Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 4. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 2. [r.]

Pest, 1872. pénteken január 12. 4. szám. Tizennegyedik évfolyam. iŐRVKWSZEhi rSARVOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári üg\ védegylet közlönye. Tartalom. Eszmék a tkönyvi rendszer reformjához.— Legf itélőszéki döntv. — Semm. döntv. — Törvényczikk a bir. végrehajtókról r- Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. (Kopp Ferencz jbiró úrtól.) II. Amint a birtoklap az emiitett tökély szabályai szerint elkészült, ugy a tulajdon- és teherlapokat (B. C.) is alakjukra nézve nemkevésbbé tökéletesíteni kell, czélszerü rovatolás által. — Ugyanis ezen két lapon több bevezetésnél ugyanazon szavak ismétlése oly gyakori, hogy ezen szavak mennyisége az illető bevezetések jókora részét teszi. — Mily felesleges gazdátlanság! — • A bevezetvények helyes, olyképeni módositása által, hogy az ismétlendő szavak a rovatban már leljenek kifejezést, és a különben szabatos jogi kifejezések hely, idő és munka gazdálkodási szempontból mellőztessenek, — v&gy legalább rövidebben bevezettessenek, mi által a tömören irott telekkönyv ily jegyzőkönyvi alakját elvesztené s a rovatolás által könnyebben áttekinthető, a laicus részére érthetőbb lenne, a nélkül, hogy ez által a szükséges tudni valók elzárva volnának. — Ha az illető ügyletről valaki bővebb felvilágosítást akar, azt ugy is az okmányban megtudhatja. — Tapasztalásból tudom, hogy a jelenlegi véget nem érő bevezetéseknél igen gyakran történik, mikép a fél az okmánytári iratokat is megtekinti, és onnan meríti a bővebb tudni valót. Ezen hosszadalmasság felesleges is,mert például, ha a bizonyos bankok statútumai szerint a kiváltságos jogok és feltételek,bár elég szabályellenesen,bekebeleztetnek is,ezek által mi több biztosítást sem nyertek, mint ha csak az összeg lett volna kitéve, miután ily kiváltságok, — mint a bank székhelyén a teljes bizonyító erejűnek kimondott főkönyvi kivonatok alapján való perelhetés, a per nélküli végrehajtás, kiváltságos zárlat, a kamatok szinte kiváltságos behajtása érvényesítése nem ide tartoznak. — A biztosíték vagy kiváltságos jog mindenkor csak számban legyen kitéve, ez határozott, a határozatlan bevezetés hitelt rontó. — Ezen bevezetések rövidsége mellett még azon körülmény is szól, hogy egy ugyanazon bevezetés számos esetben több telekjegyzőkönyvben eszközlendő, mi teménytelen munkát okoz, s mi az egyetemlegesség szülte fő- és mellék-jelzálogokból ered, — miről egyébként alább szólunk. Korántsem szándékom ez által alkalmat szolgáltatni arra, hogy a telekkönyvnél oly szükséges pontosság mellőztessék, miután ez sehol sem olyannyira szükséges kellék, mint itt; csak a végetlennek véget óhajtanék vetni, mert az ingatlan természeténél fogva annak forgalma körüli teendők amúgy is több gondoskodást, némi meghatározott nehézkedést igényelnek, különben akaratlan oly kellemetlen szétmállást kellene látnunk, mi meglehetősen koldusbotra vinne. A csupán rovatokból készült lap meg nem felel mindazon kívánalmaknak, melyek a végzésben kimondva vannak, s így gyakran hézagos lenne a bevezetés, valamint előfordulhatna, hogy némely rovat egészen betöltetnék, mig ellenben a többi üresen maradna. — A jelenlegi per extensum bevezetés pedig tudjuk, mily hosszadalmassá teszi a telekkönyvet; minél fogva a két rendszer közti közép utat kell választani, melyben a szükséges eléggé kitüntethető és a bevezetés mégis egyszerűsíthető. De nem elég csak a lapnak az alakját ily módon könnyebben áttekinthetővé tenni, hanem szükséges az eddigi feleslegességeket is eltávolítani, mert csak így lehet a közép ut használható. — így felesleges a beigtatási idő feljegyzése, — miután az elsőbbséget amúgy is az igtatói- (birói) szám állapítja meg, illetőleg pótolja; felesleges az okmányok czimét, keltét, azok kiegészítésére mellékelt más pót-okmányokat, — u. m. nyilatkozatok, anyakönyvi kivonatokat stb. megnevezni; felesleges a számok betükkeli irása, mire jó például szolgál a kereskedelmi és cameralisticus könyvvitel, hol a számok betűkkel nem vezettetnek és mégis az előbbi — daczára, hogy egészen magán személyek által saját javukra vezettetik — pótesküvel ép oly egész bizonyítékot képez, — mint a telekkönyv, melynél birói collegium rendeli a bevezetést s azon kivül mindenféle ellenőrködő retortákon megy keresztül.— Hogy a telekkönyv a jogtudomány követelmeinek, a forgalom és hitel szükségleteinek megfeleljen, ugy annak a nyilvánosságon, a különlegességen (specialitáson) és a törvényességen kell alapulni. Ezen három elvhez azonban okvetlen szükséges még egy negyedik, és ez: a bevezetések azonnali jogerőre emelkedése, ellentétben a mostanival. A nyilvánosság elvénél fogva a telekkönyvnek nyilvános könyvnek kell lennie; ennélfogva bizonyitásának ereje a nyilvános okmány bizonyitási erejével bir, és igy csakis birói határozat folytán különösen erre rendelt s megpróbált egyén által történhetik abba valamely bevezetés. — Nyilvános továbbá még azért is, mert akár kinek szabadságában áll azt betekinteni s magának abból kivonatot adathatni.Szükség,hogy az továbbá is ugy maradjon, nem mint több némethoni telekkönyvnél, hol a telekkönyv betekintése csak azoknak engedtetik, kik jogilag érdekelve vannak, és gyanúsnak tartatik megengedni, hogy hívatlanok kíváncsisága másnak magán ügyeibe betekintés által is beavatkozzék. 4