Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 71. szám - A legújabb igazságügyminiszterl változás

Pest, 1872. kedd sept. 9. 71. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Igazs. min. változás — Semm. döntv. — Rendeletek. A legújabb igazságügyminisztcrl változás. Ismét változás az igazságügy legfelsőbb kezelésében ! Minden szakértő mély sajnálkozással veheti, hogy ezen ügy vezetésének rövid idő alatt annyi változáson kell keresztül menni, hogy részint az államférfiúi jellem csekély kifejlődöttsége, részint silány culturai képességünk folytán oly körülmények alakulnak, melyek arra kényszerítenek, hogy minduntalan más kezekre kell bizni, éppen azon ügyet, mely az állam s társadalom leg szentebb ügyét képezi. Minden szakférfiú tudja, mikép ott, hol a jogi reformok megindulnak, ho! a jogrendszer és szervezet gyökeres átalakítás felé néz, hol a codificatió nagy munkája kezdetét veszi; az igazságügy vezetésében a legnagyobb állandóság szükségeltetik. Annak minden változása, megzavarása az egyöntetűségnek, hátráltatása a gyors előhaladásnak, megnehezítése az elvek következetes keresztülvitelének, szóval tetemes akadályozása s késleltetése az összes jogi reformok létesítésének. Mennyivel inkább ártalmas akadály ez oly államban, mint a mienk, melynek rombolási szenvedélye teljesen szakított minden jogi előzményekkel; melyben a nemzeti chauvinismus a politikát összevegyitve a jogi állapottal és tényezőkkel, a közjogot a magánjoggal, a jog terén egy átalános tabula rását teremtett, — hol mindent újra alkotni, minden jogi építményt újra felszerelni kelletik. Ily államban a gyakori igazságügymioiszteri váltó zások a legveszélyesebb experimentatiók közé tartoznak — az élet szükséggé vált jogi reformok kifejlődésére legkárosabban hatván, — miért kétségtelenül nagy mérvben felelősök azok is, kik ily körülmények közt, múlékony szenvedélyektől és ingerültségtől elragadtatva, tárczájukat könnyelműen oda dobják; — azon nyugodt kényelem s nagyobb anyagi jólét, melyet netán azáltal elérnek, nem levén semmi arányban a közügynek oko/.ott veszteségekkel, de öszhangzásban sem a hazafiúi kötelességekkel. De ha már a szükség kényszerűsége e változást hazánkban ez idő szerint múlhatatlanná tette; és ha ezen fényes, de nehéz feladatú állomásra lehetetlen volt meg nyerni azon jeles államférfiúi és törvénytudót — Miskolcz érdemes képviselőjét, Horváth Lajost, kit mi s a szakférfiak nagy része e helyre legjobban óhajtottunk — akkor őszintén örülünk,hogy Pauler Tivadar neveztetett ki igazságügyminiszternek. őrülünk e kinevezésnek, mert szakképesitettebbet alig lehete találni; mert e szempontból mi benne nemcsak s nem főleg tanár jelességét vetjük a latba, ámbár egyetemi volt tanártársai között mindenesetre a legkitűnőbb helyen állt, s kétségtelenül jelesebb mind jelem, mind képzettségre nézve azon tanárnál, ki határtalan ambitiójában s anyagi törekvéseiben minden változásnál mint leorugiens jár körül, lesve: quem devoret a megürült miniszteri tárczák közül : Örülünk e kinevezésnek és annak nem csekély fontosságot tulajdonítunk, mert következtében egyszer már valódi szaktudós emeltetett ezen állomásra s annak vezetése kivétetett a dilletansok kezei közül, mit mi mindig szégyennek tartottunk. Pauler a szó szoros értelmében jogász kitűnőség; szakképessége a legújabb európai jogtudomány színvonalán áll, és pedig nemcsak a büntetőjog terén, mint némelyek fitymálva emlegetik, hanem a jogtudomány minden ágában, minden részében. Az ő szakképessége évtizedekre kiható jogi tanulmányokon s buvárlatokon alapszik, s azok fényes tanúságául szolgáló irodalmi munkálatokon és nem a pajtások s érdekhajhászók üres dicsőítésein — mint történt egyik elődénél, kit nem pirultak s pirulnak még jelenleg is, mint jogtudós celebritást egekig emelni; a ki mind a mellett — elvoaatkozva codificationalis művei sületlenségeitől, a képviselői osztályokban a mélyebben beható jogi kérdésekre felelni is alig tudott, vagy oly feleletekéi, adott, melyek hallattára, a jelenvolt szakferfiaknak pirulni kelletett. Nekünk, hogy igazságügyünk már egyszer szakértelemmel vezetessék s jó rendbe hozatassék, szaktudósra volt szükségünk, ki ezen hírnevét mélyebb tudomány készletéből, hosszas tapasztalatokból merítette, és nem czifi';i,de üres phrasisokból,melyek csak a tudatlanság palástolására szolgálnak, és a csillogó dictiókból, melyek csak a világ bolonditására vezetnek. Nem magasztos hazafiúi érzelmek, nem szónoklati tehetség, nem is politikai jártasság, hanem szorosan vett magasb jogi képesség az, mire az igazságügy élén szükségünk van. A magyar igazságügy vezetésében ez idő szerint a legfőbb, majdnem egyedüli jelentőségű feladat és tényező: a codificatió. — Erre kell most minden időt minden szellemi erőt fordítani. Nekünk a bűnös jogi rombolások s az ezekre következett könnyelmű charlatánkodások után, 71