Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 60. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 6. [r.]
239 Soborsin község képviseletében annak birája — úgy kü- , lön-külön a Soborsinhoz tartozó községek birái — ellen 189 forint életjáradék megfizetése iránt keresetet indi- i tottak, — előadván mikép attyuk néhai Gyöngyúr István Soborsin s a többi községek körjegyzője levén, részére 150 forint nyugdíj biztosíttatott, miből felsőbb jóváhagyás mellett Soborsinra 45 forint esett. Ezt négy éven át nem fizetvén, attyuk által Aradmegye tszékénél bepereltetett, mi elmarasztalással fejeztetettbe, mit a leg főbb ítélőszék is helybenhagyott. E közben — a kielégittetés előtt attyuk elhalván, felperesek mint örökösei léptek fel keresetükkel. Tárgyaláskor alperes a keresetet leszállitatni kéri, mert felperesek nem igazolták, hogy az elhunyt körjegyző örökösei lennének, egyszersmind az ügy érdemére előadják, hogy Gyöngyúr István részegeskedés miatt távolittatott el hivatalából, de azonfelül számos községi pénzösszegekről nem is számolt — tehát nyugdíjra jogosított nem lehetett — azon kötelezettség alól a legf. ítélőszék által sem mentetvén fel. — Felperesek a felhozottakat tagadják, különösen mindazt, hogy részegség okozta az elbocsáttatást, mindazt, hogy községi pénzekről nem számolt volna; a felhozott bizonyítványok bizonyerejét tagadván, mert azok a község iránt érdekeltektől származtak. A tárgyalás befejeztetvén, a járásbíróság f. év. april 11 —1212. sz. a. ez ügyben végzést hozott, melyben felperesek keresetét leszállította, mivel a felperességi jog kimutatása végett felhozott községi bizonyítvány, arra nézve, hogy felperesek Gyöngyúr István egyedüli örökösei s jogutódai, s hogy jelen keresetre felperességi jog gal bírnának, nem elégséges bizonyíték, miután ily minőségüket, felpere ek anyakönyvi kivonattal nem igazolták. Ezen végzés ellen felperesek semm. panaszt adtak be, mert örökösi minőségüket kellően bizonyították — különben a 108. §-ként ujabbi bizonyítás lenne elrendelendő, mi a felsőbb bíróság körébe tartozik. ASemmitőszék a panaszlott végzést megsemmisítette és a járásbíróságot uj szabályszerű határozathozatalra utasította: „mert a peres félek nemcsak a kereseti jog felett hanem az ügy érdemében is nyilatkozván; az ügy érdeme pedig a perr. 246. §. szerint nem végzéssel, hanem ítélettel eldöntendő levén; — az eljáró bíróság a perr. 297. §. 1. p. alá eső semmiséget követett el, midőn a kereseti jog iránti kérdést végzéssel döntötte el; „a mennyiben ugyanis ily határozatok által okozott sérelem orvoslása nem a Semmitőszék, hanem az érdemben itélő bíróság hatásköréhez tartozik; az ily végzések ellen azonban a 294. §. szerint felebbezésnek helye nincsen, s így felperesek a törvény engedte jogorvoslattól elüttettek/' (1872 június 20—6091. sz. a.) Hivatalból megsemmisítendő esetet képez, ha a végrehajtás több pertársak közül egyik vagy másik kérelmére rendeltetik el s foganatosiltatik, midőn a kérvényező a többi pertárs irányában meghatalmazását vagy jogosultságát nem igazolta. Miskolczy Jósef és Miskolczy Pálné, úgy is mintkiskorú gyermekei term. s törv. gyámja — Kazmár Pál ellen a Beregmegyei tszék előtt bizonyos birtokátadása iránt keresetet inditottak, minek tárgyalása után alperes elmarasztaltatott, s ez kir. táblailag is megerősíttetett. — Ekkor felperesek részéről végrehajtási kérvény adatott be, de csak Miskolczy Jósef és Pálné nevükben: Beregmegye tszéke 1871. dec. 20—4871. sz. végzéssel a végrehajtást elrendelte s azt foganatosította. Ezen végzés és eljárás ellen alperes semm panaszt adott be különösen azon okból, mert a keresetet Miskolczy Jósefen kivül Miskolczy Pálné nemcsak maga hanem kiskorú gyermekei nevében is adta b°, — maga az Ítélet ily értelemben hozatott, mind a mellett a végrehajtási kérvény a kiskorúak mellőzésével egyedül Miskolczy Jósef s Pálnő nevében adatott be, sa végrehajtás ezek részére rendeltetett el. Már pedig több felperes társ részére megitélt követelés végrehajtása egyik vagy másik felperestárs kérelmére el nem rendelhető. — Továbbá felhozza, hogy a perr. 345. § sa is megsértetett. — A táblai ítélet kézbesítése után kellő időben igazolási kérvényt adott be, tehát a 95. s 314. §. szerint a végrehajtás felfüggesztendő lett volna. ASemmitőszék a panaszlott végzést s foganatosított végrehajtást a 297. §. 1. p. alapján s a 304. §. alkalmazása mellett megsemmisítette; „mert a kereset özvegy Miskolczy Palné ugy is mint gyermekeinek törv. gyámja által folyamatba téve, s az Ítélet is ily értelemben hozatva levén; a végrehajtási kérvény is a perr. 67. §-hoz képest az összes felperes társak nevében, lett volna benyújtandó ; „mert a több felperestárs részére megitélt követelés végrehajtása csak az esetben rendelhető el egyik vagy másik felperes kérelmére, ha ez az azok jogaiba való lépését igazolja ; vagy e részbeni meghatalmazását kimutatta, mi e jelen esetben nem történvén, a helytelenül beadott végrehajtási kérvény az eljárt tszék által visszautasítandó lett volna." (1872. június 20 — 6370. sz. a.) Törvény az igazságszolgáltatásnak n horvát-szlavón katonai határőrvidékben rendezéséről. (Vége.) 20. Czikk. Oly peres ügyek, melyeknek tárgyát ingatlan vagyon, vagy ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog képezi, kizárólag azelső folyamodásu törvényszékek/birói hatáskörébe tartoznak. Mindazon, nem peres jogügyekben, melyeknek ingatlan jószág, vagy ingatlan jószágra vonatkozó dologi jog szolgál tárgyául, u bíráskodás a járásbíróságokat illeti melyeknél a biztositási s egyéb ideiglenes iutézkedések ingatlan javakra vagy ingatlan javakat illető dologi jogokra vonatkozólag is kérelmezhetők s általuk elrendel hetők. 21. Czikk. A banya-biróság gyakorlása a petriniai törvényszékre ruháztatik és pedig a horvát-szlavón katonai határőrvidék egész területére nézve. 22. Czikk. 1873-ik évi január 1-től kezdve az 1852-iki május 27-kéu kelt C3ász. nyiltparancs (Birod. törv. lap. XXXVI. db. 117. szám), melylyel a büntettek, vétségek, és kihágásokról szóló \ büntető törvény a horvát és sziavon királyságokban életbeléptet60*