Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 95. szám - A végrehajtási jog elévülésének kérdéséhez

Az ügy ily folyamában — ugy látszik — önkény | telenül következő nem csekély jelentőségű elvi kérdések vethetők fel: 1. Bekebelezettnek, előjegyzettnek vagy feljegyzettnek tekinthetők-e telekkönyvileg oly várományosi s hagyomány osi jogok, melyekről a tulajdonjog bekebelézését elrendelő végzésben nyíltan az mondatik: hogy azok a tulajdonjog bekebelezése után is érvényesíthetők, — melyek bekebelezett — előjegyzett — vagy feljegyzettekül nem jegyeztettek be (telekk. 62. § ) — és sem a tudvalevő várományosok s hagyományosok személyei (81. §. a), sem a hagyományos összeg (65. §.) előtüntetve nem lett. 2. Lehet-e valamely várományosnak a zálogjog beke- j belezése után 9 év múlva a bekebelezési végzés nem kézbesítése okából (telekk. 141. §.) felfolyamodni s általában lehet-e felfolyamodni oly a tulajdonjog bekebelezése alkalmával már életben volt s végrendeletileg megnevezett várományosnak, kinek neve a nyilvánkönyvben a zálogjog bekebelezése után szinte csak 9-ik évben fordul elő. 3. Magára a birtok állagára határozottan bekebelezett zálogjogot lehet-e 9 óv utáni egyszerű felfolyamodással, a nyilvánkönyvi hitel megrenditése nélkül eredeti jellegéből ugy kiforgatni, hogy az csak a tulajdonos bármi természetű tulajdonjogára tekintessék bekebelezettnek. 4. A tulajdonjog oly korlátozásai, melyek a tulajdoni lapon a korábban bekönyvezett hitelezők beleegyezése nélkül jegyeztettek be, ezek nyilvánkönyvi jogait megrövidithetik-e ? (telekk. 53. §.) 5. Lehet-e a birtoknak hitbizományi, vagy éptn csak helyettesítési hitbizományi tulajdonságát nyilvánkönyvileg megállapítottnak tekinteni, midőn ezen jogosítványok nemcsak határozottan és kétségtelenül — de épen sehogysem valának bejegyezve? (telekk. 54) Ezen kérdések megérdemelnék a bővebb, tüzetesb megvitatást. De annyi bizonyos, mikép a kir. táblának fent emiitett határozata a szakértők körében nagy feltűnést, lehet mondani nem mindennapi megbotránkozást idézett elő. — Egy ujabb elszomorító actust láttak abban ismét felmerülni, mi egyenesen a telekkönyvi — ezen valóban borzasztó törvénykezési állapotunkban még egyedüli jogbiztositékot nyújtó intézményünk hitelének teljes lerombolására vezet, s a millyekkel — fájdalom — bíróságainknál már nem ritkán kell találkoznunk. Ellene Simon János s neje Tomka Anna a legfőbb itélőszékhez felfolyamodván — a legfőbb ítélőszék e napokban hozott határozatot, mely következőleg szól: A legfőbb ítélőszék Simon János képviselve Zaari J. d. földvári ügyvéd által — és neje Tomka Annának— iíj. Csapó Vilmos elleni zálogjog bekebelezési ügyét — kérvényezőknek a másod bírósági végzés ellen 1872 évi aug. 12-kén 12094 sz. alatt benyújtott felfolyamodáa folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: „Tekintve hogy a baracsi 10 számú telekjegyzőkönyvben foglalt bejegyzés szerint Csapó Vilmos mint örökös, habár az utóörökösök sérelme nélkül — a kérdéses ingatlanokra nézve az e részben érvényes oszt. polg. törvénykönyv 613 § nak értelmében korlátolt tulajdoni jogot nyert, erre nézve pedig az ellene kért bekeblezés oly megszorítással, hogy az az utóörökös jogainak sérelme nélkül történjék, megtagadható nem volt; — tekintve továbbá, hogy azon tilalom, miszerint a hagyatéki vagyont adósággal terhelni nem szabad — az idézett barcsi 10 sz. telekj könyv tanúsága szerint B. 3. alatt csak 1870 nov. l-jén lett bevezetve és kitüntetve, —> holott a bekeblezési kérvény még 1862 évi nov. 3-kán 1774 sz. alatt — tehát a terhelési tilalmat több évvel megelőzőleg lett a telekkönyvi hatósághoz benyújtva — a pesti kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával — az első folyamodási bíróság végzése, oly hozzáadással, hogy az, mikép az elrendelt bekeblezés az utóóröKös jogainak nem árthat, kitüntetessék — hagyatik helyben." (1872. nov. 8695 sz. a. Lukács tanács-elnök, Balásy előadó.) Legfőbb itélöszéki döntvény. Baranyai — Fráter zálogváltó per. (Folytatás) A kir. táblai Ítélet indokolásának további folytatása és bevégezése következőleg szól: „A. — JH sz. jkönyv melletti becsülevelekbeliépületek értékének 29,747 f. 87 krbm s a malmok értékének 7706 ftban megalapítása helybenhagyandó volt szinte indokaiból s még azért is, mert a zálogbavevők az elzálogosított javakon találtatott minden épületet a zálogszerződés 2. p. szerint, keritések s gyümölcsfákkal együtt alku utján 2000 fcért a zálogbavételkor megvették, s igy minden épület s malom alperesek beruházásainak tekintendő. „Ezek becsértéke pedig az ideigl. szab. 174 §-ként jelen keresetre nézve még érvényes osztr. polg. tkönyv szabályai értelmében készült becsük alapján volt megalapítandó, annál inkább, mivel a d. becsülével ellen tett azon felperesi kifogás is helytelennek bizonyult, mintha az abban felvett malmok az a. b. becsülevelekben is felvéve volnának, miután ezekbe nem a malmok, hanem csak a molnárlakok és melléképületek beigtatvák ; mint azon ellenvetés is, mintha az a. b. becsük ugyanazonos tárgyakra vonatkoznának, holott az a csak az épületek alsóbb részeit — a b alatti pedig csak a fedélzetet tartalmazza. Helybenhagyandó volt az e. bir. ítélet, a mennyiben az e becsülevélbeli irtások, trágyázás s némely kerti növények értéke, mint beruházás meg nem ítéltetett — indokainál fogva s az irtásokra nézve még azért is, mert ezeknek a hivatkozott becsülevélben kijelölt területeken megtörténtét felperesek kifogásolták, és alperesek azoknak mint a 11,189 sz. jkönyvben ujabban keletkezettekül jelzetteknek valósággal megtörténtét csak is az e becsülevél 50. 54. tételeiben levő luczernások Y3-ra igazolták tanuk által, — azt azonban a tanuk sem bizonyították, hogy mennyi munka kellett a kiirtásra s igy biztos adatokat azon luczernások irtás munka becsértékének megalapítására sem szolgáltattak, — alperesek pedig ezen irtások munkabérét az e becsű alkalmával fel nem szá« mitották. „A kerti növényekre nézve pedig azért és, mert a diszfák s rózsabokrok, mint fényűzési növények és a fanemesítésre szolgáló vadonczok, s eltett facsemeték, mint még ki nem ültetettek, mint a belsőségen találtató vadfák is, a kereseti javak javításának nem tekinthetők.