Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 38. szám - A birósági végrehajtók intézménye. (Vége)

152 aláirás valódisága panaszló által kétségbe nom vonatik, ezen sajátkezű aláirás pedig a perr. 166. §. szerint a kiállító ellen bizonyít — perr. 297 §. 15. p. tehát nem alkalmazható ; „mert eltekintve attól, hogy az ujitott keresetlevél átára vezetett kézbesítői bizonyítvány szerint az idéző végzés alperesnek személyesen kézbesitetett; a menyiben alperesnek az idézés elhn kifogásai lehettek, azokat a peiben tartozott volna megtenni; ennek befejezése után azonban, minthogy alperes az idézés folytán törvényes meghatalmazottja által megjelent a perr. 297. §. 1G pontra sikeresen nem hivatkozhatik, minélfogva emiuton a sem. panaszhoz csatolt bíróságon kívüli szakértői vélemény sem vétethetett figyelembe. „mert a felperesi ügyvéd meghatalmazása elleni észrevételek szinte a peiben lettek volna megteendők ; továbbá mert a legf. ítélőszék által felperesnek végérvényesen odaítélt póteskü letételére kitűzött határnapról Barna F. ügyvéd a perr. 259. §. második kik<jzdése értelmében szabályszerűen értesíttetett; végre mert a semm. panaszhoz mellékelt magán bizonyítvány, melyei az újított perben kihallgatott Amtssohn István tanuk előtt beismerte volna, miszerint hamisan esküdött e helyen intézkedés alapjául azért sem szolgálhat; minthogy a perr. 10 §. értelmében a polgári eljárás felfüggesztésének csak a per folyama alatt van helye, jelen esetben pedig az már harmad bíróságilag véglegesen elintéztetett és a legfőbb Ítélőszék ítélete elleni sem. panasz is e helyen 1871 évi 15765 sz. a. kelt határozattal elvettetett." (1872 april 24. — 3721 sz. a.) Vadászati törvény. (Folytatás.) 15. §. A ragadozó, vagy kártékony állatokat,úgymint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vadmacskát, nyestet, vaddisznót, borzát, tengeri nyulat, hörcsököt, ürgét, görényt, menyétet, nyusot, és vidrát, 3aját területén bármikor elpusztítani mindenkinek szabad azon esetben is, ha a vadászat bérbe volna adva, ha azonban a pusztitást vadászatilag akarja végbe vinni (18. §), erre esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. 16. §. A vadászati területén talált házi macskákat és kóbor ebeket a vadászatra jogosított elpusztíthatja. 17. §. Hivatalból tartatni szokot vadászatok jövőre nem gyakorolhatók. 18. §. A vadászat c?ak lőfegyvert-.)!, vagy lóháton — bárminemű ebek használatával gyakorolható. A vadászatra a jogosítottakon kivül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, moly el3ö lábaik térdein felül egy hüvelknyi távolságra lóg alá. 19. §. A sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak ebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosult által letartóztathatok mindaddig mig gazdáik az okozott károkért teljes elégtételt nem adtak. 20. §. A 10-dik g-ban meghatározott tilalmi időszak alatt vadászni senkinek sem szabad, kivéve keritésSdl kellőleg elzárt helyeken, hol a tulajdonos a vadászatot minden időbon gyakorohatja és megengedheti. 21. §. A ki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva, a haszonbérlőnek engedéle nélkül vadász: 10 írttól 50 frtig és ha a vadászat lóháton történt, 20 írttól 100 frtig terjedhető pénzbirsággal sújtandó, ismétlés esetében a birság 100 írtig, illetőleg 200 frtig terjedhet. • 22. §. Ha az orvvadászat éjjel, vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvadász álezázva, avagy másképen ismerhetlenné téve találtatik, vagy ha nevét eltagadja, avagy álnévvel azt ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ: 100 írttól 200 frtig terjedő pénzbirságban elmarasztalandó. — Azonfelül, a mennyiben az elszámlált esetek a büntető tőrvényekben is tiltott cselekvényt képeznek, a bűnvádi eljárás külön meginditandó. 23. §. Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike a haszonbérlőt, vagy azt, a ki ennek engedélyével vadász, megtámadja, vagy akadályozza: annyiszor a menynyiazer 10 forinttól 50 forintig terjedő pénzbirságban marasztalandó. — 24. §. A ki a tiltott időben vadász, 5 írttól 50 frtig büntetendő. — 25. §. A ki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit, (kivéve a 14. 15. §S-sokban emiitett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi : 1 forintól 10 forintig terjedhető pénzbirsággal sújtandó. 26. §. A ki tiltott időben vadat hordoz, árul vagy vesz, ha a vad nála találtatik: 2 forintól 10forintig terjedő pénzbirsággal sujtatik; azonfelül az ily időben talált vad a helyi szegények javára elkobozandó. 27. §. A ki ebét szándékosén valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, 1 írttól 10 frttig büntettetik. 28. §. A 22., 24., 25., 26, és 27-dik §-okban foglalt kihágások ismétlése esetében a büntetés megkétszerezendő oly módon, hogy a kiszabandó birság a megelőző esetben alkalmazottnak mindig kétszeresét tegye. 29. §. Ha az ezen fejezetben elősorolt esetekben a vadban is kár okoztatott, a vadászatra jogosult azon bíróság előtt, mely a bir?ág kiszabására illetékes, egyúttal kártérítést követelhet. 30. §. Ha kiskorúak, vagy oly személyek ítéltettek pénzbirságra, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak : a kiszabott pénzbirságért a szülők, a gyám, vagy gondnok felelősek. 31 §. Ha valaki egyszerre több kihágásért kerül vád alá, a birság minden egye3 kihágásért külön szabandó ki. Ha valaki a vadászati kihágás elkövetésénél szolgáit, vagy napszámosait használta segédekül: a segédek ellen kiszabott pénzbírságokért szintén felelős. Folyt. köv. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos | SZOKOLAY ISTVÁN. I M egjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., fél évre 4 frt negyedévre 2 írt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-u< cza, 13. sz- a.