatt álló örökösök tartása és ellátása iránt az árvaszék meghallgatása mellett, a hagyatéki biróság intézked" V. Ha az 1868. 54. t. czikk 587. §-a értelmében a gyámság vagy gondnokság alatt állók utasíttatnak per útjára: a perre utasító végzés az árvaszéknek kézbesítendő, s ez köteles a kiskorúak vagy egyébként gondnokoltak gondnokát a szükséges intézkedések megtételére utasitni. — Gondnok nem létében köteles az árvaszék a kiskorúak vagy egyébként gondnokoltak jogainak megvédésére a törvényhatóság ügyészét utasitni. VI. Az öröklött ingatlanoknak az örökösök nevére leendő bekebeleztetését az 1868. 54. t. czikk 581. §-a értelmében az eljáró birtokbiróság mindenkor hivatalból eszközli. VII. Mihelyt a hagyatéki vagyon, vagy annak a gj'ámság és gondnokság alattiakat megillető része, a hagyatéki biróság részéről az árvaszéknek átadatik, vagy az örökösödés esetén kivül, gondnok kirendelése végett a biróság által megkerestetik : azonnal kezdetét veszi az árvaszéknak az 1870. 42. t. cz. 8. § ban körvonalozott árvaés gyámhatósága, mely kiterjed a gyámoltak vagy gondnokoltak személyére, illetőleg vagyonára, a gyámok és gondnokok ellenőrzésére, és a számadások megvizsgálására, s mindaddig tart, mig a gyámság vagy gondnokság jogérvényesen nem szüntettetik meg. VIII. Ha a számadással tartozó gyám vagy gondnok számadását a rendes időben nem adná be, köteles az árvaszék azt, szükség esetében az 1868. 54. t. cz. 518. §-a értelmében indítandó felhívási per utján száraadástételre szorítani. Ha pedig a benyújtott számadások átvizsgálása alkalmával hiány, vagy a gyámoltak avagy gondnokoltak terhére eső valamely kár fedeztetik fel, — felelősség mellett köteles az árvaszék a gondnokoltak károsításának megakadályozása, illetőleg a gyám vagy gondnok fele lősségre vonatása végett, akár polgári, akár bűnvádi uton a szükséges lépéseket megtenni, s szükség esetében a netalán biztosítatlan tömegnek haladéktalan biztosítása iránt kellőleg intézkedni. IX. Kiskorúaknak nagykorusitását illető ügyek elintézése a m. kir. belügyministeriumra száll át. X. Az örökbefogadások és törvényesitések továbbra is az igazságügyministerium hatásköréhez tartozván, — ezekre nézve hatázoztatik, hogy a mennyiben kiskorúak érdekei is fennforognának, ezen ügyek az illető árvaszék meghallgatása mellett intézendők el. Kelt Buda-Pesten, 1872. jan. hó 30-án. Tóth Vilmos. — Bittó István. Rendelet az erdélyi kir. tszékekhez és j bíróságok hoz. Több oldalról kétség támadt az iránt : vájjon az osztrák büntető törvénykönyv több §§. alá eső, s az 1858. június 20-kán kelt legfelsőbb császári nyiltp^rancs alapján, a közigazgatási ha14*