Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 63. szám - A törv. rendt. 235. §-áról

251 következőkben fejtett ki. — Idősb Lajtos Antal felperes , attya nejével kölcsönösen tett végrendeletetannak halála ! után is minden megtámadás ellenében és pedig törvény ut­jánvédelmezte. Ezen A) és B) alatti végrendeletek pedig egymással világos ellentétben állván, azok egymás mel­lett érvényesen fen nem állhatnak. A vitás későbbi vég­rendelet fen nem tartható, már azon jogfogalomnál fogva sem, mert másokra való jogok átruházásánál sem az átruházó, sem az átruházott jogok elfogadója önmagával, illetőleg nyilvánított akaratával ellenkezésbe nem jöhet. — De a későbbi A. alatti — végrendelet magával a tör­vénnyel is ellenkezik, részint azért, mert abban felperes az ideigl. törv. szab. 7. § ellenére mint egyenes leszár­mazó örökös törvényes örökrészétől minden törvényes ok nélkül megfosztatik ; részint azért, mert ezen A. végren­deletben alperesek — felperes testvérei — javára oly ja­vakról történt vég intézkedés, melyek közös annyuknak közszerzemény czimén szinte tulajdonát képezvén, azok attyuknak, a végrendelkező id. Lajtosnak kizárólagos sa­játjai nem voltak, s igy nem is lehet jogositva, hogy azokról, melyekről a közös B. végrendeletben felperes javára is intézkedett, ennek ellenére, felperes kárára újra eltérőleg intézkedhessék. De különben is a B. közös vég­rendeletben attyuk anyjuk irányában végrendelkezési jo­gait lekötvén, további intézkedési jogáról is mindenkorra ünnepélyesen lemondott, mely lemondást csak a közösen végrendelkező neje, beleegyezésével vonhatta volna vissza és ebbeli jogait csak annak helybenhagyásával ruházhatta volna másra. — És miután a végrendeletek, fontosságuk­nál fogva szorosan és szigorúan magyarázandók, és esze­rint a házastársak az el nem különíthető közszerzeményi javakat túlélés esetére egymásra átruházván — a közös apának nem maradt fenn önálló joga arra, hogy neje a közös anya jogairól s javairól függetlenül, egyoldalulag és ujolag végintézkedhessék. — Végre nem mellőzhető figyelmen kívül, mikép a végrendeletben kifejezett aka­rat szabályozza a törvényt is. Ezen felebbezés folytán — a legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét meg­változtatván, az első biróság ítéletét, annak indokaiból, hagyta helyben. — 1872 július 9. — 4882 sz. a.) 8emmitöszékl döntvények. A Semmitőszék teljes tanácsüléséből s döntrénykönyréből. Azon körülmény, miszerint valamely határozat hozatalá­nál több biró vett részt, mint a törvényben előírva van, a perr. 297 §.9. pontja alá eső és hivatalból figyelembe veendő sem­miséget Képez. Ezen fontos kérdés a július 23-ki teljes tanácsülésben került tárgyalás alá s a fent közlött elvi határozattal a Semmitőszék elhagyta eddigi eljárását, mely szerint nem tekintettek a birói határozatok semmiseknek, habár a törvényben kiszabott számnál többen vettek is részt a bíráskodásban. így különösen a Sáfár Nagy József — Soós Sándorné közötti ügyben, mely NKőrös város tör- i vényszéke előtt folyt, a Semmiiőszékl871. S. máj. 19-kén 4615 sz. a. határozatában azt mondotta ki, „hogy azon körülmény: mikép az ítélethozatalnál az elnökön kívül három biró vett részt (n Kőrös várositszéknél) — szabály­talanság ugyan de nem képez semmiségi esetet.* Ezen eljárás 1871.év végéig az akkori biróságirend • szernek rnegíelelő volt, a mennyiben különböző' megyék­ben s városokban különböző gyakorlat divatozott a bíró­sági tagok részvevő számára nézve — mely különbsége­ket megszüntetni kívánatos, s az különösen a most ki­mondott elvi határozat által eszközölhető. — Ezen elv mellett szólt az üeyv. szabályokon kívül az 1871. 31. t. cz. 10. §-a is. — És az előbbi eljárás megváltoztatására alapos okul szolgálhatott az is, mert c-ak is igy alakul­hatnak szabályszerüleg, és egyformán a felülvizsgáló bí­róságok tanácsai is — mivel különben esetenkint mindig 4 — 8 —12 tagra kellene szaporítani az 1871.14. t. cz.elle­nére a tanácsokat, a mint az alsóbb fórumon 2—4—6 vagy 8 biró vett részt az ítélethozatalban. De a tanácsok ily esetleges, jóformán önkényszerü alakítása, a jogbiz­tossággal sem lenne megegyeztethető — mit ez úttal nem kívánunk bővebben fejtegetni — de a minek hord­erején mindenki könnyen beláthatja, meggondolván, mi­kép esetenkint a magán érdekek igényei szerint lehetne, a tanácsokat összeállítani oly birákból, kikre a kedvező siker tekintetéből, biztosan vagy valószínűen számítani lehetne. — Az itt közlött elvi határozat tehát minden te­kintetben kívánatos, sőtszükséges volt. Az alkalmul szol­gált jogeset pedig következő. Marusinszky Mária mint kiskorú leánya termé­szetes és '.örv. gyámja — Fekete Kóssa Anna ellen j 420 for. töke s 35 köböl élet (gabona) kiszolgáltatása | iránt Sárosmegye volt törvényszéke előtt pert indított, ! melyben az ügy letárgyalása után az eperjesi kir. tör­vényszék 1872. martius 16-án 1622 sz. a. ítéletet hozott, melyben alperes keresetlevél szerinti elmarasztalását ki­mondotta, Ezen ítélet ellen alperes f~lebbezéssel élvén, az ügy a kir. táblához felterjesztetett. A kir. tábla f. év június 17-én 19855 sz. a. érdemle­ges elintézés nélkül az ügyiratokat a 304. § értelmében hivatalból felterjesztette a Semmitőszékhez, a 297. § 9-ik pontjának semmiségi esetét látván fenforogni, miután a jegyzőkönyv szerint az Ítélethozatalnál a tszék rézséről több ülnök vett részt, mint a mennyi a törvény által ha­tároztatott. A Semmitőszék ez ügyet vizsgálat alá vévén, az eperjesi tszék 1872 martius 16 kán 1622 sz. a. kelt Ítéle­tét a perr. 297 §,3. pontja alapján s a 304. § alkalmazásá­val hivatalból megsemmisítette, s az eljáró tszéket utasí­totta, hogy az ügyet a törvénynek megfelelőleg alakí­tandó tanácsülésben újonnan vegye fel, és új ítélettel lássa el; „tekintve, hogy az 1870. évi XIV. t. cz. 1. 2 §§-ai világosan azt rendelik, miszerint az ügyek felülvizsgála­tánál a feltörvényszéki tanácsoknak akként kell alakítva lenniök, hogy a szavazó birák száma rendszerint kettővel nagyobb legyen, mint azon bíróságnál volt, melynek ha­tározata képezi a felülvizsgálat tárgyát, s hogy különösen a kir. táblák, az első íölyamodásu törvényszékektől feleb­bezett ügyekben öt bíróból alakított tanácsban tartoznak határozni; 63*

Next

/
Thumbnails
Contents