Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 6. szám - Ellenszavazat és különszavazat. (Contravotum et votum separatum)

22 Semmit öszeki döntvények. A (izélés teljesítés kikötött helyéül tekintendő az, hová a lot tózás posta utján való megküldése igértetetl. E hely bírósága tehát a kötelezettre nézve illetékesnek tekintendő. Poszádi János — sz. fehérvári lakos — Behr Gusztáv Tolna megyei tótkeszibeli lakos ellen a székesfehérvári egyes bíróság előtt 300 frt s járulékai iránt sommás pert indított, állítván, hogy egymással lócserélési ügyletet kötvén, s alperes 300 frt ráfizetést kötelezvén, egyszersmind arra is kötelezte magát, hogy a fizetést SzékesFehérvárott teljesitendi. — Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást tett, tagadván, hogy a fizetést Székes-Fehérvárra | Ígérte s kötelezte volna. — Felperes állítja, hogy a fizetés helyéül Székes Fehérvár köttetetett ki, mert alperes azt ígérte, hogy a pénzt postai nton oda fogja küldeni; fizetési helyül pedig nem a posta feladási hely, hanem az tekintendő, hová a küldemény szállíttatik. — Alperes elismeri a postáni küldés Ígéretét, „de szerinte az nem bizonyit a fehérvári illetőség mellett, mert a fizetést csak a Tolna megyei legközelebbi posta utján ígérte teljesitteni. Az egyes bíróság 1871. nov. 3. — 6220. számú végzéssel illetőségét leszállította — mert felperes nem bizonyította, hogy a fizetés SzékesFehérvárott lett volna teljesítendő, alperes beismer*e ugyan, hogy a posta utján ígérte tartozását beküldeni; de ez esetben alperesre nézve azon postahivatal székhelye tekintendő fizetési helynek, | melynél a pénz feladandó lett volna. Felperes semm. panaszszal élt; mert postán küldés utjáni fizetés teljesítésnél nem a feladási — hanem kizárólag a rendeltetési hely vétetik irányadónak, — a (eladási hely csak eszköz lévén arra, hogy a pénz a kitűzött helyre eljusson. A Semmitőszék a végzést megsemmisítette s az eljáró bíróság illetőségét megalapította; „m e r t alperes azt, hogy tartozását posta utján Ígérte felperesnek megküldeni, maga beismerte, s ez".el azon kötelezettség, hogy a fizetés Székes Fehérvárott lesz teljesítendő; a mennyiben a posta csak eszköz ezen beismert Ígéretnek, illetőleg kötelezésnek teljesítésére, — be lévén ismerve és teljesen bizonyítva, az eljáró biróság — tekintettel ezen külön is beigazolt kikötésre, az illetőség szabályait helytelenül alkalmazta, midőn saját birói illetéktelenségét kimondotta." (1871. novemb. 29. — 14329. sz. a.) A perr. 353. § nak a dologi törvényhatóság illetőségére vonatkozó szabálya nem alkalmazandó, ha a végrehajtás bizonyos ingatlan haszonbérelt vagyon kiürítésére irányozlalik. Gr. Lázár Mórné született Barcsay Polixéna — a kincstár ellen bizonyos haszonbérben bírt ház kiürítése iránt folytatott perében alperes elmarasztaltatott, s a bérlemény kiürítésének végrehajtási eszközlése elrendeltetett. Az eljáró Kolosvár város egyes bírósága a végrehajtás foganatosítása végett Marosvásárhely egyes bíróságát megkereste, — de ez a periiatokat eredménytelenül visszaküldötte azon okból, mert a perrend 353. §. értei- 1 mélien magát a bérlemény kiürítés végrehajtására nem találta illetékesnek. A Semmitőszék a periratokat oly kijelentéssel küldötte vissza, hogy — „miután Kolosvár város egyes bírósága mint a p^r bírája 1871. aug. 11. — 4451. sz. a. hozott végzésénél íogva a m. kir. kincstár által haszonbérben birt háznak végrehajtás utjáni kiüríttetését elrendelte, s annak foganatosítása végett Marosvásárhely város egyes bíróságát megkereste, — ezen utóbbi a végrehajtást foganatosítani nnnal inkább tartozik, mivel jelen esetben az nem valamely ingatlan vagyonra rendeltetett el, hanem haszonbérben birt ingatlan kiürítésére volt irányozva, és igy a perr. 353. §-nak esete fen nem forog; „ennélfogva Kolosvár város egyes bíróságának meghagvatik, hogy Marosvásárhely egyes bíróságát a k. Semmitőszék jelen rendelete másolatba ni közlése mellett, a fennforgó végrthajtási kiürítésnek foganatosítására újból keresse meg." (1871. nov. 28. — 14479. sz. a.) Az, hogy a szavazásnál s ítélethozatalnál, elnökön kívül 3 bíró, tehát löbb bíró, mint a perr. 5. §-a rendeli, vett részt, szabál ylalanságot képez, de nem hivatalból figyelembe esendő semmiségi esetet. Lebkovics János — özv. Sváb Péterné ellen D'ibreczen váro3 törvényszéke előtt folytatolt s letárgyalt perben, a tszék 1870 dec. 24. — 5147. sz. a. ítélettel felperest keresetével elutasította. Felebbezése folytán az ügy a kir. táblához terjesztetett, mely az eljárásban a perr. 297. §. 9. pontjába ütköző, hivatalból észlelendő semmiséget Játott fennforogni, a mennyiben a szavazásnál a biróság részéről elnökön kivül 3 tag vett részt s igy az elnökkel páros szavazó szám állt elő; — mi okból felterjesztette a Semmitőszékhez. A Semmitőszék azonban e nézetet nem osztván, az ügyet saját hatáskörében leendő elintézése végett a kir. táblához visszaküldötte; „m e r t az, hogy az ítélethozatalánál az elnökön s a perr. 5. § szeriut szükséges két birón kivül még egy harmadik is részt vett, — nem helyeselhető szabálytalanság ugyan, de a perr. 297. §. 9. pontja alá vonható s ekként hivatalból figyelembe veendő semmiséget, — mely csak akkor áll be, ha az Ítélethozatalra kisebb számú biró folyt be, mint a mennyi a perr. 5. § ban meg van állapítva, az itt fenforgó esetben nem képez." (1871. dec. 12. — 14791. sz. a.) Nem képez semm. esetet, ha a biróság az eskü általi bizonyítás kérdésében ujabb tárgyalást rendel. Guttmann György kereskedőnek — Mayer Jakab ellen 24 frt bolti számla tartozás megfizetése iránt Zala megye illető szo'gabirósága előtt indított sommás perében tárgyalás tartatván, azon alperes a tartozást tagadásba vette és a számla valódiságát kifogásolta — különben késznek ajánlkozott a keresetlevélben felajánlott fő eskü letételére az iránt, — '10gy a kereseti összeggel nem tartozik. Felperes elfogadja az eskü letételt, de az általa teendő szövegezéssel. Alperes ezen szövegezés iránt hatá-