Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 96. szám - A bünvádi eljárás törvényjavaslathoz. Észrevételek Kókay Károly úr nézeteire. (E szaklap 87 számában)

382 esó cselekménynyel közelebbről vagy távolabbról az állam czélja sértetik, sőt sokszor veszélyeztetik, mely ok a büntetőjogot minden bővebb vitatás nélkül is a közjog körébe tartozónak megismerteti. Legfőbb itélöszéki döntvény. Baranyai — Fráter zálogváltó per. (Folytatás) A kir. tábla Ítélete ellen mindkét fél felebbezett. Fe l peresek neheztelik: 1. a 3798 f. 8 kr. úrbér rendezési s mérnöki költséget; mert zálogbirtokosok az eredetileg 85/8 úrbéri állományt 1802 — 1819-ben saját uri kényelmükre minden szükség nélkül 193|8-ra emelték, s igy felperesnek birtoka 400 holddal csonláttatott. Abban tehát csak akkor nyugodnának meg, ha részökre a deterioratio fejében követelt 51,020 for. megítéltetnék mit kérnek is megítéltetni. 2. Hogy a nemesi, felkelési terhek, csak 1063 frtra számíttattak. 3. Hogy az úrbér elkülönítési költség 523 ft 43 krban alapitatott meg; mert azokat alperesek nem igazolták. 4. Földjavitás czimén s a spárga ágyakért semmit sem lehetett volna megítélni. — Felperesek az általuk fizetendő összegeket — zálogösszeg 7421 f. 37 kr., zálogpótlék 4600 f. 68 kr., nemesi terhek 1063 f. 7 kr., épületekért 2974 f. 87 kr., malomérték 7706 f. összesen: 50,359 ftban számítják, miből levonandó a földtehermentesitési 11,294 f. 6 kr.,tehát: 39,664 ft. 6 krban. — Kérik a fent emiitett deterioratio 51,020 ftot megítéltetni, tekintve, hogy alperesek a 70 év alatt csak a makk és gubacsból évenként ]035 ftot, tehát összesen 73,500 frtot vettek be. Ez szerint a zálogvisszabocsátásán felül azok még 7377 ftban elniarasztalandók. Alperesek felebbezésükben neheztelik a zálogsomma, zálo»pótlék, úrbér rendezési s nemesi felkelési költségek czimén felszámitott 42,454 ftnak 16,787 ftra devalválását. — Felperesek magok is a liquidatio kérdésében felvett tárgyalási jkönyv 7. lapján a kérdéses öszszegeket osztrák értéi ben számították — ugy azépületek s malmok értékét is. És csak második perbeszédükben emlegették a devalvátiót, s csakis az anya zálogsommára nézve, mig az auctionalis s többi összegeket akkor is osztrák értékben hagyták. Ezen beismeréssel szemben a devalvatio perrend és szerződés ellenes. — Az 1817-ben tehát a devalvatió után kelt auctionális szerződésben is felperesek jó értékű pénzben kötelezték a megtérítendők megtérítését. Az erdőőrzési költségek is megítélendők, mert alperesek magokat az erdő conserválására szerződésileg nem kötelezték. A tóti fáizás pedig már 1806-ban megszünr, midőn azon tóti erdőt alperesek Baranyitól zálogba vették. — A gubacsjövedelmeire alperesek jogositva voltak, mert a hasznokért 30,954 frtot adtak, mitől felperesek 70 évig kamatot nem fizettek. — Sérelmes a fiatal erdő 12,156 for. értékének meg nem Ítélése is. Mert a felmutatott okiratokból, tanuzásból és szakértők vallomásából kitűnt, hogy az 1801-ben nem létezett s nem sarjadzhatott valami régi erdőből. — Járulhatott növekedéséhez a talaj termő ereje; de keletkezhetett volna-e 12 ezer ftnál is értékesebb erdő azon területeken melyeken erdő sohasem volt, ha azokat alperesek más czelra fordították volna? — Felperesek köteleztettek volna kimutatni, mily és mennyi erdőt adtak át, mit