Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 96. szám

384 lye — ugyanazon bíróság semmiséget követett el, midőn a vevők részéről lefizetett állítólagos vételár hátraléknak mikénti felosztása iránt tárgyalást rendelt, továbbá a megtartott tárgyalások folytán 7991. sz. végzésével a kifizetési sorrendet megalapította s eszerint kielégítést is teljesített ; — végre rendszeres kereset nélkül Weisz Károly bekebelezett zálogjogának kitörlését elrendelte." (1871. nov. 11. — 12976. sz. a.) •vényszékéhez, hogy miutáu özv. Weisz SamuelnétÓl, szül. Szilberstein Josephinától megvett, a dümsödi telekjegyzőkönyvben 65. szám alatt létező ház 2500 frt vételárának lefizetését igazolják, az emiitett ház tulajdonjoga í részben nevükre bekebeleztessék, és a bemutatott vételári összeg azon bekebelezett terhek tisztázására utalványozta^sék, a melyek Weisz Samuelnénak biróilng eladatott földje árából ki nem kerülnek. A központi telekkönyvi törvényszék a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett tárgyalási íendelt és annak megtartása után f. évi június 30. — 7991. sz. alatti végzéssel a kifizetési sorrendet megalapította és a Weisz Károly javára jelzálogilag bekebelezett 955 frt követelést a sorrendből kitörültetni rendelte. Ezen végzés ellen Weisz Kíroly f. július 15. semm. panaszt adott be; mert a bíróság maga mondja végzésében, hogy jelen ügy nem bírói végrehajtás kifolyása és ennek daczára kielégítési sorrendet alapított s a rangsorozat felett határozott — mi csak végrehajtásnál történhet. És kétséges is, hogy a bíróság mint telekk. hatóság járt volna el, mert mint ilyen csak törlési engedély és keresetek alapján ítélhetne, — azoknak pedig semmi nyoma. Tehát a végzés semmis, akár mint sorrendet alapító bíróság járt el, akár mint telekkönyvi törvényszék intézkedett. — Mert panaszló jelzáloga feletti határozatot felperesként senki sem kérte, — a gondnok pedig nincs jogosítva a távollevő Weisz Samuelné helyett felpereskedni annál inkább, mert a tárgyalási 3 nap után irta be kérelmét. És a telekkönyvi biróság nem is illetékes letétek elfogadására s az emiitett eljárásra, miért tárgyalást rendelő 14994. sz. végzése is semmis. A Semmit őszek e panasznak helytadott, az eljáró biróság megtámadott végzését az azt megelőző eljárással s a 14964. sz. végzéssel együtt, mennyiben tárgyalási határnap tüzetett ki, — a 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette s az egyidejűleg beadott felebbezést a 302. § hoz képest az illető félnek visszaadatni rendelte; „mert a perr. 443. §. szerint a telekkönyvi hatóság csak birói végrehajtási eljárás folytán elárverezett ingatlanokra vonatkozólag rendelhet határnapot a kielégitési sorrend megalapítása és a vételár felosztása végett; — továbbá 6zinte csak ily esetekben készíthet a 450. §. szerint vételár felosztási tervet, elégíthet ki a 452 §. alapján követeléseket, és a külön perre utasított követelések fedezésére szükséges pénzösszeget letétbe helyezheti, a kifizetett tételek törlesztését pedig a 455. §. értelmében eszközölheti: a jelen esetben tehát, hol birói végrehajtás fenn nem forog, hanem a dömsödi 65. sz. telekjegyzókönyvben foglalt ingatlanok j része, az egy részről Magyar László és neje, mint vevők, más részről Weisz Samuelné között létrejött adásvevés tárgyát képezte, az eljáró biróság egyáltalában nem volt jogosítva, hogy ezen magán jellegű ügybe beavatkozzék; és igy, minthogy birói eljárásnak polgári jogügyekben az 1868. 54. t. cz. 4. §-a értelmében csak a törvénykezési rendtartás szabályai szerint van heMogjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. 1871. október 28. legl". rendelet a horvát-szlavón katonai határőrvidéken a báiiyatörvcnyhatóság ideiglenes gyakorlásáról. 1. §. Az 1853. november 17-ről kelt császári rendelettel a zágrábi országos katonai törvényszékre átruházott első íolyamodásu bánya-törvényszéki hatáskör, a horvátszlavón katonai határőrvidékeket illetőleg, az országos katonai törvényszék feloszlatásának napjától, a 11. számú 2-ik báni határőr gyalogezred petriniai törvényszékéra száll át. 2. §. A petriniai bányatörvényszék, bányatürvényszéki ügyekben való eldöntéseknél, három hadbíróból, kik közül egyik előadóul fog működni s két műszakilag kiképzett szavazó bíróból fog működni. Ezen bányatörvényszéknél az elnökletet a 11. számú 2-ik báni határőr gyalog ezred alezredese, vagy egyik őrnagya viszi, azonban döntő szavazat nélkül. 3. §, A 9. számú péterváradi határőr gyalog ezred, és Pétervárad, Karlovitz és Zimony városok kerületében levő bányafekvőségnek a petriniai bányatörvényszéknél vezetendő bányakönyvbe való átvitele rendeleti uton fog szabályoztatni. Bécs, 1871. okt. 28-án. (A hiv. lapban közöltetett f. év dec. 5.) Ferencz József s. k. Csöduiegszüntetés. Schlesinger Miksa győri fűszerkereskedő e. Győr város tszékénél, hitelezők nem jelentkezése folytán ; — Lehoczky Gyula fű?zerkereskedó e. Kecskemét tszékénél, kiegyezéssel; —Schwenk János és Borbála házastársak e. Temesvár város tszéke, vagyon felosztással; — Ország Sándor s Szabó Teréz hitestársak e. Kecskemét tszéke, tömeg kimerítéssel; — Nagy Antal iszáoi lakos e. Hont megye tszéke, kiegyezéssel; — R o s e n f e l d testvérek e. Pest város törvényszéke, kiegyezéssel; — Huber György fehérvári keresk. e. Székes-Fehérvár tszéke, kiegyezéssel; — Krishabek Gyula kulai keresk. e. Bács megye tszéke, kiegyezéssel. Felelős izerkositö és kiadó-tulajdono» SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.