Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 94. szám - Reform inditványok

374 azon bűnesetekre vonatkozzék, melyekre nézve halált vagy élet- | hossziglani fogságot mér ki a törvény büntetésül. Önként értetvén^ ezon módositás mellett érintetlenül maradnak a b. p. r. t. 156 §. b) c) d) pontjai. Egyszersmind általános elvül kimondandó az is : hogy az előbb kijelölt eseteken kivül a föltétlen vizsgálati fog- j ságnak helye soha sem lehet. III. Varga György az igények itéletileg való elhatáro- | zása iránt követkozö indítványt tett. A magyar törvénykezési rendtartás több rondb?li kifogá­solható intézkedéseinek egyikét képezi a 468. §. azon rendelke- ' zése, hogy a biróság az igényperekben érdemileg végzés által ! határozzon, holott a 246 §., mely a bárminémü p rek végleges j elintézése tekintetében a biróságnak útmutatóul kivánt szolgálni, hatáiozottan azt szabja elö, hogy „az eljárás befejezése után a i per érdemére Ítélet, minden más kérdés pedig végzés által dön- j tendő el;* mely két szakasz intézkedése egymással világos ellen- I mondásban áll, mi a következetesség és szabatosság rovására I történik. A tulajdoni igénypereknek Ítélet általi elhatározását in­dokolja az is, hogy a törvénykezési rendtartás 93. §-sában elő­sorolt sommás eljárású eseteket a 124. §. a felállított elv szerint, ítélettel döntendőknek mondja ki, melyek közt találjuk az olykor meglehetős csekély jelentőségű és értékű mezei rendőrségi esete­ket, szállásadási, szolgálati, fuvarozási stb. viszonyból eredő kere­seteket is, pedig ezeknél mennyivel fontosabbak a tulajdonjogi ! igényperek, melyek a per tárgyának minősége szerint, nemcsak a járásbíróság, de a társas törvényszék, illetőleg a telekkönyvi ha­tóság elébe is tartozhatnak, és igen gyakran ezer, sőt százezer frt. értékű vagyont tárgyazhatnak. Ugyancsak ezen itéletileg eldöntendő sommás keresetek közé tartoznak az idézett 93. §. i) pontjában érintett mindennemű j határjárási, mesgyeigazitás és sommás visszahelyezési ebetek is, holott ezek végleges elintézés után is csak a tettleges birtokba visszahelyezést eszközlik, anélkül, hogy valamely jogalapot nyúj­tanának ; mig a 468 §. éltelmében hozandó végzés által tulajdon­jog, tehát a vagyonjogok leghatályosbika szereztetik meg. Azt is föl lehet említeni, hogy a fenntebb előadott körül­mény igen sok felületesen gondolkodó és csak külsőségek után induló embernél azon balhiedelmet szokta felkölteni, mintha a törvény és biróság az ő végzés által ellátott perere csekélyebb figyelmet fordítana, az ítélettel eldöntött sommás bírósági kraj­czáros kereseteknél, mi a törvény tiszteletét és a birósság tekin­télyét emelni nem igen képes. A perlekedők elégedetlenségén kivül, olykor még a megbízott ügyvédnek is, nem csekély fárad­ságába és kellemetlenségébe kerül ügyfelét felvilágosítani. Indítványozom azért, hogy a marosvásárhelyi jogászegylet fejezze ki az iránti óhaját, miszerint a 468. §. utórésze akép módo­fcittasék, hogy az igényperek érdemében a bíró ítélet által hatá­rozzon. Legfőbb itclőszéki döntvény. Baranyai — Fráter zálogváltó per. (Folytatás) Az első bir. törvényszék ítéletének további folyta­tása és bevégezése következőleg szól: X. „A mennyiben alperesek a megsemmisített első szemle költségeit a maga idejében s rendén, ugyanis lH\ felfolyamodásukban és semm panaszukban fel sem szá« mitották s nem is kérték, ezek megsemmisítése iránt most előterjesztett kérelmüknek hely nem adatik; valamint felperes által követelt költségek sem Ítéltetnek meg, mint­hogy zálogperekben mindenik fél saját költségeit viselni tartozik. „Ezek szerint a megítélt zálogsommák következőleg összegekéinek : 1. Anyazálogszerződésben kitett 20,000 Rh. for. deval­válva 7241 f. 373|4 kr. — 2. Auctionalis összeg közös megállapodásként 10,954 f 3. A mérnöki s egyébbanya­perben követelt költségek 9940 f. 58 kr. 4. Felkelési s or.gyülési költségek 1560 f. 8 kr. 5. Épületek s építke­zések a. b. becslevelek szerint — és pedig Fráter Zsig­mond birtokán 13,292 f. — Tamásén 4828 f. Jakabé 5947 f. — Radványiné illetősége 3361 f. és közös illető­ség 2317 for. — összesen épületekért jár: 29,747 forint 87 kr. — 6. Az erdő conservatiója fejében 4012 for. — 7. Malmokért: 7706 for. — 8. Föidjavitás értéke 5632 for. _ ebből Fr. Zsigmond részére 3707 f. Tamáséra 960 — Jakabéra 384 — Radványiné birtokára 329 f. — Közös birlokra 249 for. — 9. Az 1857-ki úrbéri perkölt­ségei 473 f. — összesen 77,267 f. 74 kr. „Ebből felperesek javára 10,756 for. urb. kármen­tesítési összeg leszámittatván, a zálagkiváltási összeg: 66,511 for. 59 krban bíróilag- alperesek részére megala­pittatik. „Ezen zálogkiváltási összeget felperesek ezen i telet jog­erőre emelkedése után 1 év alatt alperesek részére lefizeíni s a zálog s auctionalis szerződéseket is visszaadni köteleztet­nek; ellenesetben felperesek zálogváltási joga az 1857. febr. 1. kelt ny. parancs értelmében örökre elenyészett s a követelt birtok alperesek tulajdonává válik. — Alpere­sek pedig különbeni végrehajtás terhe alatt köteleztetnek felperesi kötelezettség teljesítése mellett a fentebb kitű­zött határidőben a per tárgyát képező egész terebesi bir­tokot azon találtató minden ingatlan dologgal együtt felperesek birtokába visszabocsátani. A perbeni képviselők illetékei saját feleik irányában nem voltak megalapithatók, minthogy azok fel uem szá rakattak." (1871 július 26. — 3822 sz. a) A közbevetett felébbezés folytán — A pesti ki r. tál) la a tszéki Ítéletet részben meg­változtatván a ^ill sz. jkönyv mellé csatok e becsülével összegezésének 7956 lor. 43 kr. kiigazítása mellett — a zálogpótlék (auctio) összeget 4600 f. 68 krban — az úrbér rendezési költséget 3798 f. 80 krban, a nemesi fel­kelés s or.gyülési költséget 1146 f. 70 krral, földjavitási s beruházást 5631 f. 48 krral, — az 1857-ki úrbér elkü­lönítési s tagositási perköltségét 523 f. 43 krban meg­alapította ; „egyebekben a tszéki ítéletet felebbezett részében helyben — nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyta; „ennek folytán a zálogsommák és beruházások — ; nevezetesen az eredeti zálogsomma 7241 f. 376j8 kr. — j zálogpotlék 4600 f. 68 kr. — 1802 —1819 ki úrbér ren­dezés 3798 f. 80 kr. — nemesi felkelés s or.gyülési költ­| ség 1146 f. 70 kr. - épületek értéke 29,747 f. 87. — ! malmok értéke 7706 f. — föld s egyébb javítások 5631 j f. 48 kr. 1857 évi tagosítás költségei 523 f. 49 kr. == | összesen 60.396 for. 336/8 kr. levén — s ebből az úrbéri j veszteségekért alperesek által felvett állam kárpótlási tőkének 10,756 f. (11,294 f. o. e.) leszámítása mellett

Next

/
Thumbnails
Contents