Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 98. szám

Pest, 1871. pénteken december 15, 98. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügy védegylet közlönye. Tartalom; A csődtörvényről. — Legfőbb A csődtörvényről. K ü 11 o y Ede kir. táblabíró úrtól. E szaklap hasábjain már ismételve történtek felszólalások az iránt, hogy a csődeljárás mint állítólag káros intézmény egészen megszüntetendő volna. E javaslat nekem oly merésznek tűnik fel, hogy hajlandóbb vagyok azt valóban rosz csődtörvényünk iránti elkeseredés eró's kifejezésének, mint komolynak venni. Hogyan? Hát a „prior tempore potior jure" rideg elve gyakorolhassa korlátlanul a hitelezőkön zsarnok uralmát, melynek folytán a hitelezők közül csak azok nyernének kielégítést, kik az adóst idejekorán megrohanták, legnagyobb részük pedig a végrehajtási alapnak csak hült helyét látná? Igazságosabb eljárás volna ez egy helyes elvekre fektetett csődeljárás utjáni felosztásnál, mely megengedi, hogy a kevésbbé szemes, avagy jobbszivü, avagy távolabb lakó hitelező is pénzének legalább egy részéhez jusson ? Nincs civilizált állam a világon, melyben a csődeljárás behozva nem volna. Annak jogszolgáltatásunkbóli kiküszöbölése a külföld előtti úgyis gyönge lábon álló hitelünknek megadná az utolsó döfést. Nem a csődeljárást megszüntetni, hanem hiányos, elavult csődtörvényünket reformálni, ez azon mód, melylyel igazságszolgáltatásunk sajgó sebeit legalább részben orvosolhatjuk, és a külföld előtti hitelünket, melyre pedig annyira szükségünk van, némikép megszilárdíthatjuk. A csődtörvényt re f or málni, még pedig mielőbb; — ez legyen tehát jelszavunk. Mily égető az ez iránybani reform szüksége, arra nézve a fenn érintett felszólalások törvényhozásunknak ujjmutatásul szolgálhatnak. E szükség igazolásához én is kívánok az által járulni,hogy csődtörvényünk legkirívóbb hiányait kiemelem, miből ki fog tűnni, hogy csődtörvényünk egy düledező félben lévő rozzant épülethez hasonlit, melynek ujjáalkotása komoly veszélyek kikerülése tekintetéből már tovább nem halasztható. Első helyen megemlítendő azon intézkedés, mely szerint a csődper íőphasisaiban, jelesül a valódiság, osztályozás és kifizetés kérdésében valamennyi követelésekre nézve együttesen elintézendő. Ez által az eljárás roppant nehézkessé és lassúvá válik. Hogy az előadó a roppant irathalmaz elintézését — a míg csak lehet — halogatja, és hogy az elintézés a tárgy halmozottságánál fogva csak felületes lehet, ez a dolog természetében fekszik ugyan, itélöszéki döntvény. — Semmitőszéki döntv. de a gyors és alapos igazságszolgáltatással éles ellentétben áll. Tegyük fel az esetet, hogy 50 csődhitelező közül egynek első helyen betáblázott követelése ellen sem perügyelőnek, sem a többi hitelezőknek kifogásuk nincs. — Daczára f zen kedvező helyzetnek, mégis várnia kell ezen egy hitelezőnek kétségtelen kielégittetésére mindaddig, mig a többi 49 hitelezőnek követelése felett a valódisági, osztályozási és kifizetési Ítéletek jogérvényesen meg nem hozattak. Ez pedig sem nem szükséges, sem nem igazságos; mert ezen hitelező követelése az ingatlan birtok vételárából, mihelyt az előlegesen kifizetendő tételek tudva vannak, a többi csődhitelezők jogsérelme nélkül azonnal kifizettethetik. A felebbezési eljárásnál igen hibásatörvénynek azon rendelkezése is, mely szerint a valódisági itélet elleni felebbezések daczára a csődper csak az osztályozási itélet kihirdetése után felerjtesztendő. Mert a valódisági itélet az osztályozásnak alapja lévén, nem-e helytelen eljárás az osztályozás hosszadalmas munkálatait oly Ítéletre fektetni, mely a felső biróságoknál megmásiítathatik, és a legtöbb esetben valóban meg is másittatik? A megmásított pontokra nézve uj osztályozást kellvén készíteni, — veszve azon idő, munka és fáradság, mely az első osztályozási munkálatokra fordíttatott. Helytelen, elavult és csődpert késleltető eljárás továbbá az is, mely szerint a csődper azon esetben, midőn a valódisági vagy osztályozási itélet másodbiróságilag megmásittatik, hivatalból a harmadbirósághoz felterjesztendő. Polgárjogi ügyekben a felső bíróságok csak a felek által használt perorvoslatok folytán vannak ítélethozatalra hivatva. Ott, hol a felek a másodbirósági határozatban megnyugosznak,az ügy harmadbirósági elintézésének helye nincs. Jogtalan ez, mert a felek akarata ellenére történik, és időrabló, mert az eljárás folytatása, illetőleg a végrehajtás ez által nem kevéssé késleltetik. De midőn egyrészről csődtörvényünk a csődpernek harmadbirósági elintézését megrendeli ott is, hol azt a felek nem is kívánják, másrészről igazságtalanul tagadja meg a felektől a perorvoslatokat még ott is, hol azoknak az igazság, az észjog elvei szerint helye volna. Midőn például a csődkeresetlevél beadására kért halasztás megtagadtatik ; vagy midőn a tömeggondnok hivatalától elmozdittatik ; vagy midőn a bukás azon okból, mivel a bukott a vagyon felfedése végett a bíróságnál meg nem jelent, vagy mivel bukása okait a kitűzött határidő alatt be nem adta, hamissággal párosuknak kimondatik : ily esetekben nemcsak felebbvitelnek, de egyál98