Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 30. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 3. [r.]

11 9 „mert a végreh. kérvény alapjául fektetett Ítéletekkel a folyamodó ügygondnok által képviselt felek nem levén dijainak megfizetésében egyetemlegesen marasztalva, — az eljáró első foly. törvényszékelőtt 1866. aug. 30-án és szept. 27-én felvett tárgyalási jkönyvek e szerint, pedig gondnoki képviseltetésben nem egyedül a panaszlók hanem az 1866. jul. 7-ki idézési hirdetményben megnevezett ismeretlen tartózkodásu számos felek küzül mások is részesülvén, — következőleg a gondnoki illetmény tekintetében kimondott marasztalás az utóbbiakra is kiterjedvén ; „ezekhez képest a megyei tszék nem az ítéletek értelméhez határozott, midőn az általánosságban megalapított gondnoki illejmény egész összegének behajtása végett a végrehajtást kizárólag csak a panasziók s Kazai Miklós egyik alperes társuk ellen rendelte el, s azt az előbbiek vagyonában foganatosította is" (1872. febr. 20. — 1106. szám alatt. A zárgondnoki dijak, köílségek az érdekelt felek kihallgatása nélkül, a zárgondnok egyszerű előadására meg nem alapíthatók. Az ily költségek megalapítása iránt is szabály szer illeg, kellő birói határozat alakjában kell intézkedni. Balogh Ferencz mint Fridi s Pitlich féle hagyaték cselekvényi gondnoka — Kissel, Neumann és Marék Éliás ellen végrehajtást eszközöltetvén, ez ügyben a megkeresett szász-régeni városi volt sommás bíróság a megkereső bíróságot átiratában a záralól feloldott tárgyak kiadásáról és a zárgondnok Nagy Károly dijai és költségeinek 52 frtban lett megállapításáról értesítette; mely átiratot az illető bíróság a felekkel közöltette. Ezen utóbbi végzés ellen Balogh Ferencz cselekvény i gondnok s e ra m. panaszt adott be, főleg saz alapon meit a zárgondnok költségei csak a felekkel tartandott tárgyalás alapján lettek volna megalapithatók, mi azonban elmulasztatott. ASemmitőszék a megtámadott végzést a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s az illetékes bíróságot a zárgondnok költségeinek a felek kihallgatásával teendő szabályszerű megalapítására utasította; „mert a zárgondnoki költségek, a zárgondnok egyszerű előadására, az érdekelt felek kihallgatása nélkül megálapithatók nem lévén, s a zár alól feloldott tárgyak kiadásának eszközlése iránt megkeresett sz.-régeni városi egyes biróság, illetőleg ennek kiküldöttsége azon költségeket birói határozat alakjában szabályszerűen meg sem alapítván; hanemcsak a zár alól feloldott tárgyak kiadására vonatkozó átiratában minden adat nélkül emiitvén fel, hogy a zárgondnok költségei 52 frtba lettek volna megalapítva, — a nevezett egyes biróság helytelenül járt el, midőn a helyett, hogy a tévedést helyrehozva, a költségek megalapítása iránt szabályszcrüleg intézkedett volna, azokatmegalapitottaknakvéve a feleket erről egyszerűen értesítette," (1872. febr. 29. — 1323 sz. a.) A következő döntvény a Seiiimitös/.ék april 5. teljes ianácsülésésben állapíttatott meg elvileg : Tekintve, hogy a kisajátítási eljárásnál az 1868. 55. I. czikk 58. §-a csak az érdemleges határozat ellen enged semmiségi panaszt — a mellékkérdésekben hozott határozat ellen egyedül ozon esetben van helye semmiségi panasznak, midőn a mellékkérdésbe.t hozott h itározat érdemlegesen döntő jellegel ölt. Szabó István, Bérei Mária, Dankó István s több zsadányi lakosok, a magyar északkeleti vasút építési válalat tulajdonosa az Unió bank megbízottja Friedl Lipót ellen azon vasúthoz a zsadányi határban kisajátitott földek kártalanítási értékének meghatározása iránt Zemplén megye volt telekk. törvényszékéhez folyamodtak. — A tszék az elrendelt és megtartott tárgyalás után — 1871. sept. 5. — 6491. sz. a. kelt végzéssel a kártalanitási értek meghatározása végett a birói becslést elrendelte s foganatosítására egy bírósági személyt kiküldötte; ezt azzal indokolva, hogy a vasúti vállalkozó azon állítását, hogy a zsadányi kisajátitott földterületekre nézve, az illető birtokosokkal a kártalanitási egyességet nemcsak megkötötte, hanem részükre az egyességileg megalapított váltságösszeget a telekk. t.széknél le is tette a tárgyalásnál többnyire szmélyesen jelen volt birtokosok határozott tagadása ellenében be nem bizonyította. Ezen végzés ellen a vasúti v ál la 1 at részéről semm. panasz adatott be, azon alapon : mivel a törvényszék az által, hogy a birtokosok folyamodására a kártalanítási eljárást elrendelte, az 1868 : 55. t. czikk 42. §. rendeletét megsértette, mert e szerint kártalanitási eljárásnak csak akkor van helye, ha a vételárra nézve egyesség nem létesült; már pedig ez megtörtént, sőt a vételári összeg le is téteményeztetett, s a birtokosok adó hátralékába leendő beszámítás végett utalványoztatott is; továbbá tanukra is történt hivatkozás az egyezségkötés igazolására, de a tszék azt egészen mellőzte. A Semmitőszék azt visszautasította ; „mert az 1868. 55. t. czikk 58. §. rendeletéhez képest kártalanitási eljárásnál sem. panasznak csak a tszék érdemleges határozata ellen van helye; miután pedig a neheztelt svégzés ily érdemleges határozatot az 1868:55 t. cz. 57. §-a értelmében nem tartalmaz; — s abban épen a becslés foganatosítása s az annak alapján hozandó érdemleges határozat iránt történvén intézkedés — panaszló az eljárás folyama alatt netalán közbejött sérelmek, annak idejében leendő panaszlásától elzárva nincs: „miért 1868 : 55. t. cz. 58. §. rendelete ellenére beadott sem. panasz, mint idő előtti, visszautasítandó volt." (1872. apr. 5. — 2687. zz. a.) lg-AZS. lllill. fltasitás az e. f. bíróságok számara. (Folytatás.) 29. §. A törvényszéki elnök a törvényekben, ügyviteli szabályokban éa a ji-len rendolntben kijelölt teendőkön felül 1. elintézi az elnöki ügydarabokat ; 2. megállapítja a tszéki személyzetnek munkakörét; 3. éa kezeli maga, vagy saját felelőssége mellett kezelteti az irodaigazgató, vagy az elnök által kijelölt egy vagy több más bivalnok által a törvényszék kezelése alatt álló pénz-átalányokat, a felek által előlegezett hirdetési vagy egyéb dijakat, s mindazon pénzösszegeket, melynk a fennálló szabályok szerint nem szolgáltatandók a letéti hivatalba. 30*