Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 33. szám - Néhány szó a szerződési jog tanáról

131 alatti átadási okmány viszteher mellett kötött két oldalú szerződés; a mint azt az abban foglalt 1160 frt. adósság átvállalása, és 360 frt, alperesi követelés elengedése vilá­gosan kitünteti; és igy az nem ajándéklevél, sót azt aján­déklevélnek keresetlevelében maga felperes sem állítja, sem az abban foglalt feltételek valódiságát kétségbe nem vonja; — tekintetbe véve, hogy az ideigl. törv. szab. anyagi részének 4. §-sa értelmében javakra nézve élűk közt tett szerződéseket az örökösök a javak természetéből vont keresettel meg nem támadhatják; — a C. alatti át­adási okirat pedig a fentebbiek szerint mint ilyen szerző­désnek bizonyult be; „ezeknélfogva a többi felperesek a per folyama alatt a pertől visszalépvén — első rendű .felperest, mint ollyat, ki a C. alatti, saját keresetleveléhez csatolt okirat, által kereseti jogalapját önmaga megczáfolta, a perr. III. §-sa értelmében keresetével elutasítani, a perköltségeket azon­ban a peres felek közt vérségi osztályos viszony tekinte­téből kölcsönösen megszüntetni kellett." Felperes — az első rendű — a kir. tábla Ítélete ellen fellebbezést adott be — következő alapokon. — A C. alatti átadási okirat nem szerződés — viszteherrel — hanem pusztán átadási okirar, melynek czélja az volt, hogy a fi örökösök, a leány ágbeli örökösök — felpere­sek — törvényes osztályrészének megrövidítésével, jutal­mazásban s ekként ajándékozásban részeltessenek. És pe­dig ez állítandó főleg azon alapon, mert az átadási okirat­ban viszteherként szereplő összeg, az átruházott ingatla­nok sokkal nagyobb értékével semmi arányban sem áll. És oly birtok átruházás, melynél a birtok értéke az átválalt terheket tízszeresen felülmúlja terhesnek igy visztehermel­lettinek éppen nem mondható. E részben hivatkozik ismét az ideigl. szab. I. rész 4 §-ra mely szerint az ajándékozási jog a leszármazó egyenes örökösök törvényes osztályré­sze által van korlátolva és igy a felperes csak a törvény adta jogát keresé — t. i. törvényes osztálrészét, mely a C. alatti ajándékozási okirat által megroviditetett. És ta­gadja, hogy a C. alatti okirat által kereseti joga megczá­folva lenne; mert az az első bír. ítélet szerint tekintve a kö­telezettségek aránytalanul csekély voltát nem egyébb mint ajándékozási okiratnak tekintendő', — és miután al­peresek megnem jelentek, ezáltal felperes kereseti jogát elismerték. Ezek folytán törvényes osztályrésze teljes mértékben megítélendő. Alegfőbbitélőszék következő Ítéletet hozott: „A C. alatti átadásnak (átadásinak) czimzett okirat — mint nem viszteher nélküli— ajándékozási okiratnak illetőleg az abban foglalt vagyon átadása, ajándékozásnak tekinthető, — és az ország bírói értek, anyagirész 4. §-sa alá vonható — nem levén; a kir. táblának fennebbi ke­letű és számú ítélete az ezen irányban felhozott indokai­nál fogva helybenbagyatik." (1872. ápril 11. — 1759. szám a. Seiismitöszéki döntvények. Több mezei rendőri hárositási lényeken, mint hason jog­alapon, hasonnemü jogügyletén alapuló kártérítési követelések tgy keresetbe összefoglalhatók. (66 §.J Ily követelésekkel, mezei rendőri ügyekben is, több de egyazon községben lakó alperesek, ugyanazon egy keresetnél fogva megperelhetők. (74 §.) Ily ügyekben sommás eljárásban, keresetlevél helyett pa­naszjegyzökönyvek el/ogadandók s azok alapján tárgyalási ha­tárnap kitűzendő. A magyar kir. kincstári ügyézség, az apatini kincs­tári uradalom képviseletében — Bekker János és társai mind egy községbeli lakjsok ellen az apatini szolgabíró­sághoz szóbeli keresetet terjesztett mezei rendőri — erdő­pusztitási károk megtórittetésének elrenedelése végett. Ezen ügyet az időközben szervezett hódzsagi járás­bíróság átvévén, ez folyó év febr. II. — 143 sz. a. hozott végzésével a keresetet, kiegészítése, illetőleg szabályszerű benyújtása végett visszautasította; minthogy ezez több alperesek elleti beadott panasz összesítettnek, tömegesnek tekintendő s mint ilyen a birói eljárás alapjául nem szolgálhat. Felperes ez ellen sem. panasszal élt, mert a perr, 74. §-sa megengedi, hogy több személy mint alperes egy ke­resetbe összefoglaltathassék, ha a követelés valamennyi ellenében hasonnemü jogügyleten alapszik; itt pedig a felperes uradalom követelése valamennyi alperes ellené­ben hason jogviszonyból, t. i. erdőkártételből keletkezett. A semmitószék annak helyt adván, a felterjesztő járásbíróságot a fennállott apatini szolgabírói bírósághoz 1870 évi 40 sz. a. benyújtott panaszjegyzőkönyveknek szabályszerű elintézésére s további eljárásra utasította; „mert a perr. 66 s 74 §§-nak világos értelme szerint több követelést is lehet egy keresetben összefoglalni, ha azok ugyanazon egy jogalapból, vagy hasonnemü jog­ügyletekből erednek és azon bíróság melynél a kereset be­adatottaz előterjesztett követelések mindenikére nézve ille­tékes; s több személyt is lehet egy keresettel perelni, ha ezen kereset mindnyájuk irányában ugyanazon jogalapon, vagy hasonnemü jogügyleten nyugszik; „jelen esetbeu pedig a panasz jegyzőkönyvben fog­lalt, több, de egyazon községben lakó alperes ellen inté­zett kereset ugyanazon jogalapból, és hasonnemü jogügy­letből ered; t. i. az apatin uradalom ellenében állítólag elkövetett erdei károsítás alapján, hasonló tények ál­tal indokolt kártérítésre van intézve; „egyébbiránt pedig a sommás eljárásban rendes ke­resetlevelek a perr. 114 § sa szerint, nem kívántatván a panasztvevő kincstári ügyész a keresetlevél helyett szol­gáló panasz-jegyzőkönyvet a megidézendő alperesek szá­mához mórt másolati példányokban benyújthatta; s a bí­róság azokat aláírásával kiegészítheti. „Felterjesztő kir. járásbíróság tehát a pert 297. §. 1. p. alá esó semmiséget követettel, midőn ezen szabály­szerűen benyújtott felperesi panaszjegyzőkönyveket visz­sza adatni rendelte, s azok alapján tárgyalási határnapot nem tűzött ki. (1872-dik évi márczius 12-kén. — 2176 szám alatt. (Hasonló határozat hozatott 2177. — 2178. —2180. — 2131. 2182. számok alatt a kincstár részéről több ka­ravukovai, és ráczmiliticsi erdőpusztitó lakosok ellen bea­dott kártérítési panasz következtében.) Vasúti kisajátításoknál, a becslési eljárás s arra fektetett — a kisajátítási árakat megalapító birói ítélet megsemmisi­33*

Next

/
Thumbnails
Contents