Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 9. szám - Hallgatag beismerés sommás eljárásban
36 c) „Hogy ezen utóbbi időt megelőzőleg PericsichVuchicsevica Istvánnak 400 drb. aranyat Sztankovicj Fülöpnek pedig 500 dar. aranyat kiszolgáltatott, — ezt maga e. r. vádlott beismeri azzal, hogy az kölcsön fejében történt; — miután azonban ezen teljesen vagyontalan a bünmerénylet tervébe beavatott egyéneknek kölcsönzött összegekrőli kötelezvények — daczára annak, hogy az összeg vissza nem fizettetett — fel nem mutathatók, kétségtelen, hogy ezen összegek is a bünmerénylet létesítésére adattak. d) Hogy pedig hg. Karageorgievics Sándor nevében pénzbeli adományok, s jutalmak igértettek, Ifkovics Vidoje, Petrovics Bogozar és Stanics Lyubomir vallomásai által is bizonyittatik. „Mindezek által bebizonyitottnak tekintendő, hogy e. r. vádlott jószág-felügyelőjénél Vilutievics Andrásnál elrejtett pénzöszszeg a bünmerénylet véghezvitelére volt szánva, — s hogy első r. vádlott beleegyezésével kijelelt gyilkossági czélra összegek kiszolgáltatva is lettek. V. „Ha az I—IV-ig elősorolt, magára a főtárgyra vonatkozó, azzal legszorosabb összefüggésben levő számos gyanuokokon, bizonyítékokon kivül figyelembe vétetik azon, habár csak távolabbi gyanuokot képező körülmény, hogy e. r. vádlott a ,koronához' czimzett belgrádi vendéglőért fizetendő 751 db. arany évi haszonbérből Zdrafkovics Sztanko bérlőnek ennek szembesítéssel is hitelesített vallomása szerint 151 db. aranyat azon feltételei alatt engedett el, hogy Sztankovics Fülöp rendelkezésére egy szobát engedjen át, s arról, mi ott történik, s a mit ott beszélnek „ne lásson s ne halljon" — ha figyelembe vétetik, hogy számos bűntársak beismerése, ugy tanuk előadása szerint az összejövetelek az említett vendéglőben tartattak, — ha figyelembe vétetik, hogy a bünmerényletben részt vett egyének közül Nenádovics Simon Nenádovics Svetozár, s Nenádovics Mladen első r. vádlottnak sógorai; Radovánovics Pál szerb ügyeibeni meghatalmazottja, Trifkovics Pál titkára és rokona, Vilutievics András Trifkovicsnak nagybátyja és Antonievics Szilárddal együtt Karageorgievics Sándor berezeg gazdatisztjei, Zdrafkovics Sztankó haszonbérlője, Sztankovics Fülöp pedig régótai ügynöke — tehát oly egyének, kik vele szorosabb összeköttetésben 3 viszonyban állottak, — ha figyelembe vétetik, hogy a belgrádi bűntársak nyilvános tárgyaláskor a herczeget terhelő vallomásaikat megerősítették, s hogy azt ugy tekintetni kérték, mintha életük végperczében a herczegnek szemébe mondották volna, Nenádovics Svetozár a reá vonatkozó halálos ítélet kihirdetése után oda nyilatkozott, hogy a költségeket fizesse Karageorgievics Sándor — ki mindennek az oka — minden kétséget kizárnak aziránt, hogy a bünmerénylet csakugyan e. r. vádlott érdekében s beleegyezésével történt. „Mindezek alapján e. r. vádlott hg. Karageorgievics Sándor az első bírósági Ítélet megváltoztatásával III. Obrenovics Mihály szerb fejedelmen elkövetett gyilkossági bünmerényletnél mint bűnrészes, bűnösnek kimondandó volt. (Folyt, köv.) Min. rendelet a jogi tanulmányok magán tanulása iránt. (Vége.) 11. §. A vizsgálatra bocsátásnak megtagadása ellen az illető az oktatásügyi ministerhez felebbezhet. Ez ügybeni felfolyamodások kellőleg felszerelve az illető jogtanodai igazgatóságnál adandók be, mely azokat jelentése kiséretében a közoktatásügyi ministerhez felterjeszti. 