Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 12. szám - Ellenszavazat és különszavazat kérdéséhez

47 A perújítás kérdése az ügy érdemével itélelileg s nem végzésileg döntendö el. Fábián Lajos nagyváradi lakos — Kaczián Károly s társa czég ellen Nagy-Várad egyes bírósága előtt, az ezek által Nagy-Váradon birt bolt s lakhelyiségekre vonatkozó bérlet megszüntetése s azok 1871. Sz. Mihályig leendő kiüríttetése végett pert inditott — azon okból, mivel azon helyiségek szerződésileg Hegedűs czégnek voltak kiadva, s miután az feloszlott, Kaczián azokat a tulajdonos tudta nélkül foglalta el s beleegyezése nélkül birtokolja. Tárgyalásra alperes czég meg nem jelenvén, a kereset értelmében 1871. jun. 3. Ítélettel elmarasztaltatott. — Néhány nap múlva — jun. 12. — alperes czég perujitási keresetet adott be, azon kijelentéssel, mikép vétlenül mulasztván el a tárgyalást, igazolással nem akar élni, hanem a perr. 315. §. a) pontjaként perújítást használ. Erre kitüzetett a tárgyalási határidő, melyre az ellenféllel ujitó alperes is megjelent, — és mielőtt az ellenfele ellenbeszédét előadta volna, alperes hivatkozva a 68. §-ra, a beadott perujitási keresetet igazolási kérelemnek kéri tekintetni s ezzé kiigazittatni — előadván azután vétlen elmaradásának okait. Felperes tagadja, hogy jogositva lenne alperes beadott perujitási keresetét igazolásinak minősíteni; mert a 68. §. nem engedi meg, hogy valamely alapkereset egy más alapkeresetté átváltoztathassék. De maga alperes az igazolásról világosan le is mondott, de különben is annak nem lehetne helye, mert a megjelenésre nézve elhárithatlan akadályt nem igazolt. Ezután alperes illetőségi kifogást emelt, mert jelen kereset a 93. § e) pontja alá nem sorolható, mivel a bérleti szerződésben kitett határidő le nem járt, sem a bérfizetés el nem mulasztatott. — Erre felperes megjegyzi, hogy az illetőségi kifogást a tárgyalás elején kellett volna megtenni, különben itt a 93. §. ej pontja alkalmazandó, mert alperes a bérletet jogtalanul vette át s folytatja, tehát az minden perczben lejártnak tekintendő. Az egyes biróság 1871. jul. 9. végzéssel a kért igazolásnak helyt adott s felperest keresetével sommás útra utasi'otta. Ez ellen felperes semm. panaszszal élt; mert nem engedtetik meg, hogy a perujitási kereset igazolásivá minősíttessék s maga a perczim megváltoztattassék ; mert a kiigazítás 68. §-ként csak a kereseti jogalap vagy követelés mennyisége tekintetéből engedhető meg, és mert sommás útra nem utasíthatta a biróság, miután az alapperben magát előbb illetékesnek mondotta ki. A Semmitöszék annak helytadva, a június 27. tartott tárgyalást a neheztelt végzéssel együtt megsemmisítette, s a bíróságot az újított kereset felett ujabb szabályszerű tárgyalásra utasította. „mert a perr. 68. §. megengedi ugyan a kereset kijavítását, azonban a törvény ezen rendelete annyira ki nem terjed, hogy a perujitási kereset az attól lényegileg különböző igazolási kérelemmé átváltoztathassék; az eljáró bíró tehát szabálytalanságot követett el stb. (1871. sept. 20. — 10257. sz. a.) Ennek következtében a perujitási kereset tárgyalására 1871. okt. 5-ke kitüzetett, mire ujitó felperes megjelenvén — mielőtt ujitott alperes ellenbeszédjét előterjesztené, illetőségi kifogást emelt, — mert az alapperbeli kereset 93. §. e) pontja alá nem esvén, sommás biróság elébe nem vonható — ismételve a fent érintett illetőségi fejtegetéseit. Ujitott alperes a kifogást elvettetni kéri, — mert a Semmitöszék az eljáró bíróságot az ügy érdembeni határozathozatalra utasította, tehát illetőségi kifogást többé nem használhatni; és mert az ujitott per az alapper bírájához tartozik. Az egyes biróság azonban 1871. okt. 24. hozott végzésével a perújításnak helyt adott, de a bírói illetőség elleni kifogásnak is helyt adott s az ujitott felet az alapperbeni keresetével az illetékes bírósághoz utasitotta; — „mert az illetőségi kifogás az ellenbeszéd előít emeltetett, s mert jelen eset a 93. §. e) pontja alá nem sorolható, — mely a sommás illetőséget csak akkor engedi meg, ha a bérletbőli kimozdittatás bér nem fizetése vagy bérlet lejárta folytán követeltetik, mi itt fenn nem forog, mert alapjául az szolgált, hogy a tulajdonos Kacziánt a vele szerződött Hegedűs jogutódjának el nem ismerte, tehát az, hogy a felek közt bérleti szerződés nem is létezik. És ezen illetéktelenségi alap csak a per során tünt elő. És mert ujitó felperes perújítással 315. §. a) pontja alapján azért élt, mert az alapkereseti tárgyalásrai megjelenést vétlenül elmulasztotta, s ellene 306. §-ként igazolással nem élt. A 315. §. a) pontja szerinti perújítás pedig nem egyéb, mint a vétlenül mulasztott fél ellen hozott bírói határozat sérelmének elenyésztetésére nyújtott törvényes ut és alkalom. A 350. §. szerint pedig perújításnál az eljárás a közönséges elvek és szabályok szerint történik, melyek (97. §.) szerint az illetőségi kifogás használható. Ezek szerint ujitó felperes kifogásának helyt adni kellett, miután ezen őt megillető kifogással vétlen mulasztás miatt az alapperbeni tárgyalásnál élni módja nem volt." Ez ellen ujitott alperes mint alapperbeni felperes ismét semm. panaszt adott be, — ismételve leginkább fentebbi érveit, t. i. hogy a 68. §. szerint a perujitási keresetet nem lehetett volna kijavítani, — hogy az illetőségi kifogásnak nem lehetett volna helyt adni, mert a 320. §. szerint ujitott perben annak többé nincs helye, mert az ujitott per az alapper bírája elébe tartozik; s mert azon végzés az alapper jogérvényes Ítéletét feloldja, mi nincs megengedve, mert a perújítás az alapperbeni Ítélet végrehajtatását sem gátolhatja. A Semmitöszék a neheztelt végzést a perr. 297. §. 1. 5. pontjai alapján megsemmisítette s a bíróságot utasitotta, hogy a feleket az ügy érdemében kihallgassa s hozzon ujabb szabályszerű határozatot. „mert a perr. 47. § a szerint az ujitott perre nézve kivétel nélkül azon bíró illetékes, kinél az alapper tárgyaltatott s elintéztetett; — a perr. 320. §-a szerint továbbá az ujitott perben a perujitás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik, s egy közös Ítélettel döntetik el; elvégre a perujitás kérdésében hozott ítélet érdemleges része ellen nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye. A törvény ezen rendeleteiből következik, hogy azon esetben, midőn az alapper tárgyalásánál, habár vétlenül elmaradt alperes, a perr. 97. §-a rendeletéhez képest, az alapperben eljárt biró illetősége ellen kifogást nem tett, ujitott keresetlevelében az alapiperbeli biróság illetőségét meg nem támad12*