Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 70. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 11. [r.]

279 az eljáró biró azon fél irányában a bíráskodásból kizárattassék. Besenbach Alajos — Virág József tatai ügyvéd ellen 200 frt s jár. iránt, és ismét ugyanazon alperes ellen külön keresetben szinte 200 frt s jár. iránt a tatai kir. jbiróság előtt pert indított. Tárgyaláskor alperes a perts. 12. § alapján kifogásolja a keresetet, mert ezen keresettel ugyanazonos, ugyanazon okmányon alapul felperesnek egy másik keresete, mely még nincs elintézve ; tehát a jelen kereset még időelőttiuek tekintendő; kifogást emelt az illetőség ellen a 92. § alapján, mert ezen kétszeres 200 — 200 frt követetelés, mely ugyanazon alapon vetetett keresetbe, összesen 400 frt összeget tesz, mi az egyes bíróság illetőségét túlhaladja. AzonfelüP bírói érdekeltség miatt is emelt kifogást, miután az eljáró biró előbb felperesnek ügyvéde volt. — Az eljáró kir. jbiróság f. év május 29. 2063. sz. végzéssel az illetőséget megalapította; mert jelen kereset tárgyát csak 200 frt követelés képezi, mi a 93. § a) p. szerint sommás eljárás alá tartozik; mert alperes a beperesitett kötvényben magát részletes fizetésekre kötelezvén, alperesnek joga van a részlet fizetés határidejének lefolytával a lejárt összegre külön külön keresetet benyujhatni, ezen részletek pedig a 200 frtot meg nem haladják, tehát sommás eljárás tárgyai — tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon jogczimen vagy okmányon alapszanak, minthogy felperes kereseti joga a lejárt részletekre feltétlen. — Az érdekeltség iránti kifogás pedig ezen ügyben semmi befolyással nem biró személy ellen levén intézve, az eljáró biróra (albiróra) abból merített érvelés a perts. 56. §-án épen nem alapszik. Ez ellen alperes semmiségi panasszal élt. A Semitőszék azt elvetette ; „mert felperes a beperesitett szerződés szerint különböző időkben esedékes, és 300 frtot meg nem haladott részletfizetéseket külön keresettel sommás eljárás szerint követelni jogosítva van; „és mert a járásbiró érdekeltsége miatt emelt kifogás a perts. 57. §-a alá vonható oly körülményt képez ugyan, melynél fogva a biróküldés iránti eljárás megindítható volna : — oly akadálynak azonban, mely miatt az aljárásbiró a perts 56. § szerint a bíráskodásból kitárva lenne, nem tekinthető: eszerint a hozott első bírósági határozat s eljárás megsemmisítésére indokul nem szolgálhat." (1872. aug. 13. — 9007. sz.) A határjárási és mesgye igazitási keresetek mind a sommás eljárás alá tartoznak, habár a határjelek már ismeretlenekké váltak is. Nemes János — Nemes Miklós ellen határjelek megujitása iránt a tordai kir. jbiróság előtt sommás keresetet indított, és az eljáró bíróság a helyszínén teljesített bírói szemle, s a kihallgatott tanúk vallomása alapján f. év június 7-kén 1833. sz. a. hozott ítéletével, a határjelek kijelölt irányukbani felállításának kimondása mellett megengedte felperesnek, hogy az ismeretlenekké vált határjeleket a kijelölt irányban saját költségén megujitathassa. Alperes ezen ítélet ellen semm. panaszt adott be; melyet következő érvekre fektetett. — Jelen esetben nem a határjelek megújításáról van szó, hanem az alperes és felperesi fekvőségek kiterjedésének mekkoraságáról; tehát itt tulajdonjogi kérdés forog fenn, melynek elintézése nem tartozhatik a jbíróságok körébe. A megsértett s ismeretlenekké vált határjelek megújításánál a feleknek, mint jelen esetben is történt, meg nem egyezése esetében, a status quo fentartása mellett, felperes az illetékes bírósághoz lett volna utasítandó. — Maga felperes a tárgyalásnál a megujitatni kért határt már ismeretlennek nevezte, minélfogva bírói szemle nem volt elrendelhető. A Semmitőszék azt elvetette; „tekintve, hogy a perts. 93. § i) pontja szerint mindennemű határjárási és mesgye igazitási keresetek sommás eljárás alá tartoznak; az pedig,hogy volt-e szemlének,helye s mennyiben van alapja az Ítéletben megirt határjelek kijelölésének, mint a bizonyitásra,illetőleg az ügy érdemére tartozó körülmények a kir. semmitőszék elhatározási körébe nem esnek." (1872. aug. 12. — 8757. sz. a.) Annak kikötése alatt, hogy az illető magát bármely bíróságnak, és a legröoidebb szóbeli peruinak aláoeti, — más mint a szóbeli eljárás nem érthető. Rosenvasser Mandl — Löv Róbert és neje Ramsel Zsófi ellen 900 frt s jár. iránt Sárosmegye illető szolgabiróságánál sommás keresetet indított 1871. évben. Azon év július 19-én tartott tárgyaláskor alperesek illetőségi kifogást tettek, mert ők az alapul vett kötvényben bármely bíróságnak alá vetették magokat, de nem különösen a sommás bíróságnak. Azon kötvényben előfordul ugyan „verbal Processe" kifejezés, de ebből a sommás bíróság illetékességére nem lehet következtetést vonni. — Erre felperes megjegyezte, hogy azon kifejezés alatt más mint sommás eljárás nem is érthető; mert a perrend csak két perutat ismer a sommásat az egyes bíróság előtt, mely szóbelileg vitetik és rendeset üiely atszék előtt irásbelileg folyik. A szolgabiróság illetékességét megalapítván — ér demleges tárgyalás tartatott,melynek befejeztével azéletbe lépett eperjesi kir. járásbíróság alperest f. év május 30kán 2220 sz. a. kelt ítéletével a keresetben elmarasztalta. Ez ellen alperes semm. panaszt és felebbezést adott be; mert jelen esetben sommás bíróság nem lehet illetékes, miután a peres kötvényben ezen szavakkal, Verbal Processverfahren, csak szóbeliség értethetett, a mi pedig nálunk még sem a sommás, sem a rendes eljárásban nincs behozva. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset alapját tevő, már a perrend hatályba lépte alatt keletkezett kötvényben foglalt azon kikötés alatt, hogy alperes bármely bírónak s a legrövidebb szóbeli perútnakj magát aláveti, — csak a sommás, nem pedig a rendes Írásbeli eljárás értethetvén, az eljáró bíróság törvényszerűen határozott, midőn a birói illetőség elleni kifogásnak helyt nem adott." (1872. aug. 13. — 8769. sz. a. 70*