12. §. A 8-ik §. értelmében rendszerint megtartandó magánvizsgálatokon kivül jelentkező magántanulók megvizsgálására az időnek meghatározása az igazgatóság hatásköréhez tartozik. 13. §. A magánvizsgálatokat rendszerint a jogtanodai igazgató mint elnök végzi azon tanárokkal, kik azon tanulmányokat tanítják, melyekből a magántanuló vizsgálatokat tesz. Ha azonban az igazgató egyébkénti elfoglaltatása miatt valamennyi magánvizsgálatoknál az elnöki tisztet egymaga személyesen nem teljesítheti, a tanári kar elhatározása szerint egyes magánvizsgálatoknál az elnöki tiszttel megbízott tanárok helyettesitik. A magántanulók ismétlési vizsgáinál ugyanaz elnököl, ki a rendes vizsgálatnál az elnöki tisztet teljesítette. 14. §. Minden magánvizsgálatért az elnök, valamint a vizsgáló tanár számára mindegyik félévi tanulmány után egyenkint két-két forint, s az egész éviek után négy-négy forint fizetendő. A vizsgálaton megbukott tanulók a vizsgálat ismétlésénél ugyanazon dijt tartoznak fizetni, megjegyeztetvén, miszerint a vizsgálat csak azon tanulmányokból ismétlendő, melyekből az illető tanuló megbukott, s a vizsgálati dijt is az ismétlési vizsgálatnál csak ezen tantárgyak után kötelesek fizetni. Oly magántanulóknak, kik szegénységüket kellőleg igazolják, az illető tanárok hatáskörében fekszik a vizsgálati dijakat egészen vagy legalább részben elengedni. 15. §. A magántanulóknak kiszolgált vizsgálati bizonyitványok tartalma, s egyéb a nyilvános tanulókra nézve is a főnévjegyzékbe vezetendő adatok „Magántanulók" fejezete alatt a főnévjegyzékbe bejegyzendők, hogy a netán szükségelt bizonyitványi másolatok ennek alapján kiadathassanak, s egyéb a tanügy érdekében tudni szükséges adatok nyilván tartassanak. Ehez képest azon eljárás, mely szerint a magántanulók az eddigelé szükségelt engedély elnyerése után magokat bizonyos záros határidő alatt az illető jogtanodánál külön beíratni tartoztak, jövőre nézve megszüntettetik. 16. §. A nyilvános tanulókra nézve megállapított tandijt a magántanulók is kötelesek fizetni, s a vizsgálat letétele előtt magokat annak lefizetése, vagy az alóli felmentés felől igazolni. 17. § A tandíjfizetés alóli felmentésre nézve a magántanulókra is a nyilvános tanulókra nézve fennálló szabályok alkalmazandók. A tandíj elengedése iránti kérvényeket a kellő okmányokkal, és bizonyítványokkal felszerelve a 9-ik §-ban kitűzött határidő alatt vizsgálatra jelentkezésük alkalmával kötelesek az illető jogtanodai igazgatóságnál benyújtani, mely a folyamodókat a tanártestület ez ügybeni határozatáról a magánvizsgálatokra kitűzött határidő előtt irásbelileg fogja értetiteni. Tagadó határozat ellen az illető a közoktatásügyi ministerhez felebbezhet, mire nézve a 11-ik §-ban meghatározott eljárás irányadó. 18. §. Jelen szabályzat a mennyiben az l-ső §-ban jelzett jogtanodáknál a magáutanulásra eddigelé szükségelt hatósági engedélyre vonatkozik, — minden ily jogtanodára nézve kivétel nélkül egyéb részeiben pedig csak a közoktatásügyi minister közvetlen rendelkezése alatt álló, az l-ső §-ban emiitett jogtanodákra nézve bir érvénynyel, azonnal életbe lép, s minden evvel ellenkező egyébb rendeletek, vagy szabályzatok hatályon kivül helyeztetnek. Feleifis szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.