Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 23. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 3. [r.]

90 Krassó-megye lugosi tszékének ügy kimutatása. Folyó évi január 25-én kezdetett meg Krassómegye első évnegyedes közgyűlése, melyben a törvényszékek mult évi működése felolvastatván, az eredmény kielégítőnek találtatott. Valamint a mult évben ugy jelenleg is, csak a lugosi osztály működésének kimutatását közlöm. Es ez következő adatokból áll: Hátralék maradt 1869 ik évből: polgári ügy 1570, telekkönyvi 958, bünfenyitő 45, összesen 2573 db. Befolyt 1870-ik évben: polgári 6521, telekkönyvi 2903, bünfenyitő 768, összesen 10192 db. Volt tehát elintézendő 12765 db. Elintéztetetett pedig: polgári 7830, telekkönyvi 3782, bünfenyitő 746, összesen 12358 db. Ez szerint marad t h átralé k: polgári 261, telekkönyvi 79, bünfenyitő 67, összesen 407 db. Ez az ügymenetnek kielégítő előrésze, mit a megye közönsége is elismert és megelégedését jegyzőkönyvileg is kifejezte. De van ez ügynek nem igen örvendetes hátsó része is, mely az elsőt némileg paralisálja. A birák szorgalma által haladna a törvénykezés, de az iroda, a mechanicus erők gyengék, minek következése, hogy közel 2000 ügydarab hever az irodában leiratlan és kiadatlanul. Az ülnök által januárban előadott darab, csak júniusban kerül kiadmányozás alá, minek egyszerű oka az Írnokok csekély száma és rosz minősége. Az Írnokok fizetése nálunk 400 frt. a dijnokoké havonkint 24 frt. de vannak 12 frtosok is. Ezektől sokat kívánni nem lehet, ha számba vesszük, hogy a mai időben egy kocsisnak is van havonkint 10 frtja, lakása, élelme, néhol ruházatja is. A helybeli takarékpénztári Írnok is, kevesebb munka mellett 500 frt. évi fizetéssel bir. Az önhiba nélküli szellemi és anyagi szegénységet kímélni kell, és azért iroda személyzetünk szinezettebb rajzát nem adhatom, én csak figyelmeztetni kívántam a bajra a felsőbb köröket, hogy annak elhárításáról gondoskodjanak, mely bajnak forrása nemcsak a rosz fizetésben, hanem más társadalmi, politikai és ad minist rationalis hibákban is fekszik. Annyi kétségtelen, hugy az irodák a törvénykezéshez megkívántató munkát nem győzik. Kókay Káró 1 y. Semmitöszéki döntvények. Az itt kővetkező döntvények, illetőleg elvi határozatok közvetlenül a semmitöszék döntvény-gyűjteményéből vannak kiirva és hiteles alakban közölve. A Semmitöszék valamely semm. panasz elintézése alkalmával csak akkor érzi magát hivatva a perköltségek iránt határozni, ha a fél e tekintetben törvénynél fogva a semm. panaszon kivül más perorvoslaltal nem élhet. Deutsch Adolf Pest város tszéke előtt Scheiner F. N. hamburgi kereskedő s a pesti Scheiner czég nyilvános tagja mint Lemberger Márk által képviselt alperes ellen 6957 for. 29 kr. s jár. iránt 1867. dec. 3-kán rendes keresetet adott be. Tárgyalás után a tszék 1870. október 18-kán 39591. sz. ítélettel alperest 2314 frt. 17 krban elmarasztalta. Ezen ítélet ellen mind hárman semm. pan. adtak be. Felperes azért, mert a tszék 1869 évi 24746. sz. végzésével keresetét számadási keresetté hivatalból átalakította, miért a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget követett el. Alperes Scheiner pedig azért, mivel Lemberger, ki távollétében képviselte, nem megbízottja, vagy czimvezetője, hanem házi szolgája; továbbá Hamburgban lakván, s Pesten csak irodát tartván, az idéző végzés vagy személyesen Hamburgban kézbesítendő — vagy irodája ajtajára kifüggesztendő s képviseletére gondnok kinevezendő lett volna. Költségjegyzékét 35 frtbnn megalapítva — mellékelte. Végre Lemberger M. a fentebbiek ismétlé-ével kiemeli, mikóp az idéző végzés reá erőszakoltatott s a többire is jóformán kényszeríttetett, figyelembe nem vétetvén, abbeli kijelentése, bogy alperesnek nem megbízottja, sem czimvezetője. A Semmitöszék Pest város tszéke 1870. okt. 18. 39591. Ítéletét a megelőző eljárással, s az 1867. évi 77133. sz. végzésnek idéztetést tartalmazó részével a 29 7. §. 15, 16. p. alapján megsemmisítette, meghagyatván, hogy a tszék felperesi kereset folytán perfelvételi határidőt tűzzön ki, erre alperest szabályszerűen idéztesse meg, s hozzon uj határozatot. És felperest kötelezte, hogy Scheiner J. N-nek setn. panasza költségei megtérítéséül 23 frt. 87 krt. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen ki. Okok: A per megindításakor hatályban volt 1840. XV. t. cz. II. R. 207., 208 , 210. §§-sai az idéző végzést a lakása helyéről távollevő alperesnek ajtajára szegeztetni s egyszersmind védelmére cselekvényi gondnokot kineveztetni rendelik, — a mennyiben a bíróság előtt rendes ügyviselője nincs, ki ez esetben a megtörtént idézésről közvetlenül tudósítandó. „A tszék tárgyalást kitűző végzésében alperesnek a hivatolt törvény értelmébeni megidéztetését rendelte el ugyan, az idézés teljesítésénél azonban annak szabályai végkép mellőztettek. „Mert bár iratszerüleg van igazolva, miszerint alperes Scheiner F. N. a czélbavett megidéztetése alkalmával Pestről távol volt, az idézés még sem lett ajtajára kifüggesztve, sem védelmére cselekvényi gondnok kinevezve, hanem az előbbi bizonyos Lemberger Márknak adatott át, kiről magában a kézbesített végzésben mondatik, miként az Scheiner helybeli keresk. czégnek sem tagja, sem czimvezetője s ki az egész pereljárás folyamában szüntelenül ismételte, miszerint a bírói végzéseknek alperes nevében átvételére s ennek bíróság előtti képviseltetésére nincs jogositva. „Az ítélet indokaiban Lemberger M. Scheiner czég képviselőjének jelentetik ki, azért, mivel az idézési végzést ezen minőségében vette volna át; s mert a Layer János ügyvéd számára kiállított felhatalmazást szinte akkép irta alá. „Azonban eltekintve attól, hogy a kézbesítési bizonyítvány tanúsítása szerint Lemberger M. az idézési végzés átvételét csak saját nevében nyugtatta, s hogy a bíróság előtt éppen Layer János ügyvéd által kijelentette, miszerint a Scheiner czégnek nem vezetője, hanem csupán egyszerű alkalmazottja (Bestellter) — Lembe.ger M.