Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 46. szám - A részvénytársasági törvény alkotásának kérdéséhez

183 A törvényszék ezen semm panaszt 1872. febr. i 19-kén 23. sz. a. kelt végzésével szintén visszautasította mint elkésettet, mert az 1868. 58 t. cz. szerint a semm. panasz 3 nap alatt beadandó, a panaszlott végzés pedig jan. 2. kézbesitetett, mig a panasz jan 6. adatott iktatókünybe. Ez ellen a társulat ismét semm. panaszszal ólt, mert előbbi panaszát jan 4-kén adta Kolozsvárott postára, tehát 5-kén N. Enyeden kellett lennie, — a 6-káni beiktatás csak hanyag kezelésből eredhetett. — De ezenfelül az 1871. 68.t.cz. szerint januárban törvényszünet ált berniért febr. 2-iglehetett volna a panaszt benyújtani. Azonfelül az 1868. 55 dik t. cz. 58-dik §-sa csak az érdemleges határozatok elleni sem panaszok beadására rendel 3 napot — minden más végzéseknél a perr. határideje — tehát 15 nap alkalmazandó. A Semmitőszék e panaszokat is vizsgálalt alá vévén „az 1872 évi 23 sz. végzést, tekintve, miszerint az azzal visszautasított sem. panasz az 1871. 68. t. cz. által rendelt törvényszünet folytán f. évi jan. 6-kán idejekorán lett beadatva, miután a megtámadásnak tárgyát képező végzés kézbesítése jan. 2. történt — a 297 §. 1. p. alapján megsemmisítette; „ellenben az e szerint elfogadott s érdemében megvizsgált semm. panaszt elvetette, mert azonfelül hogy a meghívott feleknek elmaradása, szabályszerűen teljesített becslési eljárás ismétlésének okául a perr. 215. 219. §§. szerint sem szolgálhat, a kisajátítási eljárás külön törvény által levén szabályozva arra nézve a perrend általános szabályai csak annyiban alkalmazhatók, mennyiben az 1868. 55. t. czikben azok valamelyikére egyenes hivatkozás történik. „Minthogy pedig ezen törvényczikkben oly tétel, mely a perrendtartásban a perügyekre vonatkozólag (308 308. §§.) szabályozott igazolási eljárásra utalna, nemcsak nem létezik, hanem ellenkezőleg annak 58 és 59. §§. szerint kisajátítási ügyekben csak az eljárási formák megfértése miatti semm. panasznak van helye, — a 42. 50. §§. értelmében pedig az érdeklettek elmaradása a kártalanítás feletti érdemleges határozat hozatalát nem gátolhatja, hanem a meg nem jelent fél azon jogvélelem alá esik, hogy a távollétben megejtett eljárásban megnyugszik. Mindezeknél fogva panaszló társulatnak ez esetben törvény által meg nem engedett igazolási kérvénye helyesen lett kivatalból. visszautasítva." (1872. május 23. — 5050-dik szám alatt.) Következő döntvények nem teljes tanácsülésbeliek. A telekkönyvi kiigazítás rendes keresetlevéllel szorgalmaztatván, nem az oszt. perrendtartásban előirt szóbeli hanem az uj perrendünk szerinti rendes eljárásnak van helye. Ily esetben nem folyamodás, hanem sem panasz levén alkalmazható, megsemmisítendő azon határozat mely per felvételi határnapot ki nem tűzvén, e helyett jegyzőkönyvi t árgyalásl rendel. Pulszky Ferencz ugy is mint kiskorú gyermekei: Károly Polixén és Graribaldo term. s törv. gyámja és Pulszky Ágoston — Bierbrauer jelenleg Serédi Lipót mint néhai Debrei András s Kovács Borbála örököse ellen, a szécsényi telekkönyvben 2858. sz. alatt tévesen bejegyzett kert iránt a balassa-gyarmati tszék előtt telekk. kiigazítási rendes pert indított s a végett rendes keresetlevelet adott be. — Ez ügyben jegyzőkönyvi tárgyalás tartatott, ámbár alperes a tárgyalási napon az ügy érdemébe nem bocsátkozván, írásbeli tárgyallást kért minek mellőzésével — A gyarmati kir. törvényszék 1872. Jan. 20. 3000. sz. a. hozott végzésével a keresetlevél kérelmének megfefelöleg a telekkönyvi kiigazítást elrendelte s alperest a perköltségekben elmarasztalta. Alperes ez ellen semm. panaszt adott be. De a kir. törvényszék azt felfolyamodásnak vette és hivatkozással a telekk. rend. 144. §-ára, az iratokat a kir. táblához felterjesztette. A kir. tábla azonban alperes semm. panaszát az iratokkal illetékes elbírálás végett a Semmitőszékhez felterjesztette — ezt azzal indokolva, miszerint felperes által a telekk. kiigazítás rendes keresettel szorgalmaztatván, ezen ügy oly tisztán telek, ügynek nem tekintethetik, melyben csak felfolyamodási jogorvoslatnak volna helye. A SeTimiségi panasz arra fektettetett, hogy a perbeidézés a perr. 111. §. értelmében történvén, panaszló írásbeli tárgyalást kért, mi megtagadtatott; hogy kiigazítási perben költségek nem járnak, stb. stb. ASemmitőszék annak helytadottsamegtámadott végzést 297. §. 1. pontja alapján megsemmisitette utasítván a tszéket, hogy perfelvételére határnapot tűzzünk ki; „tekintve hogy felperes a telekk. kiigazítást keresetlevéllel kérte; hogy ily esetben a perrend életbeléptetési 1869 mart. 30 ki átmeneti intézkedés XIX. cz. 4. pontja szerint nem az osztrák polg. perrendtartásban előirt szóbeli tárgyalásnak, hanem az 1868. 54. t. cz. által szabályozott rendes eljárásnak van helye; hogy ennélfogva a per felvételére a kir. törvényszék határnapot tartozott volna kitűzni a helyett azonban a pernek jegyzőkönyvi tárgyallását rendelte el, minek csak a perr. 144 s 145. §§. eseteiben van helye; „tekintve továbbá, hogy alperes az ügy érdemébe nem is bocsátkozva az ügyuek írásbeli tárgyallását kérte elrendeltetni — a kir. tszék azonban ezen kérelem előleges eldöntése nélkül mindjárt az ügy érdemébea határozott; és pedig a perrend 246. §. ellenére az ügy érdemét végzés által döntötte el." — (1872. május 8. — 4465. sz. a.) Hagyatéki eljárásban a leltározás, egyesség megkísérlése mint az előleges biztosítási intézkedések is az egyes bíróságok körébe tartoznak. Egyesség nem sikerültével az osztály megtételére ingatlanok létezésénél a törvényszék mint birtok bíróság snem a jbíróság illetékes — habár az örökösök a járásbíróságnál kérelmezték is a hagyatéki eljárást. Kulifai J. s érdektársai f. év. jan. 13. a trencsini járásbírósághoz a Kulifai — Kanovics hagyatékra vonat46*