Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 80. szám

319 lan javak fogfaltatván le, ily esetben a perrend. 426, 465 s 468 §§ szerint az igénykeresetek illetékes bírósága, a telekkönyvi hatósággal felruházott törvényszék; nem tevén különbséget az hogy az igény tárgyát tevő ház telekkönyvezve nincs, mert a 426 § második bekezdése szerint ott a hol még telekkönyvek nem léteznek, a birtokbiróság van illetékes bíróságnak kirendelve; miből következik, hogy a nem telekkönyvezett, de különben ingatlan természetével biró dolgokra nézve támasztott igényperek birája is a birtokbiróság — mely jelen esetben a pesti kir. törvényszék." (1872, Szept. 27. — 11949 sz. a.) A nem rendes váló per, hanem tényleges elválás folytán külön élö házastársak egyike a másika ellen, külön szerződés alapján megalapított tartási díj iránt keresetet iadilván, ez sommás eljárás utján érvényesíthető. Az ily keresetek — a tényleg elvált házastársak között, — az elválás kérdésének törvényes utoni eldöntése előtt is megindíthatók, s érvényesíthetők. Mayer Róza — Mayer Károly férje ellen, kitől azonban, nem rendes elválási per s Ítélet, hanem csak tényleges elválás folytán külön él, a pest lipótvárosi kir. járásbírósághoz 45 frt. tartási dij megfizetése iránt keresetlevelet adott be. — Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást adott be, azt vitatván, hogy ez ügy házasági elválásból felmerült vagyon kérdésre vonatkozván a mint illyen nem a sommás bíróság hanem a tszék illetőségéhez tartozik a perr. 22 §. szerint; a rendes bírói illetőségtől pedig az 53 § szerint eltérésnek helye nincsen. A járásbíróság f. év május 13. — 5870 sz. a. hozott végzésével a bírói illetőséget leszállította, következő indokolással : tekintve hogy a nem törvényesen, hanem csak tényleg elvált házastársak között felmerült vagyoni követelések iránti keresetek az elválás kérdésének törvényes utoni eldöntése előtt meg nem indíthatók; tekintve továbbá miszerint a perr. 53 §-sa c. pontja értelméken ily ügyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen, s ekként a kereset alapjául szolgáló egyesség az 53 § úgy az 57 § alapján figyelmen kivül hagyandó s a 22 § veendő irányadóul; tekintve végre miszerint alperes nem is e bíróság területén lakik stb. stb. Ezen végzés ellen felperes Semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék e panasznak helyt adva,az 1870 sz. panaszlott végzést megsemmisítette, s a kir. járásbíróságnak meghagyta, hogy a kereset folytán uj tárgyalási határnapot kitűzve ujabb határozatot hozzon; „mert a kereseti követelés nem az elválásból felmerült vagyoni viszony rendezéséből folyik ki, hanem egy szerződésre alapul, melyben magát alperes kötelezi, hogy felperes nőnek 1869 aug. 1-től kezdve minden hó elsején 15 frt. havidijt fizetend magát egyszersmind nem teljesítés esetére sommás eljárásnak bármely bíróság előtt aláveti; — e szerint e kereset felett határozni az eljáró bíróság a perr. 52 §. a. p. szerint illetékes levén a perr. 297 § c. pontja alá eső semmiséget követtel midőn magát jelen ügyben illetéktelennek moudottaki": (1872 jul. 11,— 7315 sz a,3 A p^sti kir. ítélő tábla ügykimutatása 1872. jiinins végéig. Ezek után áttérünk a folyó évi ügy kimutatásra, illetőleg azon tevékenység rövid vázlatához, melyet a tábla januártól június végéig fejtett ki 1872-ben. Ezen első félév alatt a felebbvitel ismét igen nagy mérvben mutatkozott. A kir. táblához érkezett ügyek száma e hat hó alatt: 33,069 darab volt — tehát ismét azon arányban, mint a lefolyt 1871. évben — ennek egész évi beérkezéseinek száma: 67,032 levén, minek a folyó félévi szám felét képezi. Ezen félévi 33,069 uj ügy számhoz járult az 1871 évi hátralék: 4606 — mivel az 1872 első félévi elintézések száma összesen : 37675 darabot tett. Ebből június végéig összesen: 33920 ügydarab lett elintézve, és igy a fél év végén: 3755 ügy hátralék mutatkozott. Inneu látható, mikép a táblához januártól június végéig: 33,069 uj ügy érkezvén, és junis végéig összessea: 33,920 darab intéztetvén el, — nemcsak a beérkezett ügyek el lettek intézve, hanem még azonfelül is terjedett a tábla tevékenysége. — A tábla ezen fél év alatt — a fentebbi számok összehasonlítása alapján, — a beérkezetteken felül a mult évi hátralékból közel 1000 darabot intézett el. Ez világosan mutatja tehát, mikép a hátraléki teher évenkint kevesbedik — a mult évi 4606 ügy hátralékból ezen félév alatt közel egynegyedrész feldolgoztatván; — de mutatja azt is, mikép a tábla üdvösb, gyorsabb tevékenység kifejtésre nézve még mindig a régi baj utószenvedéseiben sinlődik, azon deficit következményeiben, mely az 1861. évi átalakulás következtében állt elő s melyről feltörvényszékünk mind eddig meg nem szabadulhatott. A jelen félévi ügykimutatás is azt bizonyítja, mikép azon eredeti, évről évre, kisebb nagyobb mennyiségben átháromló hátralék nélkül a kir. tábla teljesen rendes kerekvágásban lehetne, és nem kellene a hátralékok tömege alatt görnyedeznie. Azt hisszük azonban, hogy ezen bajon, melynek forása egyedül ez elhírhedt országbírói charlatan műtételekben rejlik — gyökeresen csak is a bíróságok s felebbviteli rendszer s különösen a fele.bbviteli bíróságok okszerűbb szervezése által lehetend segítve. Ezen félévi működés részleteibe bocsátkozva, kiemeljük, mikép 119 előadó és 28 jegyző közreműködésével 31 plenáris és 1790 nyilvános ülés tartatott ezen félévben — mint rendesen — 7 polgári, 2 büntető, egy úrbéri ós egy váltó tanács mellett. Nem minden érdek nélküli a tábla elébe felebbezett ügyek és az általa eszközlött elintézések számát azok különböző nemei szerint osztályozni és vizsgálat alá venni. A polgári ügyek száma jan. — júniusi fél év alatt: 27,102 darab volt — mi elintézésre várt. Ellenben a lefolyt 1871-iki év első felében az összes elintézések száma 36 ezret tett. A jelen fél évben a fentebb kitett 27 ezerből: 24634 darab lett elintézve — és igy hátralékul csak 2467 polgári ügy maradt fenn. Mig mult évben a polgári taná80*