Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 57. szám - A felebbezési jog s gyakorlata a mezei rendőri ügyekben. 2. [r.]

226 Ítéletek kivétel nélkül a harmad bírósághoz, mindazonáltal két egyenlő Ítélet végrehajtóságának megengedése mellett — felebbeztethessenek." Minthogy pedig a perrend 93. §. h) pontjában az 1840: IX. t. czikkben a fenyítő útra nem utasított mezei rendőri esetek, a polgári — éspedig különösen a sommás eljárás alá tartozóknak kijelentettek. Minthogy továbbá a perrend 7. §-sa értelmében polgári ügyekben birói eljárásnak csak a jelen perrend szabályai szerint van helye — a fentebbi a perrend I. czim I. Fejezetében, és a 292. §-ban kifejezett irány elvekből önmagától következik, hogy az 1840: IX. t. cz. 5. §-sának azon intézkedése, mely szerint a 200 pfrton alóli kártételt tárgyazó mezei rendőri ügyek csak birtokon kívül és csak a megye törvényszékig vagy városi tanácsig felebbezhetők, az írj perrend hatálybaléptével érvényen kivül helyeztetett — miután t. i. az a mult bírósági s felebbezési rendszeren alapult, mely a perrend alapszabályai által módosítást szenvedett. (Vége köv.) Jogeset. Szentes város s a Károlyi grófok közötti örök eladási, s illetéktelen kamatfizetési ügy. Szentes város közönsége a gróf Károlyi családdal, a szentesi uradalmat illetőleg kötött örök eladási (örökváltsági) szerződésre vonatkozólag az illetéktelenül fizetett kamatok visszatérítése iránt nevezett grófok ellen pert indított. — Ennek ismertetéséül szolgáljanak a következők : Szentes város közönsége, Károlyi István, Lajos és György grófokkal az 1836. évi január 10-kén örökvételi szerződésre lépett, — mely által a szentesi uradalmat, minden járulékaival és földesúri jogaival együtt, 1,361,572 forint 47 kr. ppben örök áron megvette. — Ezen szerződés, az 1837. évi april 19-kén kelt pótszerződéssel egészítetett ki, mely mind a két fél jogai és kötelezettségei határozott körvonalozását tartalmazza. Ezen szerződések alapján Szentesváros közönsége a megvett ingatlanokat és uri jogokat tényleges birtokába vévén, már az anyaszerződes aláírásánál megkezdett, s a pótszerződés 4 — 7 pontjaiban szabályozott részfizetéseket pontosan teljesitette is, egész az 1848. év bekövetkeztéig, — a midőn is a törvényhozás utján alkatott, s fejedelmileg szentesitett 1848. IX. t. cz. azon értelmezésnek adván helyet, hogy az urbériségek megszüntetésével, Szentesváros váltsági szerződése is változást szenvedend : a további fizetést beállította. A fizetés elmulasztás indokából, az eladó gróf Károlyi család által, Szentes város közönsége ellen, a szerződésben kikötve volt választott bíróság előtt, kereset indíttatván, és ez a felperes grófok részére kedvezőleg döntetvén el: a vevő városi közönség, a végrehajtó bíró előtt, 1851. június 12-én 3. sz. a. egyességre lépett, mely szerint, az említett pótszerződés 7-ik pontjában 20 évre felosztott törlesztési idő 4 évvel meghosszabbított, — mely már a keresetlevélhez 4°/0 alatt csatolt okmányban, elóbb | 26 évre volt kiterjesztve. Ezen :ilhpotban találta a várost, az urbériséget szabályozó 1853. év márczius 2-kán kelt nyílt parancs. — Az ezen nyílt parancs értelmében, a vesztett urbériségek kárpótlása tárgyában megindított tárgyalásnál, a belügyminisztérium leiratával (a kereset mellett 5. sz. a.) — az alperesek által tett felszámítást alakul véve, a 20 évre feloszlott törlesztési részletekből 16 részletet már lejártnak tekintette, s ennek folyrán kimondotta, hogy az urbériségekre háramló 887,702, forintból, a még le nem járt négy ! í észletre esik 391,084 pfrt kártalanítás alá, a többi hátraj lékot pedig Szentes város tartozik fizetni. Ezen megállapításhoz képest, a grófi család részére j úrbéri kárpótlásul, a földtebermentesitési alap igazgatósága által, a keresethez 6-|. alatt csatolt határozatában , 182,578 frt 8"/, kr. utaltatott ki, míg a 20 évi járulék négy utolsó részletére esett 391,084 pfrt hivatkozással a ! keresethez 5*|. alatt beügyelt 27,623. számú belügymi; niszteri rendeletre, ugyanazon földtehermentesitési alap ,' terhére átalvétetett. De habár az urbériségek után járuló váltságösszeg | nek szerződésileg kikötve volt 20 részlet 4 utolsó fizetési i részletei, a földtehermentesitési alap rovásárá átvétettek ; egyszersmind az azok után 1848. év május 1-től járó ka\ mátok is szintén azon alapból — a keresethez 7-*/. alatt I csatolt helytartótanácsi leirat tzerint — kifizettettek, • mégis az eladó grófi család, a most érintett esedékes kai mátokat, a város javára soha nemcsak be nem számitotta de sőt a követelt fizetéseknél, a hátralékos kamatokat mindig a főösszeghez számítva, azokat Szentes város közönségétől birói végrehajtás utján, kamatostól együtt megvette, mint azt a kereset levélhez csatolt nyugták igazolják. A grófi család e szerint, a földtehermentesitési alap terhére átvett 391,084 pfrt után járó kamatokat egyrészről az átvállaló földtehermentesitési alaptól, — más részről pedig Szentesváros közönségétől, és pedig ez utóbbitól tókésitetten vette meg, s ezzel a felperes városi közönségtől oly illetéktelen fizetést vett fel, melylyel ez j egyálalában nem tartozott. Szentes városa által, ezen illetéktelenül tett kamat ' fizetések a keresetlevélhez 22y. alatt csatolt és a grófi család által használt kiszámítási módozat szerint 166.170 frt 31 */2 krt. tesznek, melyek Szentesváros részéről követelésbe tétettek. Ezen keresetlevélre alperesek közös ellenira tukban azon ellenvetéssel éltek, mikép a felperesi kereset tárgya ugyanazonos, a már 1860. évben a szegedi cs. kir. megye törvényszék előtt lefolyt, kímeritőleg megvitatott, s harmad bíróságilag is véglegesen elintézett, kamat követelési kérdéssel, s mint ilyen perujitási jogorvoslat nélkül, fel nem éleszthető. Az ugyanazonosság kiderítésére felhozatik általuk: Hogy miután felperes a létrejött adásvételi szerződésből eredő 1,361,572 pfrt és 47 kr. összeg fizetésére nézve kötelezettségének teljesítését 1848-ik évben az urbériséget megszüntető törvény ürügye alatt, — továbbá