Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 95. szám

380 1-én hirdettetett ki s ekkor kül- és belforuiák hiányából érvénytelennek és semmisnek nyilváníttatott; — hogy a végrendelet sincs még foganatosítva, mivel a hagyatéknak zárlat alatt kellene állania, ha annak foganatosítását alperes ki nem játszotta volna, — hogy a felperes a végrendelet kihirdetése után annak érvénytelenítésére a nagyszombati szentszék előtt azonnal pert indított, mely a 3-ik számú nyugta alapján felperességi jog hiányából leszállittatott ugyan, de e 3-ik számú nyugta záradékának érvénytelenítésére is a per folyamatban van ; hogy í 857-ik augustus 1-tól, mint az örökösödési eljárás megkezdése napjától alperessel folytonosan perbe állván, sót ezen A. alatti végrendelet a 11-ik számú beadványa folytán bünfenyitő eljárás tárgyát is képezvén, lehetetlen felperesre ráfogni, mintha ó a végrendelet kihirdetésekor, vagy a leltár felvételekor e végrendeletnek ellent nem mondott volna. 2- or Ha felperes az alperesileg felmutatott okmányokban örökségi igényeiről férje hagyatéka irányában le is mondott volna, le nem mondott a hagyatékhoz nem is tartozó, a hagyatékot nem képezó saját tulajdonáról is, mivel a közszerzemény fele férje hagyatékához nem tartozik. 3- szor A p. t. k. 155. §-a helytelenül alkalmaztatott, mivel az nem okszerű következtetés, hogy ha felperesnő férje végrendelkezése által rövidséget nem is vallott volna, kénytelen lenne eltűrni, hogy saját vagyonát a végrendelkező' másnak ajándékozza. 4- er Felperes a hagyaték azon részét, melyet birtokba vett, jogosan élvezi a nélkül, hogy ebból a végrendeletben való megnyugvására lehetne következtetést vonni, miután az özvegynek joga van a hagyatékban mindaddig bennülni, mig a törvényes osztály be nem következett : A kir. itélö tábla ezen felebbezés folytán 1871. február 13-kán 7250. sz. a. következő Ítéletet hozott : „Az eljáró törvényszéknek ítélete megváltoztatik, és alperes köteles felperesnek az ó turai 45. számú telekjegyzőkönyvben -+- 5301 h. r. sz. alatt, — a 104. számú telekjegyzókönyvben -f- 5243, 5341, 6594. 6595, 2982 h. r. sz. alatt, az 1449-ik számú tjkben, -f- 3213 h. r. sz. alatt és végre az 1459 számú tjkvben -+- 5390, 5391 és 5392 hr. sz. a. felvett ingatlanoknak fele részére tulajdonjogát elismerni, és felperest birtokába bocsátani, az ítéleti illetéken kívül felperesnek perköltség és ügyvédi dij fejében, bíróilag mérsékelt 60 frtot fizetni, és mindezeket 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett teljesíteni, — alperesi ügyvédnek munkadija saját fele irányában 50 frttal megállapittatván. — (Folyt, köv.) Semmitőszéki döntvények. (A Scmmitőszék döntrénykönyvéből kiírva ) A szentszék oly kérdésekben hozott, s jogerőre emelkedett Ítélete alapján, a mely kérdésekre nézve a perrend hatályba léptével illetéktelenné vált — a végrehajtási a perrend hatályba lépte után el nem rendelheti, s az általa e végeit megkeresett bíróság a végrehajtást nem foganatosíthatja, — hanem a szentszék köteles az Atm. Int. X. és XI. ez. szellemében, az iratokat a perrend szerint az emiitett kérdésekre illetékessé vált bírósághoz áttenni, a végett, hogy olt a perrend szerint csak a fél kértére elrendelhető végrehajtásazillelékessé vált bíróságok előtt szorgalmazható legyen. Kedves Katalin bajai illetőségű hajadon felperessége alatt — Kubator Máté mohácsi lakos ellen a kalocsai érseki szentszék előtt az apaság kimondása és 120 frt s járulékai megfizetése iránt per indíttatott, — melyben a szentszék 1865 nov. 23-kán 1881. sz. a. ítéletet hozott, s abban alperest elmarasztalta. — Ennek folytán Baranyamegye mohácsi járás szolgabirája megkeresés folytán a végrehajtást 1871 jul. 6-kán 328. sz. végzéssel elrendelte és foganatosította. Ezen végzés s végrehajtási eljárás ellen alperes 1871 július 10-kén semm. panaszt adott be, abban azt fejtegetvén, hogy a szentszék által hozott ítéletet a polgári bíróság helytelenül hajtotta végre, a mennyiben az Ítélet oly biróság által hozatott, mely arra illetéktelen volt. Panaszát tehát a perr. 297. §. 1. 2. pontjaira alapítja. A Semmitőszék következő határozatot hozott : „A semmiségi panasznak hely adatván , Baranya megye mohácsi járás szolgabirájának 1871 jul. 6-kán 328. sz. a. kelt végzése s ennek alapján foganatosított végrehajtás a perr. 297. §. 1. 4. pontjai alapján megsemmisíttetik. „mert habár a végrehajtási kérelemnek alapul szolgáló szentszéki ítélet jogerőre emelkedett is; minthogy azonban a szentszék oly ügyben, melyben a perrendtartás hatályba lépte után illetéktelenué vált, a végrehajtást el nem rendelheti, — tartozott volna az ítéletet az Atm. Intézk. X. XIV. czikkei értelmében, a perrend szerint illetékes bírósághoz áttenni; — tekintve pedig, hogy a kereset apaság kimondására volt irányozva, ily keresetek pedig sommás bíróságok hatásköréhez nem tartoznak — az eljáró szolgabiróság a végrehajtás elrendelésére nem volt illetékes, — mi okból a neheztelt végrehajtási végzés, s annak alapján foganatosított végrehajtás megsemmisítendő volt." (1871. nov. 10. — 9310. sz. a.) Felelős szerkesztő' és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.