Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 27. szám - Az aljárásbiró a hozzá utalt ügyekben önállólag járhat-e el?

107 ingatlan vagyonára rendelte el, magával a végreh. kérelemmel is ellenkezik; s végre mert alperesek egyetemlegesen marasztalva nem levén, ellenük a végrehajtás az egész marasztalási összeg erejéig elrendelhető nem volt." (1872 mart. 6. — 1223 sz. a.) liegfobb itélöszéki döntvény. A haszonbérbe adott ihlet tiszta jövedelmének, évi haszonbér fejében kikötött °/0-kos jutaléka, a haszonbérbeadónak meg nem Ítélhető, ha a mérlegel feltüntetendő üzletkönyvek az alapul szolgálatidon tiszta jövedelmet és üzleti hasznot elő nem mulatják. Uy üzleti könyvek s mérleg mellett oda nem Ítélhető a póteskü a haszonbéri jutalék igazolására, — sem a becslő eskü az alapul vett évi tiszta haszon kimutatására. Lichtl Josepliin pesti lakos — Tauber Sebestyén mödriczi czukor-gyár igazgató ellen 1867 april 9-én 22222 sz. a. beadott keresetével 4340 frt. 80 kr. haszonbéri összeg s jár. iránt Pest város tszéke előtt rendes pert indított. A keresetlevélben a felperes előadja, mikép A. alatti haszonbér szerzó'dés szerint Taubérrel, ki perindításkor Brünn mellett a mödriczi czukorgyár igazgatója volt 1865 jun. 28-kán szerzó'désre lépett akkép, hogy az a Pesten váczi uton 9599 sz. a. fekvő gyárépületét s gyártermékeit bérbe kivette, s kötelezte magát, hogy haszonbér fejében az évi tiszta jövedelem 40 százalékát fogja neki fizetni és pedig az üzleti mérleg elkészítésétől számítandó 8 nap alatt. Tauber azonban ennek nem tett eleget, hanem a mérleg elkészitése nélkül az első év végével az üzleti könyveket magához vette s azokkal Pestről végkép eltávozott. Minthogy pedig az előbbi évek üzlet könyvei (B. a.) mérlege szerint az évi tiszta jövedelem 10854 frt 47 krt tett, ennek pedig 40 százaléka 4340 frt 80 kr. — ennéi fogva kéri magának ezen összeget megítéltetni. Ellenbeszédében alperes előadja: mikép az évi mérleget annak idejében Tauber Vilmos üzletvezető által elkészítette, és Ruprecht J. s Braudl J. tanuk előtt felperesnek átadatni akarta, ki azonban azt, miután nem jövedelmet, hanem veszteséget tüntetett elő — visszadobta; különben azt és pedig hiteles alakban kész most is előállítani. O az üzletkönyveket nem -vitte el magával s nem is távozott el tilos módon mert ő Pesten nem is tartózkodott rendesen, hanem Tauber V. által kezeltette az üzletet, később pedig szabály szerint birói felmondás utján szüntette meg a bérleti viszonyt. Tagadja, hogy tiszta jövedelem lett volna. Ennek igazolására a B. mérleg nem szolgálhat, mert az idegen bérleti viszonyból eredt és más évekről szól; de tagadja, hogy akkor 10854 frt. tiszta jövedelem létezett volna. Sőt ellenkezőleg neki van felperes ellen kövelelése 1150 frt erejéig, mit a jövő haszon reményében részletenként annak előlegezett. A válaszban felperes kiemeli, hogy alperes az A alatti bérleti szerződés valódiságát kétségbe nem vonta 8 igy jelen kereset jogalapját elismerte, mint azt is, hogy a kötelezett 40°/0-kot felperesnek ki nem fizette. Ismé' telve állítja, hogy az üzletkönyveket elvitte alperes magával, melyek pedig közös tulajdont képeztek, — s arra Rákóczit kéri tanuként kihali^attatni, vallomásához pótesküjét ajánlván. — Tiszta jövedelemnek kelletett lenni mert máskép 1050 frtot nem előlegezett volna — mihez járult, mikép 1865 jun. okt. végéig 1800 ftal fedezte, acsak mellék termék gyanánt eladottcsontzsirakiállitási költségeket, mig főtermelékként azon idő alatt 12000 mázsa csontszén (spodiun) gyártatott. De nem is vitte volna el magával alperes a könyveket, ha azokból veszteség tünt volna elő, mertekkor nem tarthatott volna a mérleg elkészítésétől s megbirálásától. És mivel igy történt kénytelen felperes az előbbi B. a. mórleget felmutatni, melynek valódiságát Herzog tanú vallomásával s pótesküjével igazolandja. — Továbbá tagadja, hogy az alperes rendes móddal távozott volna, mert az A. szerződés 6-dik pontj a szerint csak az első év lefolytával következő 6 hóután lehetett az ügyletet felbontani s igy el is távozni — 6 hóifelmondáskikötésével tehát csak az 1866 nov. végén letelt első év utáni 6 hó multával, mig ellenben alperes D. saját levele szerint már 1865 nov. 30-kán visszalépett s igy a gyár 1866 sz.-Mihályig üresen állt. — Végre miután alperes a mérleg felmutatását megígérte, az pedig az üzleti könyvek nélkül nem lehetséges, kéri azok előmutatására szoritatni. Viszonválaszban tagadtatik, hogy az üzletkönyvek közös tulajdont képeznének mert csak számadási viszony létezvén, alperes mindig szabadon megengedte felperesnek s férjének a könyvek megnézését. Elismertetik hogy felperes jogosult a mérleg s könyvek felmutatását követelni, de ezt a kereset előtt kellete tennie nem pedig a válaszban. A csontszén nem gyártatott nyereséggel, mert felperes oly rosz égető kemenczéket adott át, hogy a csontszén azokból igen silány lett, miért megrendelését többen beszüntették. A D. levél koholtnak nyilvánittatik és állíttatik, hogy a viszony 1 sz. birói felmondással szabályosan szuntettetett meg. Mert az üzlet 1865-dik évi június elsején kezdődött tehát az első év 1866 június l-jén végződik, s igy 1866 jun. 8-án a felmondási kérvény helyesen volt beadva. Tagadja tehát, hogy 1865 nov. 30-án lépett volna vissza, s hogy sz. mihályig az üzlet szünetelt. Sőt ha ez történt volna, csak felperes előnyére szolgálandott, mivel a kemenczék használhatlansága miatt csak vesztesége szaporodott volna. Folyt. köv. Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog- s birtokviszonyai rendezéséről. (Vége.) 90. §. A 20. szakasz értelmében, egyik vagy másik fél kívánatára, a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyujtatik akképen : hogy a volt földesurak, a részükre megállapított váltságösszeg erejéig „jelzálogos váltsági kötvények"-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat, törlesztés utján, az ország pénztárába fizetik. Ezen „jelzálogos váltsági kötvények" mind a tőkére, mind pedig a tőke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5 százalékos kamatokra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek és félévről félévre, a terv szerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyilvános kisorsolás 8 a