Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 100. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 14. [r.]

Pest. 1872. péntek decz. 20. 100. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. E napokban a f. évi előfizetési időszak lejárván, teljes bizalommal felkérjük előfizetőinket, hogy előfizetésük megujitá**.-* iránt mielőbb intézkedjenek, és elvtársainkat, hogy hatáskörükben lapunk terjesztésére közreműködni szíveskedjenek. — Az előfizetés ezentúl is hetenkint kétszeri megjelenéssel — egész évre 8 íor. — félévre 4 for, negyedévre 2 for. Küldendő Pestre, Kalap-utcza II. sz. 2-dik emelet. Tartalom: Eszmék a telekkönyvi stb. — Semm. döntv.— Jogirodalmi szemle. A Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferencz járásbiró úrtól. XIV A 150 §. összehasonlításából következtetni lehet, hogy a 149. §-ban említett azon személyek, kik ellen a kirőrlési kereset indíttatik, az örökösök és ajándékozottak is lehetnek, uey enn* k beekelése czelszerü, mert a következtetés gyakran kétségbe vonathatik. A tkvi hitelnek a lehetőségig való megállapítása czéljából, továbbá, miután amúgy is csak hiteles helyen készült okmányok alapjáni tkvi bevezetések vétetnek javaslatba; ugy a 1 50 §-ban érintett három évi idő hoszszúnak mutatkozik. Ennek bővebb felvilágosítására egy bár hosszabb, de érdekes eset előadását szándékom megkísérni. Az illető telekjkönyv lapja következőleg áll: 1. V, 1860 A. javára bekeblezve 1000 ft. 2. % 1860 B javára bekeblezve 400 ft. 3. V, 1860 C. javára bekeblezve 400 ft. 4. 6/3 lf-60 D. javára bekeblezve 400 ft. 5. 73 1860 törlése az 1. alatti 1000 ftnak. 6. % 1860 E. javára bekeblezve 100 for. 7. % 1860 F. javára 150 ft. íelülkeblezes a 2. alatti 400 frtra. 8. 4/8 1860 Gr. javára 250 ftra tulajdonjog a 3. alatti 400 ftból. 9. 8/3 1863 Perfeljegyzés az 1000 ft. törlése végett. Ha már most az A. hitelező az ellene mart. 9-kén 1860 kieszközlött iőrlést mint. érvénytelent azon jogi hatással megtámadni akarná, hogy zálogjoga követelének teljes értékében és elsőbbségében helyreállíttassák, s így minden utána jött B—G. hitelezőnek elébe tétessék: ugy neki a keresetet valamennyi ellen a 150 §. értelmében kell intéznie. Itt azon mindennapi eset vélelmeztetik, hogy ezen hitelezők a megtámadott törlés érvényessége iránt jó hiszemben voltak, mert a tkv. által c-ak a forgalombani becsületesség védetik különösen, és mert a tkvbeni bizalom megszűnik bizalom lenni, mihelyt erről álnokságot feltenni lehetne, vagy legalább csel, vagy csalás eszközévé alacsonyulna. Hogy az E. F. és G- hitelezőket védeni kell, kétséget nem szenved, mert E. F. a kölcsön és Gr. az engedményezési ügyletet valósággal meg sem kötötték volna, — ha ők az 5. alatt első helyen bekeblezett 1000 ftos tétel törlésében nem bíztak volna. Máskép áll a B. C. D. alatti hitelezők ügye; ezek zálogjogukat mindjárt az 1000 ft. utáni rangsorozattal nyerték el; tehát nem panaszkodhatnak, hogy jogilag sértve és a tkv. hiszemében ámítva lettek volna, ha az 1000 ftos tétel a bebizonyított érvénytelen törlés folytán az előbbi állapoiba visszahelyeztetik. Ezen megjegyzés mindenesetre döntő volna, ha az ingatlanok körüli ügyleteknél egyedül az voln;t a czél, hogy azok megköttessenek, nem pedig az, hogy a megkötött hitelviszonyok további tartósságuk a tkv. bizalmában megerősíttessék. Miután már mostbizonyos, hogy a B. C. és D. hitelezők az első helyen bekeblezett 1000 ftnak törlése után tőkéik részére jobb elsőbbséget nyertek és hogy csak a jó elsőbbségen fekszik a zálogjog értéke; ugy valósággal lehet azt állítani, hogy a B. C. D. hitelezők csak a bekövetkezett törlés érvényességének bizalmában nem mondották fel tőkéiket, hogy azokat máshol jobban elhelyezzék. — Az is megtörténhetett, hogy nevezett hitelezők pénzeiket az adósnak azon czélra, adták, hogy a fizetést sürgető A. hitelező kielégíthető legyen. — S igy igazolva volna, hogy a B. C. D hitelezők az E. F. Gr. hitelezőkkel egyenlő védelemben részesüljenek. A különös törvényi védelem a r övi d h a tár i dőbe u, mely alatt a törlési kereset beadható és ezen határidő sajátságos természetében fekszik. Azérteléglehetegyév; lehet rövidebb is, ha t. i. különös okoknál fogva a megtámadási jog előbb elenyészik. Miután ezen határidő azon kéret beadása idejétől kezdődik, melynek alapján a kérdése^ bekeblezés engedélyezve lett, azaz azon beadási momentumtól, mely alatt a bekeblezés a tkvben előfordul, és ezen naptól kezdve egy év alatt végére jár; ugy ebből az következik, hogy ezen határidő kezdetében és folyamában semmiféle törvényes akadályozás, vagy félbenszakasztás által fel nem tartóztatható, s következőleg elévülési határidő — mint ezt az o. p. t. k. utolsó fejezete tárgyalja — benem következhetik. Hogy a határidő az elévülés akadályozási és félbenszakitási határozatainak alája vetve nem lehet, az a nyilvánosság és különlegesség elvének postulatuma: mert ha 100