Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 89. szám

Pest, 1871. kedden november 14. 89. szám. Tizenharmadik évfolyam. TORVEiMEKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Reformálni kell a Sernmitőszéket! — Legfelsőbb itólőszéki döntvény. — Semmitősztíki döntv. Reformálni kell a Semmitőszéket! Szőllős János ügyvéd úrtól (Kalocsán). Hogy a semmitőszéki intézmény, a mint az jelenleg hazánkban áll, — czélszerütlen és rósz, azt — ugy vagyok meggyőződve — a törvénykezési eljárást és különösen a Setumitőszék homlokegyenest ellenkező határozatait e lapokból is biztosan ismerő jogász közönség előtt bővebben bizonyítani nem szükséges. — Mindazonáltal a helyes igazságszolgáltatás és a peres felek érdekében égető szükség az elvtelen határozatokat figyelemmel kisérni; azokat migyakrabban közzé tenni és azokból az intézmény hiányosságának alapokaira következtetést vonván, — a törvényhozás figyelmét a gyökeres javításra felhívni. A Semmitőszék következetlen eljárásának egyik főoka szerintem az osztatlanul ráruházott csalhatatlanságban rejlik. — Mert : mig az ügy érdemének elbírására a törvény három forumot tartott szükségesnek, addig az alaki — és sok esetben bonyolódottabb — kérdések fölé csak egy bíróságot rendelt, melynek határozatait, bármily sérelmesek legyenek is — változhatlan igazságnak kell elfogadni. Már pedig, hogy mi változhatlan igazságuak aSemmitőszék úgynevezett döntvényei, kitűnik a napról napra sűrűbben feltűnő ellenmondásokból, melyeket tekintve, már is el lehet mondani, miszerint a Semmitőszék nem elvekben, hanem az ellentétekben következetes. — De az ellentéteket tekintve, vegyük még figyelembe a Semmitőszék azon jogát is, mely szerint a felebbezéssel egybekapcsolt és alaptalannak talált semmiségi panasz benyújtójára bírságot szabni kötelessége is : — világos dolog, hogy a csak egy fórumra szorított semmitőszéki intézmény oly hibás, melynek e sajátsága miatt minden jogérzületet megrendítő káros következése van. — Mert : két vagy három fórum felülvizsgálatának csak niem lehet oly hallatlan eredménye, mint egyetlen és csalhatlan Semmitőszékünkének, melynél tapasztalás szerint azon képtelenség, migyakrabban állhat elő, hogy hasonló esetekben az egyik felet alaptalan semmiségi panasz miatt megkell bírságolnia, mig a másik panaszát mint alaposat elfogadja. Nézetem szerint tehát az alakiság a törvénykezési eljárásnak egyik lényeges és szabályszerű kiegészítő részét képezvén, nincs ratiója a törvénynek, mely annak megvizsgálására csak egy forumot rendelt, — miért is a Semmitőszéket mint ilyent — bebizonyított czélszerütlensége miatt — megszüntetendőnek és hatáskörét két fórumra, vagy a rendes felebbviteli bíróságokra ruházandónak vélem. Isméti tanúságul és az előadott vélemény támogatására szolgáljanak a következő példák : A Semmitőszék több izben elvként kimondotta, miszerint az elkövetett szabálytalanság, ha ez által a félre jogsérelem nem hárul, semmiségre okul nem szolgálhat. — Lássuk már most az elv következetes alkalmazását. Sz. L. felperes J. Zs. alperes ellen 15046 frt 20 kr. és járulékai erejéig Pest megye kalocsai törvényszékénél végrehajtást kért, mely kérelmét az Ítélet és az az ellen alperes részéről közbevetett semmiségi panaszt visszautasító semmitőszéki végzéssel támogatott. — A törvényszék a kérelemhez képest a p. t. r. 345. §. a) p. értelmében a végrehajtást alperes ingó és ingatlan vagyonára 1870. évi nov. hó 24-én elrendelvén, azt a kiküldött előadó biró által 1871. évi január hó 16-án foganatosította. — A végrehajtási végzés és eljárás ellen alperes törvényes határidőben semmiségi panaszt adott be, melyben indokul felhozta, hogy őneki a fent hivatkozott semmitőszéki végzés 1870. évi nov. 21-én kézbesittetvén,— az eljáró bíróság nem volt jogosítva a végrehajtást ugyan az évi nov. 24-én elrendelni és 1871. évi január 16-án foganatosítani. — A Semmitőszék 1871. évi april hó 26-án 4428. sz. a. hozott határozatával az egész végrehajtási eljárást a p. t. r. 297. §. 1. pontja alapján, egyedül azon indokból semmisítette meg : mivel a végrehajtás az ítéletben kitűzött 15 napi határidő előtt rendeltetett el. Felperes ennek következtében ujabb végrehajtást kért, mely elrendeltetvén — és ismét az előadó biró által foganatosíttatván, alperes ismét semmiségi panaszt adott be az egész eljárás ellen, melyben egyik indokul felhozta, hogy a bírói ügyvitel tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet 188. §-a szerint az előadó biró foglalásra nem küldhető ki. — A Semmitőszék — daczára annak, hogy előbbi határozatában az előadó kiküldetését mint semmiségi okot nem is érinté — 1871. évi sept. hó 6-ik napján 9918. sz. a. kelt határozatával a végrehajtást — — kizárólag a hivatkozott 188 §-ra fektetvén indokolását — ismételve megsemmisítette. Hogy alperesnek egyik végrehajtás által sem volt jogsérelme, felperesnek pedig a kiadott végrehajtási költségek és a kielégítés elodázása által tetemes kár okoztatott, magyaráznom fölösleges. 88