Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 36. szám

Pest, 1872. kedd május 10. 30. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Keresk. ülnökök. — Legf. itélösz. döntvény. — Semm. dőntv. — l*creskeric?iiii Aliin kök alkalmazása csőri A^yckben. K ü 11 e i E d o kir. táll .biró úrtól. Az uj bírósági szervezés folytán a budapesti kereskedelmi es váltótörvényszék illetősége a bejegyzett kereskedők csődjeire is kiterjesztetett. A nevezett biróíág ily ügyekben már több ízben kereskedelmi ülnök alkalmazása nélkül határozott. Ez okból a pesti kir. tábla a felek által más irányban megtámadott ily határozatokat az 1871 évi XXXI. t. cz. 7. és 26. §§. alapján hivatalból feloldván, az első' bíróságot a tanács szabályszerű alakítása mellett uj hatá rozat hozatalára utasította. A kir. táblának határozatai hallomás szerint több körükben visszatetszést idéztek elő. E soroknak feladata kimutatni mennyire nincs igazuk azoknak, kik érintett kir. táblai határozatokat rósz adják. Nézzük meg előbb az idézett §§. rendeleteit. A 7. §. igy szól: „A váltó és keres, biróságok hatásköréhez tartozó ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket ott, hol a kir. tszék székhelyén ker. és iparkamara van, annak közös ülése, és ped'g tele ré: zben a kereskedelmi, fele részben PZ iparos testület tagjai közül, más helyeken a kereskedői testület öntagjaiból, ha pedig a törvényszék székhelyén kereskedői testület sem lenne a helybeli bejegyzett kereskedők kös-ül a törvényszék választja. A kereskedői ülnökök számát és birói működését a kereskedelmi ülnökökre vonatkozó törvények és szabályok hatái ózzák meg." A 26. §. pedig igy szól: „A budapesti kereskedelmi és váltótörvszék hatásköréhez tartoznak: a) stb. b) a kereskedők, gyárosok, közkereseti társaságok iparvállalatok és részvénytársulatok csődjei, a mennyiben azok üzlete, vagy telepe, avagy igazgatóságuk, vagy ügyvezetéfök ezen kereskedelmi és váltótszék területén létezik, s a mennyiben törvényszerüleg bejegyezve vannak". — Az előbbi szakasz tehát azt rendeli, hogy a váltó és kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartozó ügyekben, 2nég pedig kivétel nélkül, mert a törvény kivételt nem tesz, kereskedelmi ülnökök is alkalmazandók. Az utóbbi szakasz pedig meghatározza, hogy különösen a budapesti kertskedelmi és váítótszék hatásköréhez a bejegyzett czégek csődjei is tartoznak. | Ezen egymást kiegészítő két szakasz tehát szerintem | kétséget sem hagyhat fen »z iránt, hogy a budapesti kereskedelmi és váítótszék előtt folyamatban lévő csődökben a határozatok hozatalánál kereskedelmi ülnöknek is részt kell vennie; miból ismét önként következik, hogy ha ily ügyekben a kereskedelmi ülnök mellőztetik, a tanács a vtk. II. r. 5. §. rendeletéhez képest, melylyel ugyanis a tszki bírák és kereskedelmi ülnökök számaránya meghatároztatik, alakítva nem lévéu az általa hozott határozat semmis. De az idézett törvény határozott szavaitól eltekintve kérdem, mely bíróság helyébe lépett a budapesti kereskedelmi és váltótszék? Nemde a fennálott pesti váítótszék helyébe? Csak a név s részben a hatáskör változott, a mennyiben ez utóbbi bejegyzett czégek csődjeire is, melyektől ugyanis a kereskedelmi ügy minősége el nem vitázható, kiterjesztetett. De a hatáskörnek ezen kiterjesztése által nem a bíróság, hanem a hozzá utasított csődügyek minősége szenvedett változást. Ugyanis utóbbiak váltak kereskedelmi ügyekké, mint ezt a dolog természete is kívánta, de nem megforditva a szakbiróság rendes bírósággá. A szakbiróság továbbra is megtartotta korábbi jellemét, mely azt a rendes biróságtól megkülönbözteti. E szerint bejegyzett czégek csődéiben a budapesti kereskedelmi és váltó törvényszék mint ilyen, és korántsem mint rendes csődbíróság határoz, ily rendes csődbíróság csak az lévén, mely be nemjegyzettszemélyek csődjeiben határozni illetékes. De hí ez igy van, ha jelesül a budapesti kereskedelmi és váltótszk mint szakbiróság — csak bővitett hatáskörrel — a fennállott pesti váltótorvényszék mint szintén szakbiróság helyébe lépett, ebből önként folyik az is, hogy ezen tszknek kérdéses csódügyeket elintéző tanácsai nem köztörvény, hanem a szakbiróságokra vonatkozó szervezési törvény szabályai szerint alakitandók. Már pedig a vtk. II. r. 5. §. szerint a kereskedelmi ülnökök az e. b. váltótszékek mellőzhetlen tagjai; és a törvénynek ezen intézkedése későbbi törvény által nem csak nem módosíttatott, sőt az újonnan szervezett váltó- és kereskedelmi bíróságokra vonatkozólag — mint ezt fennebb láttuk — határozottan fentartatott. Valóban különös is volna, ha a budapesti kereskedelmi és váltótórvényszék tanácsait a különböző ügyekhez k-pest különbözően alakítaná, s ezáltal önmagát több bíróságokká felosztaná. Ezen törvényszék tudtommal csak egy és osztatlan szakbiróságot képez, mely a hatásköréhez tartozó minden ügyekben — a különböző minőségrei tekintet nékül — nem máskép, hanem csak mint kereskedelmi és váltótszék határoz, mely e szerint a különböző ügyekrei tekintet nélkül 36