Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 70. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 11. [r.]

278 dás elintézéséig elhalasztatni, vagy talán épen ezért sikertelenné tenni, hogy azután a javára történt elutasítási feljegyzés törlésére való engedélyt a megszorult félnek eladhassa. — Ily zsarolásoknak útját kell állani, s ha lehetséges, nem kell ezeknek a törvényben kibúvó ajtót hagyni. Ámbár ez jövőre — ha valósul a közjegyzői kényszer a tkvi intézménynél, — lehetetlenné válik, de e sorok irója ezt felhozza indokul, mert sajnos elég, alkalma volt azt többször tapasztalni. A le és hozzájegyzési kérvények körüli eljárás (135. §.) azok közé tartozik, melyek a legegyszerűbb eljárást túlságos formalitások alá vetik, csakhogy ez által az intézményt a laicus előtt némileg mysticusabbá, kevésbé érthetővé tegyék ; hogy az minél szövevényesebbnek tekintessék. Megtakarított egy beadványt, de fortélyosabbá tette a kezelést. — Nem akarom olvasóimat példákkal untatni, csak az ebbeli nézeteimet irom le. Azzal a lejegyzési hatóságnál az elsó'bbség biztosíttatik, hogy a lejegyzendő részlet további eladás, vagy megterheltetés tárgya ne lehessen, és a hozzájegyzési hatóságnál, hogy a hozzájegyzés a netán köteudő ügyletek érdekében kijegyezve legyen. Az a) alatti rész természetes, — más intézkedés nem is történhetik. A b) alatti részt ekképen vélném czélszeriibbnek : Ha ezen cselekvény két tkvi hatóság tkveiben teljesítendő, ugy az eredeti okmánynyal és ennek másolatával ellátott kérvény a lejegyző, —• és az okmány egy hiteles másolatával ellátott kérvény pedig a hozzájegyző hatósághoz adandó be. Ezen utóbbi hatóság a keretét rangsorozat kimutatása végett azonnal feljegyezteti. Ha a lejegyzési hatóság a lejegyzést az általános szabályok szerint megengedendőnek határozza, ugy ezen körülményt feljegyezteti és ebbeli végzését az eredeti okmány hozzácsatolása melett a hozzájegyző hatósággal közli. — Ezen hatóság a hozzájegyzési esetleg uj betét nyitást elrendeli, ezen végzését az eredeti okmány visszarekesztésével a lejegyző hatóságnak foganatosítás, a lejegyzés kitüntetése végett átküldi; ezen hatóság a lejegyzést eszközli, és az eredeti okmányt a beadványozónak viszszaadja. — Ha bármelyik hatóság a kéretet elutasítja, ugy ezt feljegyezteti, és erről a beadványozót kéretének visszaadása mellett, — nemkülönben a másik hatóságot az elutasítás feljegyzése végett végzésileg értesiti. — Az elutasító hatóság rendeli el mindkét hatóság tkveiben a jogerőre emelkedett elutasitás törlését. A netáni felfolyamodás az elutasító hatóságnál adandó be. Minden bejegyzés az első feljegyzés elsőbbségével foganatosítandó. Ezek után a b) rész többi kikezdései ugy, valamint c) e) és f) részek rendelkezései egészen elmaradnak. A d) alatti cserékre nézve hasonló az eljárás, csakhogy a félnek szabadságában áll az előbb emiitett kéretet bármely hatóságnál beadni, és hogy itt az eredeti szerződés ujolag azon hatósághoz küldetik vissza, amelyiknél beadva lett; — azért, hogy ez is az elcserélt tárgy bekeblezési záradékát az okmányra jegyezze. Az okmányok záradékolása a legrövidebb alakban történjék. Mellőzendő azon okmányok záradékolása, melyek a főokmányok kiegészítő részei, milyenek a keresztelő levél, házassági bizonyitvány s. t. ilyféle. — Több ily okmány beadása alkalmával csak az emiitett főokmány záradékolandó, hivatkozással a többire. Önként értetődik, hogy ha ugyanazon egy beadványban átíratás, betáblázás és törlés külön okmányok, például adásvevési szerződés, kötelező és nyugta alapján kéretik, mindenikén csak az illető bevezetés bizonyítandó. Már előbb vitattuk, hogy bekeblezések egyedül hiteles helyen kiállított okmányok alapján lehetnek elrendelhetők. — Ily okmány aláírásakor a jogot engedő félnél már azon meggyőződés létezik, hogy az átengedett tárgyra bármi igényt sem tarthat, vagy hogy ellene a lekötelezett és bekebeleztetni engedett adósság bekeblezve van, vagy legalább bekebleztetni fog. Itt a végzésnek az előirott ünnepélyességek szerinti kézbesítése, és a kézbesítésnek világlatban tartása feleslegesség. Valamint felesleges szerzőnek vagy a hitelezőnek azon esetbeniértesi tése, midőn az adós, vagy eladó kéri a bejegyzést. Ezeknél fogva a 138.139.140. §§-ok rövidre foglalva a következőket tartalmazhatnák: Hivatalból az illető végzéssel kézbesítési iv mellett órtesitendők azon személyek, kik ellen tkvi bejegyzés által valamely jog szerzése, terhelése, átváltoztatása vagy kitörlése feltételesen, vagy csak közvetlen valamely ilyes feljegyzés eszközöltetik, továbbá azok, kik a 138. § 2-dik pontjában említve vannak. Azokkal, kik ellen feltétlen jogok szereztettek, a végzés kézbesítési iv nélkül postán tudomás végett közöltetik. — A kérvényezőnek, valamint annak, kinek az eredeti okmányok viszszaadandók, a végzés mindenkor kézbesítési ivvel, saját kezéhez szolgáltatandó, ós ezen, valamint a feltételes bejegyzés, vagy csak közvetlen feljegyzés esetébeni kézbesítés a p. p. r. t.-nak az első keresetek kézbesítésére szolgáló szabályai szerint eszközlendő. — Mint kelljen a kézbesítési iveket kitölteni, ki által és hogy történjék az aláirás aat. az eddigi szabályok továbbra is megmaradhatnak. (Folyt, köv.) Semmitőszéki döntvények. A különböző időkben esedékes, és egyenkint 300 frtot nem haladó részletfizetések külön keresettel, és sommás úton köoetelhelők, habár ugyanazon szerződésen alapszanak, és összesen a 300 frt összeget meghaladják is. A járásbiró érdekeltsége, különösen azon okból mert az előbb valamelyik felet ügy oédként képviselte, a biróküldés iránti eljárás megindítására alkalmul szolgál; de nem arra is, hogy