nem tettek; mig ellenben okmányokkal igazolták alperesek, hogy ők egy elpusztult, alig 300 ft. értékű erdőt kaptak. — Képtelenség azt követelni, hogy alperesek iparuk s költekezésük ezen nevezetes müvét ingyen adják át. — Az uj erdő mindenesetre javitás, mi megítélendő, vagy legroszszabb esetben alperesek felhatalmazanrlók a fa legvágatására. Sérelmes továbbá, hogy a földjavitási 7956 f. összeg helyett 5631 for. ítéltetett meg. Hivatkoznak itt is a felperesek által sem kifogásolt, és egybehangzó szakértői véleményre — melynek alapján a tábla 5631 ftot ítélt meg, nem indokolva, hogy a hiányzó 2320 for. miért tagadtatott meg általa? Maga a táblá több megítélt tételt azzal indokolta, hogy alperesek a zálogszerződésként a kertelések s gyümölcsösök értékét 2000 ital kifizették és mégis számos gyümölcsfa értékét meg nem ítélte. — Tovább a makk s gubacs értékén kívül az 1865-ki szemle költségeit is követelik. — Neheztelik azt is,hogy a zálog kiadására 15 nap rendeltetett A zálogszerződés 8 pontja a kibocsátást sz. György napra határozta, és felperesek tartoznak 3 hóval előbb a zálogbirtokosokat praemoniáltatni. Magok felperesek is 3 havi időt kértek és a perr. 253 §. is megengedi, hogy a biró a kötelezettség teljesítésére a körülményekhez képest hosszabb határidőt is kitűzhessen. Nem is képzelhető, hogy egy uri cs.dád kiterjedt birtokot, melyen 70 év ó'a létezik, 15 nap alatt mindenestől elhagyhasson. A legfőbb 11é 1 ős z é k következő ítéletet hozott: „A pesti kir. tábla ítélete az épületek 29,747 for. 87 krral s a malmoknak 7706 forinttal megalapított értékére nézve, — nem különben azon részeiben, melyekkel felperesek ama követelése, hogy a tárgyilagos kereseti jog megítélése óta tett építkezések s javítások becsű és megtérítés tárgyaiul el ne fogadtassanak, és alperesek az erdőben tett rosszabbittnányok megtérítésére köteleztessenek, és e czélra pótszemle rendeltessék — elvetette, — érintetlenül hagyatik „A másodbiróságilag 7241 for. 37e/s krral megítélt eredeti zálogsommát, — az 1802 —1819 évi úrbéri rendezés s mérnöki munkálatoknak 3798 for. 80 krral, — és az 1857-ben folyamatba tett úrbéri pernek 523 ft. 43 krral megalapított költségeit, — nem különben a földjavitások s beruházásoknak 5631 ft. 48 krral megítélt értékét illetőleg — és, a mennyiben alperesek az 1865 évi szemle s az erdőőrzési költségek s a makkoltatás ós gubacsolás czimén felszámitott követelésükkel — felperesek pedig az úrbéri telkek szaporítása s a majorsági birtok csonkítása czimén felszámitott követelésükkel elutasittattak — a másod bírósági ítélet helybenhagyatik. „Ellenben többi részeiben a kir. tábla f-lebbezett ítélete megváltoztattatik s a zálogpótléki (auctionalis) összegek 10,954 frtal a nemesi felkelési s országgyűlési költségek 1560 for. 8 krral s az erdőjavitások 12,156 ftal megalapirtatnak, s alperesek részére megítéltetnek. „Ezek szerint a zálog-ominák a javitmányok és beruházások értéke jelesen : 1. az eredeti zálogsomma 7241 f. 37% kr. — 2. Zálogpótléki összegek: 10,954 for. — 3. Az 1800 —1819 évi urbérrendezési s mérnöki költségek 3798 f. 87 kr. 4. Nemesi felkelési, s or.gyűlési költségek 1560 f. 8 kr. — 5. Épületek értéke 29,747 f. 87. 6. Malmok értéke 7706 f. 7. Földjavitások, beruházások 5632 ft 41 kr. 8. 1857-ki úrbéri perköltségei 523 f. 43 kr.