Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 64. szám - A törv. rendt. 235. §-áról. (Folytatás)

254 leendnek ezen jogesethez fejtegetéseikkel s észrevételeik­kel hozzájárulni. Kállay Imre szegedi lakos, Molnár Imre szintén sze­gedi lakos és volt üzlettársa ellen, Szeged város törvény­székéhez 1871. évi 2621 sz. a. benyújtott felhívási kere­setében előadja, hogy alperessel több éveken keresztül fűzfaültetési társaságban lévén, ezen idő alatt közösen beültették a Belgabanknak, a balparti társulatnak, Szegedvárosnak, Pallavicini őrgrófnak és a Gyevi-vas­utnak töltéseit több százezer fűzfa ültetményekkel, a me­lyekért járó pénzeket és jövedelmeket alperes vette fel és kezelte, mert a pénztárnok ő volt; könyveket azonban felperes is vitt. Miután pedig a társasági idö elteltével barátságos uton alperes számolni nem akar, — hanem | az ezreket kizárólag ő akarja zsebre rakni: túlfelől pedig í felperes a maga részéről, csak készpénzben 1500 ft tőkét í fektetett az üzletbe, sőt alperesnek idők folytában az üz léthez kölcsön pénzeket is adott: ezennel őt a társasági számadás előterjesztésére bíróilag felhívja. Az erre keletkezett végzésben, Szegedváros törvény- \ széke alperest a prts 518. §-a értelmében a kívánt szám- j adásnak 15. nap alatti bemutatására kötelezte. Alperes : azonban ezen idő alatt sem számadását be nem nyújtotta, j sem a számadásra való kötelezettség tekintetében semmi- i féle nyilatkozatot be nem adott. Kállay Imre ennek folytán a prts 520 §-a értelmé­ben kérvényt nyújtott be a nevezett törvényszékhez, ; melyben saját részéről a számadást 2y. alatt kimutatván, ' követelését, legjobb tudomása szerint 6687 frf; 46 kr. ösz- j szegben felszámította (elhagyván némely dugványok ér- • tékét) kérvén azt, a felhívási kereset benyújtásától számi- | tandó 6°/0 kamatokkal, és költségeivel együtt itéletileg ruegállapittatni. Nevezett törvényszék erre 3874/871. sz. j a. hozott végzésével alperesnek számadási kötelezettségét ' ugyan kimondotta, azonban a számadás benyújtására neki ! újból 30 napi határidőt adott: ellenkező esetben felperes által felszámítandó követelés biróilag megállapittatni fogván. Felp. ezen végzés ellen semmiségi panaszt emelt kifejt­vén,hogy a bíróság a pi ts 519. §-át jelen esetben helytelenül alkalmazza. Itt a számadásra való kötelezettség kimon­dása felesleges, mert az iránt alperes semmi nyilatkoza­tot nem adott ; pedig csak ott van jkönyvi tárgyalásnak s arra hozandó végzésnek e felett helye, hol ilyes nyilat­kozat a felhívott részéről kellő időben benyujtatik. Tör­vénytelenül lett tehát a 30 napi ujhalasztás megadva, a I helvett, hogy az eljáró törvényszék a kérvényben felszá- ; mitott követelés érdemében a prts 520 §-ának világos j rendelete" szerint itélt volna. A Semmitőszék 1871. évi 9002 sz. alatti határozatá- 1 val a panasznak helyt adván, az eljáró törvényszéknek . végzését megsemmisítette s azt a perrendt. 520 §-a értei- i mébeni eljárásra utasította. Ezután Szeged város törvényszéke 1871-én nov. | 3-án 8765 sz. a. hozott ítéletével felperest jelen felhivási keiesetével, illetőleg követelési kérvényével elutasította! Megjegyzendő különösen, hogy ezen ítélet hozatalnál maga a törvényszéki elnök külön indokolt ellenvéleményt adott. i A törvényszéki ítélet következő indokokon alapszik. Mert először habár a perrendt. 520. §-ában elősorolva \ van, hogy ha a felhívott törvényes határidő alatt szám­adását be nem nyújtotta, a felhivónak ujabbi kérelmére, melyben követelését legjobb tudomása szerint számitandja fel — a követelés érdemében a bíróság fog határozni ; de mivel a perrendt 516 § azt rendeli: hogy ha a felhívottá felhívásra felelne, ezen nyilatkozata ellen irat gyanánt veendő; ekként, habár felhívott a f. évi 2621. sr. a. vég­zésben meghagyott záros határidő alatt a felhívásra kellő időben nem felelt; — mind a mellett a jelen ítéletnél mint makacdági ítélet hozatalánál, miután 3864 sz. a kér­vényben maga folyamodó is az ítélet meghozatalát kér­vényezi, — az emiitett 516. §. alapján mind azok meg­tartandók és figyelembe veendők, miket a perrendt. 64 §. figyelembe venni és megtartani rendel, már pedig a per­rendt. 64. § határozottan megkívánja, hogy folyamodó a jog-alapot és tényeket, melyekből követelését származ­tatja, idő rendszerint, teljesen és világosan előadni, egy­szersmind minden megkívántató bizonyítékot mellékelni köteles,hogy a bíróság az ítélethozatalánál az előadottak­ról, igazságos meggyőződést szerezhessen, — miután fo­lyamodó a 2y. alatti kimutatásban elősorolt tételeket ok­mányokkal nem igazolta, holott azokat mindazoktól, kik­nek részére a készpénz vagy az anyagok kiszolgáltattak, könnyen megszerezhette volna: ezeknek következtében a folyamodó által a 2/. alatti kimutatásban, csak ugy el­méletileg kiirt és semmi jogalapra sem fektetett összeg elfogadható nem lévén, azt folyamodó részére megítélni nem lehetett: „Mert 2-or folyamodó a f. évi 2621. sz. alatti felhí­vásában maga is beismeri és abban határozottan kije­lenti, miszerint a számadási könyveket felhivott vezette s azok felhívottnál vannak, ezen határozott nyilatkozata által felhivó maga beismeri, hogy az általa felszámított összeg a számadási könyv nemlétében, semmi igazságos flappal nem bír; nem bir pedig annál inkább, mivel fel­hivó az iránt nem nyilatkozott, hogy az általa felszámí­tott összeg valóságát esküvel is kész megerősíteni, miért felhivó, már ezen oknál fogva is kérelmével elutasítandó volt." (Folytatás köv.) Senimitöszéki döntvények. A kisebb hatalmaskodást dijak megvétele iránti perek nem fenyilö, hanem polgári peruion inlézendók el. Tarjányi János — ifj. Tarjányi Ferenc/, ellen 25 frt. kisebb hatalmaskodási dij megvétele iránt még 1869 apr. Félegyháza város polg. tszéke előtt pert indított, mi pol­gárikig kezeitetetett; később a kecskeméti kir. tszékhez áttétetett. A kecskeméti kir. törvényszék f. óv május 28. — 1390. sz. a. illetőségi szempontból itéletileg elutasitotta felperest keresetével, mert hazai törvényeink szerint a ki­sebb hatalmaskodás tényét személy vagy vagyon ellen elkövetett erőszakos jogtalan bántalmazások képezik, me­lyeknek megtorlása hazai joggyakorlat szerint nem pol­yári hanem fenyitő eljárás útjára tartozik. Ez ellen adott be alperes semmiségi panaszt, mint-

Next

/
Thumbnails
Contents