Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 64. szám - A törv. rendt. 235. §-áról. (Folytatás)

254 leendnek ezen jogesethez fejtegetéseikkel s észrevételeikkel hozzájárulni. Kállay Imre szegedi lakos, Molnár Imre szintén szegedi lakos és volt üzlettársa ellen, Szeged város törvényszékéhez 1871. évi 2621 sz. a. benyújtott felhívási keresetében előadja, hogy alperessel több éveken keresztül fűzfaültetési társaságban lévén, ezen idő alatt közösen beültették a Belgabanknak, a balparti társulatnak, Szegedvárosnak, Pallavicini őrgrófnak és a Gyevi-vasutnak töltéseit több százezer fűzfa ültetményekkel, a melyekért járó pénzeket és jövedelmeket alperes vette fel és kezelte, mert a pénztárnok ő volt; könyveket azonban felperes is vitt. Miután pedig a társasági idö elteltével barátságos uton alperes számolni nem akar, — hanem | az ezreket kizárólag ő akarja zsebre rakni: túlfelől pedig í felperes a maga részéről, csak készpénzben 1500 ft tőkét í fektetett az üzletbe, sőt alperesnek idők folytában az üz léthez kölcsön pénzeket is adott: ezennel őt a társasági számadás előterjesztésére bíróilag felhívja. Az erre keletkezett végzésben, Szegedváros törvény- \ széke alperest a prts 518. §-a értelmében a kívánt szám- j adásnak 15. nap alatti bemutatására kötelezte. Alperes : azonban ezen idő alatt sem számadását be nem nyújtotta, j sem a számadásra való kötelezettség tekintetében semmi- i féle nyilatkozatot be nem adott. Kállay Imre ennek folytán a prts 520 §-a értelmében kérvényt nyújtott be a nevezett törvényszékhez, ; melyben saját részéről a számadást 2y. alatt kimutatván, ' követelését, legjobb tudomása szerint 6687 frf; 46 kr. ösz- j szegben felszámította (elhagyván némely dugványok ér- • tékét) kérvén azt, a felhívási kereset benyújtásától számi- | tandó 6°/0 kamatokkal, és költségeivel együtt itéletileg ruegállapittatni. Nevezett törvényszék erre 3874/871. sz. j a. hozott végzésével alperesnek számadási kötelezettségét ' ugyan kimondotta, azonban a számadás benyújtására neki ! újból 30 napi határidőt adott: ellenkező esetben felperes által felszámítandó követelés biróilag megállapittatni fogván. Felp. ezen végzés ellen semmiségi panaszt emelt kifejtvén,hogy a bíróság a pi ts 519. §-át jelen esetben helytelenül alkalmazza. Itt a számadásra való kötelezettség kimondása felesleges, mert az iránt alperes semmi nyilatkozatot nem adott ; pedig csak ott van jkönyvi tárgyalásnak s arra hozandó végzésnek e felett helye, hol ilyes nyilatkozat a felhívott részéről kellő időben benyujtatik. Törvénytelenül lett tehát a 30 napi ujhalasztás megadva, a I helvett, hogy az eljáró törvényszék a kérvényben felszá- ; mitott követelés érdemében a prts 520 §-ának világos j rendelete" szerint itélt volna. A Semmitőszék 1871. évi 9002 sz. alatti határozatá- 1 val a panasznak helyt adván, az eljáró törvényszéknek . végzését megsemmisítette s azt a perrendt. 520 §-a értei- i mébeni eljárásra utasította. Ezután Szeged város törvényszéke 1871-én nov. | 3-án 8765 sz. a. hozott ítéletével felperest jelen felhivási keiesetével, illetőleg követelési kérvényével elutasította! Megjegyzendő különösen, hogy ezen ítélet hozatalnál maga a törvényszéki elnök külön indokolt ellenvéleményt adott. i A törvényszéki ítélet következő indokokon alapszik. Mert először habár a perrendt. 520. §-ában elősorolva \ van, hogy ha a felhívott törvényes határidő alatt számadását be nem nyújtotta, a felhivónak ujabbi kérelmére, melyben követelését legjobb tudomása szerint számitandja fel — a követelés érdemében a bíróság fog határozni ; de mivel a perrendt 516 § azt rendeli: hogy ha a felhívottá felhívásra felelne, ezen nyilatkozata ellen irat gyanánt veendő; ekként, habár felhívott a f. évi 2621. sr. a. végzésben meghagyott záros határidő alatt a felhívásra kellő időben nem felelt; — mind a mellett a jelen ítéletnél mint makacdági ítélet hozatalánál, miután 3864 sz. a kérvényben maga folyamodó is az ítélet meghozatalát kérvényezi, — az emiitett 516. §. alapján mind azok megtartandók és figyelembe veendők, miket a perrendt. 64 §. figyelembe venni és megtartani rendel, már pedig a perrendt. 64. § határozottan megkívánja, hogy folyamodó a jog-alapot és tényeket, melyekből követelését származtatja, idő rendszerint, teljesen és világosan előadni, egyszersmind minden megkívántató bizonyítékot mellékelni köteles,hogy a bíróság az ítélethozatalánál az előadottakról, igazságos meggyőződést szerezhessen, — miután folyamodó a 2y. alatti kimutatásban elősorolt tételeket okmányokkal nem igazolta, holott azokat mindazoktól, kiknek részére a készpénz vagy az anyagok kiszolgáltattak, könnyen megszerezhette volna: ezeknek következtében a folyamodó által a 2/. alatti kimutatásban, csak ugy elméletileg kiirt és semmi jogalapra sem fektetett összeg elfogadható nem lévén, azt folyamodó részére megítélni nem lehetett: „Mert 2-or folyamodó a f. évi 2621. sz. alatti felhívásában maga is beismeri és abban határozottan kijelenti, miszerint a számadási könyveket felhivott vezette s azok felhívottnál vannak, ezen határozott nyilatkozata által felhivó maga beismeri, hogy az általa felszámított összeg a számadási könyv nemlétében, semmi igazságos flappal nem bír; nem bir pedig annál inkább, mivel felhivó az iránt nem nyilatkozott, hogy az általa felszámított összeg valóságát esküvel is kész megerősíteni, miért felhivó, már ezen oknál fogva is kérelmével elutasítandó volt." (Folytatás köv.) Senimitöszéki döntvények. A kisebb hatalmaskodást dijak megvétele iránti perek nem fenyilö, hanem polgári peruion inlézendók el. Tarjányi János — ifj. Tarjányi Ferenc/, ellen 25 frt. kisebb hatalmaskodási dij megvétele iránt még 1869 apr. Félegyháza város polg. tszéke előtt pert indított, mi polgárikig kezeitetetett; később a kecskeméti kir. tszékhez áttétetett. A kecskeméti kir. törvényszék f. óv május 28. — 1390. sz. a. illetőségi szempontból itéletileg elutasitotta felperest keresetével, mert hazai törvényeink szerint a kisebb hatalmaskodás tényét személy vagy vagyon ellen elkövetett erőszakos jogtalan bántalmazások képezik, melyeknek megtorlása hazai joggyakorlat szerint nem polyári hanem fenyitő eljárás útjára tartozik. Ez ellen adott be alperes semmiségi panaszt, mint-