Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 98. szám - Az örökösödési eljárás és a Semmitőszék ide vonatkozó irányelveiről. (Folytatás)

390 Hogy az öregéből vázolni megkísértett zűrzavar közepette helyesen s a szakközönségre nézve megnyugtatóig működik a semmitőszék, ha az örökösödési eljárás reudszeresitése tekintetéből, — az ideig is mig törvényhozásunknak ideje lesz az örökösödési eljárást, — az eddiginél kimeritőbb törvénynyel és helyesebben szabályozni, — e téren a zavart csillapítani: s ennek elérhetése tekintetéből — legalább a kiválóbb esetekre nézve — általános irányelveket igyekszik megállapítani — ezt tagadni nem lehet. — Az legszebb s legkiválóbb feladatuk is felsőbb bíróságainknak, hogy oly esetekben, midőn a törvény intézkedése nem eléggé világos vagy a mely esetekről a törvény nem gondoskodott, — magas tekintélye s bölcseségénél fogva józan irányelveket állapítson meg. De ha már örömünknek igyekeztünk kifejezést adni a semmitőszék jelzett törekvése iránt; lássuk röviden azon irányelveket, melyeket f. évi september hó 10-én tartott teljes tanács ülésében alkotott, s a mely irányelvek ezen szaklap f. évi 90-ik számában közölve lettek (Folyt, köv.) Semmitöszéki döntvények. A bíróságok kötelesek hivatalból felügyelni, hogy azok, kik peres eljárásban más nevében lépnek fel, arra kellőleg meghatalmazva legyenek. Az ügyvédi meghatalmazvány tettleg elenyészik, ha az ügyvéd által képviselt fél perbeli követelése reá tulajdonjogilag átruháztatils. Ezen meghatalmazás érvényben levőnek, a később maga a fél által kezdett újított perben sem tekintethetik, mig nem igazoltalik az átruházott követelés visszaengedményezése. Osztopán Vazul — Voracsek Antal ellen 200 for. adósság megfizetése iránt Pest város volt tszéke előtt 1871. évben újított keresetet indított. Ezen ügyre vonatkozólag az anyaper 18G8. évben inditatott meg, felperest felhatalmazvány alapján Tőkei Márton pesti ügyvéd képviselvén. A tárgyalás ezen perben megtartatván, a hozott ítélettel alperes elmarasztaltatott. Ugyanaz nap a meghatalmazványra vezetett engedmény által a megítélt követelést felperes tulajdonjogilag átruházta Tőkei Márton ügyvédjére. — Alperes felebbezése folytán a kir. tábla az első bírósági Ítéletet feloldotta és kiegészítést rendelt. Ennek teljesítésével alperes ujolag elmarasztaltatott — a közbevetett felebbezések folytán ez ügyben a Hétszemélyes tábla az alsó bir.itéletet megváltoztatta s felperest keresetétől elmozdította. — Megjegyzendő, mikép időközben Tőkey M. mint engedményes saját nevében a végrehajtás elrendeléseért is folyamodott. Ezután 1871-ben felperes részéről ujitott kereset adatott be és pedig Osztopán Vazul nevében — képviselve ismét Tőkey M. ügyvéd által. Ez rendes eljárás szerint befejeztetvén,a volt városi tszék 1871.okt. 16.29601 sz alatt, felperes kereseti jogának megalapítása mellett, a perújításnak helyt adott, s alperest az 1868 febr. 17-tól járó kamatokkal s 40 for. perköltséggel együtt elmarasztalta. — Alperes felebbezésére a kir. tábla 1872 mart, 19. — 45000 sz. a. az első bír. ítéletet helybenhagyta, a mennyiben a kereshetőség megalapításával a perújításnak a perr. 315 §. alapján helyt adott, egyebekben azonban megváltoztatta és felperest keresetétől elmozdította. A legfőbb ítélőszék f. év jul. 9 én 4623 sz. a. az ügy érdemére nézve a 200 for. tőkét s járulékait illetőleg a kir. tábla ítéletét megváltoztatta és e részben aze. biiósági ítéletet hagyta helyben. Alperes a legf itélőszéki határozat ellen semm. panaszt adott be; mert a legf. ítélőszék bírái ez ügybeni bíráskodásnál mint kir táblabírák is részt vettek ; és mert Tőkey Márton engedményes levén, mint ügyvéd engedményezője nevében a pert nem újíthatta meg, hanem azt csak folytathatta. A Semmitőszék a neheztelt legfőbb itélőszéki ítéletet a perujitási eljárással, s az enne ; folyamában hozott alsóbb birósági határozatokkal együtt a 297 §. 15 p. alapján megsemmisítette; „mert Tőkey M. ügyvéd fenforgó ujitott perijén Osztopán Vazul nevében a perr. 89 §. szabálya, és az ellenfél határozott kifogásolása ellenében felhatalmazás nélkül járt el, — tekintve hogy azon meghatalmazva;iy, mely részére a jelen követelés érvényesítésére vonatkozólag — Osztopán Vazul által 1868 febr. 17-kén kiállitatott — ugyanezen hó 20-án tettleg elenyészett, annálfogva, mert Osztopán V. követelését reá (Tőkey Mártonra) tulajdonjogilag átruházta, s mert Tőkey Márton — ki magát 1868 évi 11431 sz. a. beadvánnyal mint azon követelés tulajdonosát a bíróságnál is bemutatta s a 42506 sz. kérvénnyel annak végrehajtás utján való behajtását saját nevében szorgalmazta — nem igazolta, hogy a kérdéses követelés általa Osztopán Vazulnak visszaengedményeztetett s ennek folytán fenemiitett meg hatalmazványa felélesztetett volna. „Előadott okoknál fogva s tekintettel arra, miszerint a bíróságok hivatalos kötelességében áll felügyelői, hogy peres eljárásban mindenki, ki más nevében fellép, arra kellőleg meghatalmazva legyen; — a hiányos eljárás következményeivel együtt megsemmisítendő volt. (1872 okt. 29. — 13230 sz. a.) A czimlap alkalmazása ügyvédek által, a perrend 89. §-ában előszabott saját kezű aláírást nem pótolhatja. Matheidesz Gusztáv — Kocsár Gábor mint Bogár község főbírája ellen 400 frt iránt a Szabolcs megye tszéke előtt pert indított 1868 évben — az által áttétetvén az illető nyirbátori volt szolgabírósághoz —ez által alperes bizonyos határidőre megidéztetett, azonban meg neu jelenvén, a perr. 111 §. alapján elmarasztatott az időközben életbe lépett kir. járásbíróság által f. év 13-kán 209 sz. alatt kelt Ítélettel. Alperes ez ellen semm. panasszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt Ítéletet a megtartott tárgyalási eljárással együtt a 297 §. 16 p. alapján megsemmisítette s a jbiróságot további szabályszerű eljárásra utasitotta; „mert panaszló alperest törvényszerüleg megidézettnek tekinteni nem lehet, miután az 1869 okt. hó közelebbről meg nem határozott egyik napján 720 sz alatt kelt végzésben a tárgyalási helyre nézve törlés és igazítás fordul elő, — a nélkül hogy az ügy iratokból kitűnnék, vagy a felterjesztési jelentésekben csak állitatnék is,