Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 58. szám - A felebbezési jog s gyakorlata a mezei rendőri ügyekben. Vége

231 1871. július 10-kén tartott nyilvános ülésében,következő | végzést hozott: „a pprs. 294. §. ellenére illetéktelenül közbevetett felebbezés visszautasittatik." A leküldött peres iratok a h.-m.-vásárhelyi kir. törvényszék által újból megvizsgáltatván, abban 1872. ' évi april hó 15-kén tartott ülése alkalmával kelt 823. számú ítéletével felperest keresetétől elmozditotta, és a per költségeit kölcsönösen megszüntette : indokaiul felhozván, mikép „jóllehet alperesek hallgatag beismerik azt, hogy felperes részükre a köztük létrejött, s a perhez 2y. alatt mellékelt örök eladási pótszerződés 5 ik pontja szerint a kötelezett úrbéri kárpótlási összeg után 1848. május hó l -én túlierjedő időkre kamat fizetéseket tett, — jóllehet hallgatag beismerik azt is, hogy az úrbéri kármentesítési alap által átvállalt 182,578 frt 83/4 kr. tőke ugy ennek 1818. május 1-től 1860. május hó l-ig járt kamatok fejében, a perhez Gy. alatt csatolt kimutatás szerint részükre 109,546 frt 53'/4 kr. a földtehermentesitési alapból kifizettetett. „Mindezek daczára felperes keresetétől elmozdítandó azért volt, mert miután a hivatkozott 1853. márczius hó 2-kán kiadott cs. nyiltparancs 17-ik §-sa határozottan ezt rendeli : »hogy ha az urbériségek örök megváltása iránt kötött szerződések csak részleg teljesíttettek, a kötelezet tek csak a'hivatkozott nyiltparancz kibocsátása napjáig már lejárt részleteket kötelesek lefizetni, s az addig le uem járt részletek lefizetése alól í'elinentvék," — az erre állapított, a keresetlevélhez 5-/. illetőleg D., alatt csatolt belügyminiszteri határozatban is, mintán mind az, mit felperes város 1852-ik év végéig alpereseknek, akár tőke törlesztés, akár kamatok fejében fizeteit s fizetni tartozott volna, az ő kizárólagos terhének mondatott ki, — ezen miniszteri határozattal s fent idézett nyilt parancs 17-ik §-sával merően ellentétes, s a perhez 7y. alatt csatolt ké- i söbbi miniszteri leirat birói figyelembe nem volt vehető, j „A keresetlevélhez 22•/. alatt csatolt kimutatás szerint 1853-ik év márczius hó 2-ikáig, mint az úrbéri nyilt parancs életbeléptéig felszámított tőkésített kamatok va- j lamint a 2. sz. a pótszer/.ődésben foglalt törlesztési terv | szerint kötelezett tőke összegek kifizetése, a többször hivatkozott úrbéri nyiltparancs 17-ik §-sa saz 5'/. illetőleg D., alatt csatolt miniszteri határozata szerint kizárólag felperes várost terhelvén, a kitett időig járólag felszámított tőkésített kamat összegek tehát felperes város javára j megítélhetők nem voltak. „A hivatkozott 22. sz. a. kimutatás szerint 1853-ik márczius hó 2*tói véve kiszámított összegből az 1855. j deczember hó 15-éig felperes által alpereseknek illetékte- | lenül kifizetett kamat mennyiség, mely a perhez Gr., és \ H., alatt csatolt birói határozatok szerint 54,495 frt 43 krt tesz ki, felperes javára a hivatkozott birói határoza- | tokhoz képest már beszámíttatván, az által felperes a jelen kereset tárgyát képező, alperesek ellen forgott minden igényére nézve teljesen kiegyenlittetett, ehez képest, — „felperesnek a 22-|. alatti kimutatás szerinti keresete, mely a 182,578 frt 83/4 kr. utáni váltsági tőkének 1848. évi május hó 1-től számított s tőkésített kamatok s kamatok kamatjaiból származik, minthogy a fentebbiek szerint az 1848. évi május 1-től 1853. évi márczius 2-káig kiszámított tőkésített kamat mennyiség iránti keresetétől felperest . a hivatkozott nyiltparancs és 5'/. tekintve D., alatti miniszteri határozat értelmében, — az 1853. évi márt. 2-tól 1855. deczember 15-ig felszámított követelésétől pedigazért, mert annak fejében a G., és H., alatti szerint javára már 54,495 frt 43 kr. beszámíttatott — elmozdítani kellett, s igy a felperesi egész kereset mint jogalappal nem biró követelés — meg nem ítéltethetett. „A perköltségek az ügy természeténél fogva, pprts. 251. §. értelmében kölcsönösen megszüntetendők voltak.* Ezen királyi táblai Ítélet ellen felperes város felebbezést adott be, melyet később fogunk megismertetni. (Vége k ö v.) Semmitöszéki döntvények. A perrend 580. §-ban előirt hirdeloényi eljárás csak akkor alkalmazható, ha az osztályos egyesség csupán önképviseletre jogosított örökösök között jött létre szabályszerű örökösödési eljárás nélkül. Ezen hirdetményi eljárásnak nem lehet helye, ha az 560. §. nyomán a birói beavatkozás érvényesítetik. Jancsik György s neje Orgován Judit pestmegyei lakosok elhalálozván, Pestmegye központi árvaszéke, megkereste a pest vidéki kir. törvényszéket az ingatlanokra vonatkozó hagyatéki eljárás elrendelése és eszközlése iránt. — A pest vidéki törvényszék 1871. május 7. 3202. sz. a. végzéssel a perr. 580. §-ban szabályozott hirdetményi eljárást elrendelte és a hirdetmény közzétételét Maglód község közgyámjának meghagyta. Sebő Antal megyei tiszti ügyész Pestmegye központi árvaszékének képviseletében 1872. május Í4. Semm. panaszt adott be, azon alapon, mert 1-ször a perr. 580.§. csak a nagykorúak között létrejött egyezségekre vonatkozik, mint a megelőzött §. oldaljegyzéke s azon körülmény is mutatja, miszerint az 586. §-ban egyedül az 581. §-ra történik hivatkozás, minélfogva jelen esetben ily eljárásnak egyátalán nem volt helye, és mert 2-or a bíróság a hirdetményt esetleg maga tartozott volna közzétenni, nem pedig azzal a közgyámot terhelni. A Semmitőszék következő határozatot hozott. „tekintve, hogy a neheztelt végzés a panaszló árvaszéknek kézbesittetett, és az alattas közegét a maglódi gyámot terhelő intézkedést is tartalmaz, de az árvaszék az 1870. 42. t. cz. 8. §-val megalapított hatáskörében, a még magán gyámmal nem biró kiskorúak érdekeinek megóvására a tiszti ügyészt utasithatta — ez ügyet érdemileg vizsgálat alá vévén a pauaszlott végzést a perr. 297. §. 22. p. alapján megsemmisítette és a tszóket szabályszerű eljárásra utasította. „mert a perr. 580. §-sa mint az 578.579. 581. s 582. §§. melletti oldaljegyzetek összevetéséből is kitűnik, csupán az ön képviseletre jogosított örökösök között szabályszerű örökösödési eljárás nélkül létrejött asztályos egyesség esetére vonatkozik; a mikor az örökösök az ingatlan hagyatéknak telekk. átirathatása végett, az érintett 580. §. a) és b) pontjaiban kijelölt feltételeket iga-