Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 29. szám - Adatok váltó-kereskedelem-jogi törvénykezésünkhöz. 2. [r.]

114 vek az alapul szolgálatidon tiszta jövedelmet és üzleti hasznot elő nem mutatják. liy üzleti könyvek s mérleg mellett oda nem Ítélhető a póteskü a haszonbéri jutalék igazolásával — sem a becslő eskü az alapul vett évi tiszta haszon kimutatására. (Végo.) A ki r. tábla ítéletének indokolása következőleg fejeztetik be : „Állitja ugyan felperes, hogy a mondott könyvekben azon kész csontszén termelék, melyet alperes az üzlet beszüntetése után a tanuk vallomásához képest is, amondón városához' czimzett szállodába s onnan tovább szállíttatott — bevezetve nem volna, — de ezen állítást az I. s II. alatti mérleg megczáfoija; valamint azon felperesi ellenvetést is> hogy az idézett mérlegekben egész 1867. évi martius 30-ig, tehát jóval az üzlet beszüntetésén tuli időkre is tételek előfordulnak, megczáfoija alperesnek azon felvilágosítása, hogy az üzletnek már beszüntetése után is a korábbi hitelezésekből, és a későbbi eladásokból — természetszerűen oly tételeknek is elő kellett fordulniok, melyeket rendszerint könyvezni kellett. — Felperes a D. alatti levélből következtetve állitja ugyan, hogy alperes a gyárüzletet már 1865 nov. 30-kán szerződés ellenesen beszüntette volna, — de eltekintve attól, hogy ezen állítást mivel sem igazolja, az 1. sz. a. melléklet az üzletviszonynak 1866. jun. 8-kán s igy az A. alatti szerződésnek megfelelóleg történt birói felmondását tanúsítja; — hogy pedig a gyárüzlet tényleg csak azon év augustus havában szüntettetett meg, azt a kihallgatott tanuk hit alatt bizonyítják. „E szerint a gyár 5/4 évig működött; s abból sem következhetik alperesre felelősség, hogy a működést 1866. augustusban s igy azon év november végén lejárt felmondási időt 3 hóval megelőzőleg beszüntette — mert az üzlet a könyvek tanúsítása szerint veszteséget eredményezett, a veszteségek tovább folytatásának beszüntetése tehát mindkét félre nézve csak előnyös lehetett. „A dolgok ily állásában tehát alapul egyedül az üzlet könyveit és az azokból készült I. és II. alatti mérlegeket kelletvén venni, miután ezek szerint, nem haszon, hanem kár mutatkozik — felperest keresetével elutasítani kellett. „A perköltségek az ítéletek különbözőségénél fogva lettek megszüntetve." (1871. juL 7. 9643. sz. a.) Felperes ezen ítélet elleni felebbezésóben azt vitatja, hogy az alperesileg felmutatott üzleti könyvek bizonyító erejüeknek el nem fogadhatók, nemcsak mert tszékileg nem hitelesitvék, hanem azokban számos vakarás s önkénytes igazitás is fordul elő; és az alperesi mérleg alapjául szolgáló bejegyzések nagyobb része az üzletbeszüntetés utáni időből való s igy a kérdéses tiszta jövedelem kimutatására alapul nem vehető. Igy alapul csak a B. alatti üzletkezelés tiszta jövedelme lehet elfogadható. — Helytelen azon indokolás, mintha az üzletbeszüntetés mindkét félre előnyös lehetett, a mennyiben az csak veszteséget eredményezhetett. — Ez tagadtatott, s alperes nem is igazolta, sőt a perben felperes kifejtette, hogy alperes könyvei szerint is az üzletben még felesleg maradt, mind a mellett, hogy alperes a nagy mennyiségű csontliszt - készletet s felszerelvényeket elmenetelekor elvitte, — mi tanukkal s alperes hallgatag beismerésével igazoltatott , s miáltal alperes kötelezettségét megszegte. Alperes a perköltségek kölcsönös megszüntetése miatt felebbezett, minthogy felperes l ső fórumon is csak részben lett nyertes.; 6 mivel felperes roszhiszemü keresete főleg a másodbirósági ítéletből igen is kitűnik — tehát azt a méltatlanul okozott perköltségekben el kellett volna marasztalni. A legfőbb ítélőszék a kir. ítélő táblának felperest keresetével ezúttal elutasító ítéletét a következő indokoknál fogva helybenhagyta. Indokok: „Jóllehet a per tárgyalásából kiderült, hogy alperes a felperessel szerződési viszonyt idő előtt egyoldalulag megszakította, s az által, hogy a kész és nyers terményeket 1866. augustus havában, mielőtt fel peresseli viszonya tisztába hozatott volna, eltávolította, annak, vájjon a gyári üzletből kár vagy haszon származott-e — bebizonyithatása lehetőségét meghiúsítván, felperesnek a nem kifogásolt A. alatti szerződés értelmében jelen keresetre jogos okot szolgáltatott; — s jóllehet számadási viszonya és ebből kifolyó felperes iráoyábani kötelezettsége ellen is járt el, midőn nem törvényesen hitelesített üzleti könyveket vezetett, melyek :uint kellő bizonyító erővel nem birók s a szerződési megállapodással össze nem egyeztethető hiányos források, a jelen ügy elbirálának elfogadható alapját nem képezhetik : „mind a mellett felperes kereseti követelése ez úttal megítélhető nem volt; mert félperes a haszonbér gyanánt őt illető jutalék meghatározása czéljából B. alatt egy kimutatást, állítólag mérleget hoz fel, melylyel ugyanazon gyári üzletnek az előbbi évekre vonatkozó átlagos hasznát kitüntetni czélozta. Úgyde ezen B. alatti csatolmányok, sem nem mérleg, sem azokban 10854 frt 47 kr. évi átlagos — vagy csak bármi tiszta jövedelemről szó sem fordul elő, s a tárgyalás során sem derittetett fel, hogy a B. alatti csatolmányokból az átlagos 10854 frt 47 kr. évi tiszta jövedelem — miként magyarázható ki. „E szerint a B. alatti mellékletek a felperesi követelés mennyiségének igazolására legcsekélyebb bizonyítékot sem szolgáltatván, felperesnek arra nézve a póteskü szint oly kevéssé volt odaitélhető — valamint az alperesi haszonbérlet után követelt tiszta haszon beigazolására nem Ítéltethetik oda felperesnek a becslő eskü sem — miután maga felperes perbeszédében azt vitatta, hogy alperes már 1865. novemberben a gyár működését megszüntette; s e szerint világos, hogy felperes az üzlet további folyamát figyelemmel nem kisérvén, a .követelt jutalék összegére nézve saját tapasztalata után, valamint az alperesi üzleti könyvek nyomán sem, melyeket maga megtámadott, — az esküt le nem tehetné. A perköltségek kölcsönös megszüntetése a pernek az indokolásban kifejtett körülményei által van igazolva." (1871. okt. 25. — 8363. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Oly csődügyekben, melyek még az osztrák törvények alatt keletkezvén, az osztrák csödrendtarlás szerint tárgyalandók, a kielégítési sorrendet megalapító határozat ellen azon csődtör-