Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 43. szám - Még egy szó a végrehajtókról

172 A Semmitőszék azt elvetette „inert tekintve, hogy az első, másod és harmad bí­róság által egybehangyzólag kimondatott, miszerint a szó­ban lévő örökség felperesekre mint végrendeleti örökö­sökre átruházandó s azoknak átadandó; — ebből egyene­sen következik, hogy az elrendelt zárlat a perrend 287. s 345. §§. értelmében megszüntetendő volt. A panaszlók ál­tal hivatolt 332. s 336. §§. tehát fenn forgó esetben nem alkalmazhatók." (1872. apr. 4. — 2476. sz. a.) Azon körülmény, hogg az uj bírósági szervezés folytan alpe­resi lakhely községe más járásbíróság területi körébe lett át­helyezve nem szolgálhat alapul arra, hogy az áthelyezés előtt beadott kereset iltetéktelenségből hivatalosan visszautasitassék. Ily esetben az el nem intézett keresetlevél, az illetéktelenné vált bíróság által hivatalosan átadandó az illetékes járásbí­rósághoz. Kobia József — Jelingstein Ignácz Baranyamegye Beremend községbeli lakos ellen 52 for. s jár. iránt kere­Fetet indított 1871. nov. 26-án az akkori dárdai (bara­nyavári) szolgabiróság előtt — minthogy Beremend köz­ség ezen szolgabirói járásba esett. — Ezen kereset levél azonban csak 1872 évi april 3-kán lett elintézve, a mi­dőn Beremend az uj szervezés szerint már a siklósi járás­bíróság illetőségi körébe tartozott. Ennek folytán a dár­dai kir.járásbiróság, mely ez ügyet a baranyavári szbiró­tól átvette f. é. apr. 3-kán 992 sz. a. kelt végzésével a keresetet visszaútasitotta, mert t. i. alperes Bermenden la­kik, mely község a tárdai jbiróság területén kivül esik. Felperes ez ellen semm. panaszszal élt, mert a kere­setiévé] beadásakor Beremend még a dárdai szolgabíró já­rásához tartozott; habár tehát az uj kerületi felosztás szerint azon biróság megszűnt is illetékes lenni, azért a keresetlevél hivatalból visszautasítható nem volt, hanem az a jellcnben illetékessé vált siklósi járásbírósághoz lett volna átteendő. A Semmitőszék annak helyt adva, a panaszlott vég­zést a 297. §. alapján megsemmisítette; „mert a keresetlevél 1871 jun. 29-kén levén benyújt­va, akkor még Beremend község a volt dárdai szolgabirói biróság területéhez tartozott; azon körülmény pedig hogy az időközben felállított kir. járásbíróságok területének ujabbi megállapittatása által Beremend község a siklósi kir. járásbíróság terület körébe áthelyeztetett, nem a kereset­nek hivatalbóli visszautasítását, hanem annak az illető kir. járásbirósághoz hivatalos átadását eredményezi." (1872 május 8. — 4347 sz. a.) Rendelet a birói letétemények tárgyában. A készpénzből álló birói letétemények gyümölcsöz­tetése tárgyában az igazságügyi és pénzügyi m. királyi minisztériumok, a kir. törvényszékek, járásbíróságok és | m. kir. adóhivatalokhoz egyidejűleg kibocsátott körren­| delettel következőleg intézkedtek: Ha az, ki a készpénzt letéteményezi, azt önmagának és egyszersmind annak, kinek javára esetleg ama letét j szolgál, — azon nyilatkozatával kiséri, hogy azt a kincs­tár ezen személyek felelőségére valamely helybeli, vagy közeli pénzintézetnél gyümölcsöztesse: a felek ebbeli szándékát a biróság letéti utalványában közlendi az adó­hivatallal, mely az átvett kézpénzt még ugyanazon napon de legkésőbb a következő napon tartozik a megjelölt pénz­intézeteknél elhelyezni. Ily letétek kiutalványozásánál a félnek maga a takarékpénztári könyvecske, vagy egyébb okirat szolgáltatandó ki, mi által a kincstár minden to­vábbi felelősségtől ment lesz. Oly esetekben pedig, midőn a felek nem nyilvánít­ják, hogy a letéteményt valamely pénzintézetnél óhajtják elhelyeztetni vagy ha azt határozottan a kincstár által kívánják gyümölcsöztetni: a kincstár ezt a letéteménye­zés napjától a kiszolgáltatás napjáig számítandó 4°0 mel­lett teljesiti. Miután azon letéteményeknél, melyek a felek kívá­natára valamely pénzintézetnél helyeztetnek el csak az illető könyvecskék, vagy egyébb okmányok őriztetnek természetes, hogy az őrzési dijak is ezek után számi­tandók. — Azon letéteményektől elleuben melyeket a kincstár kamatoztat, miután itt tulajdonképen semmi sem őriz­tetik, őrzési dijak sem fognak szedetni. Buda Pesten, 1872. május 12 K erkápoly. Bittó István. Csödmegszüntetések Rosenstock Mór akikindai terményk. e. kiegyezéssel; — Birnbaum W. váradi keresk e. kiegyezéssel; — Bleyer és Glasz pesti ker. e. bej. ker. tszéknél. beegyezéssel, — Brádi Lipót kőrösbányai lakos e. teljes kielégítéssel, — Most L A. pesti bej. kereskedő e. — Leiterdorfer Fülöp szolnoki keresk. e. kiegyezéssel, — Lányi J. szabadkai keresk. e. egyességgel; — Schwarz Samu miskolczi keresk. e. kiegyezéssel; — Vasanics Sán­dor czeczei haszonbérlő e. sz. fehérvári tszék kiegyezéssel, — Stenczinger Antal és Denhof Lázár keresk. edebreczeni tszék hitelezők kérelmére. — Kohn J. L. pesti bej. ke­resk. czég e. kiegyezéssel; — Miskolczi Samu bajai ke­resk. e. kiegyezéssel; — Plük Ignácz ruha keresk. e.pesti keresk. tszék kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott KoosiSándor saját nyomdájában,Sándor-utcza, 13. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents