Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 58. szám - A felebbezési jog s gyakorlata a mezei rendőri ügyekben. Vége

231 1871. július 10-kén tartott nyilvános ülésében,következő | végzést hozott: „a pprs. 294. §. ellenére illetéktelenül közbevetett felebbezés visszautasittatik." A leküldött peres iratok a h.-m.-vásárhelyi kir. tör­vényszék által újból megvizsgáltatván, abban 1872. ' évi april hó 15-kén tartott ülése alkalmával kelt 823. számú ítéletével felperest keresetétől elmozditotta, és a per költségeit kölcsönösen megszüntette : indokaiul fel­hozván, mikép „jóllehet alperesek hallgatag beismerik azt, hogy felperes részükre a köztük létrejött, s a perhez 2y. alatt mellékelt örök eladási pótszerződés 5 ik pontja szerint a kötelezett úrbéri kárpótlási összeg után 1848. május hó l -én túlierjedő időkre kamat fizetéseket tett, — jóllehet hallgatag beismerik azt is, hogy az úrbéri kár­mentesítési alap által átvállalt 182,578 frt 83/4 kr. tőke ugy ennek 1818. május 1-től 1860. május hó l-ig járt kamatok fejében, a perhez Gy. alatt csatolt kimutatás szerint részükre 109,546 frt 53'/4 kr. a földtehermentesi­tési alapból kifizettetett. „Mindezek daczára felperes keresetétől elmozdítandó azért volt, mert miután a hivatkozott 1853. márczius hó 2-kán kiadott cs. nyiltparancs 17-ik §-sa határozottan ezt rendeli : »hogy ha az urbériségek örök megváltása iránt kötött szerződések csak részleg teljesíttettek, a kötelezet tek csak a'hivatkozott nyiltparancz kibocsátása napjáig már lejárt részleteket kötelesek lefizetni, s az addig le uem járt részletek lefizetése alól í'elinentvék," — az erre állapított, a keresetlevélhez 5-/. illetőleg D., alatt csatolt belügyminiszteri határozatban is, mintán mind az, mit felperes város 1852-ik év végéig alpereseknek, akár tőke törlesztés, akár kamatok fejében fizeteit s fizetni tartozott volna, az ő kizárólagos terhének mondatott ki, — ezen miniszteri határozattal s fent idézett nyilt parancs 17-ik §-sával merően ellentétes, s a perhez 7y. alatt csatolt ké- i söbbi miniszteri leirat birói figyelembe nem volt vehető, j „A keresetlevélhez 22•/. alatt csatolt kimutatás sze­rint 1853-ik év márczius hó 2-ikáig, mint az úrbéri nyilt parancs életbeléptéig felszámított tőkésített kamatok va- j lamint a 2. sz. a pótszer/.ődésben foglalt törlesztési terv | szerint kötelezett tőke összegek kifizetése, a többször hi­vatkozott úrbéri nyiltparancs 17-ik §-sa saz 5'/. illetőleg D., alatt csatolt miniszteri határozata szerint kizárólag fel­peres várost terhelvén, a kitett időig járólag felszámított tőkésített kamat összegek tehát felperes város javára j megítélhetők nem voltak. „A hivatkozott 22. sz. a. kimutatás szerint 1853-ik márczius hó 2*tói véve kiszámított összegből az 1855. j deczember hó 15-éig felperes által alpereseknek illetékte- | lenül kifizetett kamat mennyiség, mely a perhez Gr., és \ H., alatt csatolt birói határozatok szerint 54,495 frt 43 krt tesz ki, felperes javára a hivatkozott birói határoza- | tokhoz képest már beszámíttatván, az által felperes a je­len kereset tárgyát képező, alperesek ellen forgott min­den igényére nézve teljesen kiegyenlittetett, ehez ké­pest, — „felperesnek a 22-|. alatti kimutatás szerinti keresete, mely a 182,578 frt 83/4 kr. utáni váltsági tőkének 1848. évi május hó 1-től számított s tőkésített kamatok s kamatok kamatjaiból származik, minthogy a fentebbiek szerint az 1848. évi május 1-től 1853. évi márczius 2-káig kiszámí­tott tőkésített kamat mennyiség iránti keresetétől felperest . a hivatkozott nyiltparancs és 5'/. tekintve D., alatti mi­niszteri határozat értelmében, — az 1853. évi márt. 2-tól 1855. deczember 15-ig felszámított követelésétől pedig­azért, mert annak fejében a G., és H., alatti szerint javára már 54,495 frt 43 kr. beszámíttatott — elmozdítani kel­lett, s igy a felperesi egész kereset mint jogalappal nem biró követelés — meg nem ítéltethetett. „A perköltségek az ügy természeténél fogva, pprts. 251. §. értelmében kölcsönösen megszüntetendők voltak.* Ezen királyi táblai Ítélet ellen felperes város feleb­bezést adott be, melyet később fogunk megismertetni. (Vége k ö v.) Semmitöszéki döntvények. A perrend 580. §-ban előirt hirdeloényi eljárás csak akkor alkalmazható, ha az osztályos egyesség csupán önkép­viseletre jogosított örökösök között jött létre szabályszerű örökösödési eljárás nélkül. Ezen hirdetményi eljárásnak nem lehet helye, ha az 560. §. nyomán a birói beavatkozás érvényesítetik. Jancsik György s neje Orgován Judit pestmegyei lakosok elhalálozván, Pestmegye központi árvaszéke, megkereste a pest vidéki kir. törvényszéket az ingatla­nokra vonatkozó hagyatéki eljárás elrendelése és eszköz­lése iránt. — A pest vidéki törvényszék 1871. május 7. 3202. sz. a. végzéssel a perr. 580. §-ban szabályozott hir­detményi eljárást elrendelte és a hirdetmény közzététe­lét Maglód község közgyámjának meghagyta. Sebő Antal megyei tiszti ügyész Pestmegye közpon­ti árvaszékének képviseletében 1872. május Í4. Semm. panaszt adott be, azon alapon, mert 1-ször a perr. 580.§. csak a nagykorúak között létrejött egyezségekre vonat­kozik, mint a megelőzött §. oldaljegyzéke s azon körül­mény is mutatja, miszerint az 586. §-ban egyedül az 581. §-ra történik hivatkozás, minélfogva jelen esetben ily el­járásnak egyátalán nem volt helye, és mert 2-or a bíró­ság a hirdetményt esetleg maga tartozott volna közzé­tenni, nem pedig azzal a közgyámot terhelni. A Semmitőszék következő határozatot hozott. „tekintve, hogy a neheztelt végzés a panaszló árva­széknek kézbesittetett, és az alattas közegét a maglódi gyámot terhelő intézkedést is tartalmaz, de az árvaszék az 1870. 42. t. cz. 8. §-val megalapított hatáskörében, a még magán gyámmal nem biró kiskorúak érdekeinek megóvására a tiszti ügyészt utasithatta — ez ügyet ér­demileg vizsgálat alá vévén a pauaszlott végzést a perr. 297. §. 22. p. alapján megsemmisítette és a tszóket sza­bályszerű eljárásra utasította. „mert a perr. 580. §-sa mint az 578.579. 581. s 582. §§. melletti oldaljegyzetek összevetéséből is kitűnik, csu­pán az ön képviseletre jogosított örökösök között sza­bályszerű örökösödési eljárás nélkül létrejött asztályos egyesség esetére vonatkozik; a mikor az örökösök az in­gatlan hagyatéknak telekk. átirathatása végett, az érin­tett 580. §. a) és b) pontjaiban kijelölt feltételeket iga-

Next

/
Thumbnails
Contents