Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 9. szám - Nézetek a telekk. kérvények elintézéseiről. (Vége.)

34 Pár hó múlva felperesnek „ügyvédje" támad, ki bizonyosan a jó perköltség reményében megkezdi a pert a 2 iteze bor árának, „24" krnak követelésében alperes ellen. A szolgabíró helyt ad a követelésnek, azt megítéli s a végrehajtást elrendeli alperes ingóságaira. A végrehajtást foganatosítja a tanuk jelenlétében, — a nélkül, hogy erről alperes tudna, mert nincs jelen, és pedig a huszonnégy krajezár fejében, „ingó" gyanánt alperes nejének „egy kóházaát, mely nagyobb összegre van becsülve, lefoglalja. Kérdjük a tisztelt végrehajtó úrtól,váljon nem volte azon házban más „ingóság", mint az alperes nejének „ingatlan" háza; — egy bútordarab nem elég lett volna-e a lefoglalásra a követelés s a huszonnégy krhoz illő perköltség fejében, vagy talán afelperesi ügyvédnek a „jól" megítélt perköltségeket akarta biztosítani?! — Mindenféleképen elég roszul volt s nem tudjuk, a végrehajtó bírót itéljük-e el, ki elrendeli a végrehajtást ingóságokra s ingatlant foglal le, vagy a lelkiismeretlen ügyvédet, ki huszonnégy fillér miatt talán egy családot tesz tönkre fondorkodásaival s hosszura húzott-vonott perlekedésével ? Minden esetre mindkettő hibás, — s az ily eseteknél nem árt, ha azok nyilvánosságra hozatnak, jogintézményeink rothadtságának felderítése s ujabb adatokkali igazolása végett is. Ezeket s ehez hasonló dolgokat olvasva, a melyek az ügyvédség rendkívüli, korlátlan szabadságát jelzik, s egyszersmind a biráknak szakavatottságát,igazságosságár, részrehajlatlanságát különös színben mutatják fel, igazán ismét és ismét hangoztathatjuk : oh codificatió és reformok ideje, jer már valahára s változtasd meg a jelen törvénykezési nyomasztó helyzetet! Elég az hozzá, hogy ezen nyomorult — két iteze bor iránti ügy a Semmitőszék elébe került s ez abban kénytelenittetett határozni, — következö'leg: A semni. panasznak hely adatik, s az ítélet megsemmisittetik; „mert az 1870. — 462. sz. a. kelt végzés szerint a végr. foglalás panaszló fél ingóságaira rendeltetvén el, a kiküldött esküdt merőben törvényellenes eljárást követett, midőn az állagának megsértése nélkül helyéről el nem hordható kőbázat, következőleg ingatlan vagyont foglalt le, melynek végrehajtás alá vételével nem csak meg nem bizatott, hanem tekintettel a perrendt. 353. § ra, a szolgabiróság által nem is bízathatott meg." (1871.13948. sz.) Közli A1 m ási Sz. Scíssjísitöszéki döntvények. Annak eldönlése, hogy a rabbi a thórát az izr. imaházból jogosult-e elvitelni, s hogy annak birtokába a hitközség risszahelyezen dö-e, a polgári bíróságok illetőségi körébe nem tartozik. Reiner Salamon mint a csécsei israelita hitközség gondnoka és megbízottja — Baumel Sámuel rabbi és Jungreis Fülöp ellen Nógrád megye szécsényi szbirósága előtt sommás pert indított, az imaházból elvitt i thórának a csécsei zsinagóga birtokába leendő visszahelyezése, vagy értékének megtérítése végett. Tárgyaláskor alperes részéről illetőségi kifogás tétetett, minek következtében a bíróság 1871. jul. 13-kán 188. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki, — következő indokokból : „mert itt a birói illeiöség megalapítása előtt azon kérdés döritendő el : váljon a csécsei rabbinak jogában áll-e a thórát az imaházból lelkészi hatalmánál fogva, de a hitközség elöljárósága engedélye nélkül elvinni? — E kérdés eldöntése pedig a vallás körébe vág, miért arra nézve a sommás biróság illetéktelen. És alperesek azon állítását, hogy felperes hitközség a thórának elvitele tárgyában Nógrád megye közig, hatóságához még e per kezdete előtt panaszt adott be, s ez ügyben kiküldött megyei bizottság előtt az ügy folyamatban is van, — felperes határozott tagadásba nem vette, — mi különben szolgabírói bizonyítvány által is igazoltatik. E szerint a hitközség ez ügyben a politikai hatóság illetékességét elismervén és elfogadván — ezzel annak a bíróság előtti per utoni egyidejüleges elintézését lehetetlenné tette. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be; — mert a thórát a hitközségi elöljáróság engedélye nélkül senkinek sem szabid elvinni; az igy megháj boritott birtoklásba való visszahelyezés pedig a polgári biróság körébe tartozik — miután israelita vallásos hatóság ez ügyre nem létezik ; a felhozott szbirói bizonyítvány valótlansága pedig kifejtetett s igazolhatására határnap kitűzése kéretett, mi azonban megtagadtatott. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a rabbi a hitközség vagyona feletti rendelj kezes tekintetében egyházi elöljárósága alatt áll, s igy ! annak jogai s kötelezettségei is csak ez uton alapithaj tók meg; azon kérdésnek eldöntésére tehát, váljon a rabbi a ! vallásos szertartáshoz szükséges thórát az imaházból elvihette-e, illetőleg annak elvitelét eszközölhette-e— a perrend 297. §. 2. p. alapján a polgári biróság nem illetékes." (1871. dec. 13. — 14868. sz. a.) Ministeri utasítás a kir. ügyészségeknek. (Vége.) 19. §. A kir. üggyészség tagjai kötelesek a tudomásukra jutott azon büntetendő cselekményeket, a me'yek miatt a büntető eljárás megindítására magánvádló följelentése nem szükséges, a bíróságnak följelenteni, s arra ügyelni, hogy a nyomban szükséges vizsgálati intézkedések (24. §.) azonnal foganatosíttassanak. Ily esetben azonban mindenekelőtt különös gonddil tartoznak megvizsgálni : bogy a tudomásukra jutott, vagy a nekik följelentett cselekmény vagy mulasztás képezi-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát. Alaptalan üldözé.ek és zaklat isok szigorúan kerülendők. 20. §. Ha ala posan lehet tartani, bogy a bűntett nyomai, vagy a bűntettes felfedezésére vezethető nyomok elbárittatnak, illetőleg megváltoztatnak, vagy hogy a bűntettes megszökik : kötelessége a kir. ügyészeknek a biróság által teendő intézkedésig, az elönyomozások teljesítésére, a tényálladék fölvételére s a létező állapot változatlan fenntartására, úgyszintén a bűntett elkövetésének súlyos gyanújával terhelt egyének letartóztatására, valamint az ezek lakásán, rejthelyén, sőt a rajtuk vagy náluk létező tár-