Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 84. szám

Pest, 1871. pénteken október 27. 84, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Lehet-e könyvkivonati számla alapján biztosítási végrehajtást elrendelni? — Legfelsőbb itélőszéki határozat. — Semmitöszéki döntv. — Ministeri rendelet. Lehet e könyvkivonati számla alapján biztosítási végrehaj- | tást elrendelni? I Honi törvényeink ziláltsága és törvénykezési rendtartásunk hiányai — különösen az üzleti viszonyok szaporodtával — napról napra kirívóbb ferdeségeket szülnek és a birói önkénynek korlátlan tért nyitnak. Szomorú jelenség ez, mi ellenében egy codificatioDalis bizottság működésében óhajtanánk reményt táplálhatni. De még szomoritóbb körülmény az, midőn a részben fennálló — habár hézagos és ideiglenes — mindazáltal az égető szükségnek némileg megfelelő törvényt bíráink a felek vagyoni lételének gyakran legnagyobb veszélyeztetésével — elferdítvén, ama törvénynek nemcsak eredeti intentióját tévesztik el, hanem a szándékolt hatásnak épen ellenkezőjét idézik elő. A törvénykezési rendtartás 338. §-a világosan rendeli, mikép előleges biztositásnak „oly lejárt követelésekre nézve van helye, melyeknek valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik, ha veszélyeztetésének valószínűsége forog fenn." A törvényhozás ez által módot nyújt a hitelezőnek lejárt követelésének veszély esetébeni biztosítására; — de gondoskodnia kellett egyszersmind arról is, hogy ezen törvényszakasz félremagyarázata mellett a felek boszantását és gyakran szándékos megrontását czélzó visszaélés ne követtethessék el, miért is határozottan megkivánja, hogy a lejárt követelés teljes hitelt érdemlő okirat által támogattassék — és a veszély valószínűsége forogjon fenn. Előre bocsátva azt, hogy a veszély valószínűsége igen tág magyarázatu — s igy annak kimondása a bírónak szabad tért inkább enged — szerintem annyival szigorúbban veendő szemügyre a követelés valódiságának fennállása. Tekintve már most a könyvkivonat természetét — kérdem : lehetséges-e ennek alapján a biztositásnak helytadni? Szerintem : nem Mert a félpróba erejű hitelkönyv kivonata teljesen hitelt érdemlő okiratnak soha sem tekintethetik, — de továbbá mikép is lenne biztosítva a nagyobbára hitellel dolgozó kereskedő a boszantási és kárositási czé'ból őt minden pillanatban meglephető biztosítási foglalás ellen ? — Hisz hnbár az óvatos kereskedő váltóit kellőleg kitöltvén, ezek reája nézve a lejárati idő kitétele által lejárat előtt megtámadási eszközül nem használtathatnak fel, a biztosítás veszélyének Eaégis minden perezben ki van ! | téve, ha a váltói követelés bekönyveztetvén — a mint az j különösen áruk eladásából származó követeléseknél szokásos is, könyvkivonati számla alakjában kiállíttatva, arra biztosítás eszközöltethetnék. örökös Damokies kardot képezne ezen körülmény a legsolidabb és legpontosabb kereskedőre nézve is. Hogy tehát könyvkivonati számla alapján biztosítási végrehajtás sem a jog, sem pedig a czélszerüség szempontjából soha és semmi körülmények között el nem rendeltethetik — a fentebbiekből e!éggé kitűnik. És mégis van hazánkban elég bíróság, mely csaknem a lelkiismeretlenséggel határos könnyelmüsséggel nyakrafőre rendel biztosítást könyvkivonatok alapján. És minő könyvkivonatok azok ! — A jogaiban ilyenkor minden törvény gúnyára megsértett fél mit tegyen? Talán a kifogások orvoslatával éljen? — Hisz a mig az orvoslatot kieszközli — nyakán van már a csőd. És eltekintve a vagyoni megkárosítástól, rehabilitálhatja e a szerencsétlen kereskedő tönkre tett hitelét a könnyelmű biró lelkifurdalása? — Soha! *) V. M. Legfőbb itélőszéki határozat. A Schlosscr — Hirsch ügyben — (lapunk 80-ik számához). A szabályszerüleg vezetett kereskedői főkönyv próbaerejét meg nem gyöngitheíi, a hitelkönyv kivonatául nem tekinthető számla, árjegyzék, habár az a hitelező által aláíratott. A kereskedők másolási könyve bizonyítékul szolgálhat a köztük s adósaik közt fennforgó hilelezési viszonyokban, a főkönyv mellett is. A Schlosser-Hirsch ügyet alperesi részről lapunk 80. számában már megismertetvén, annak minden oldalróli felvilágosítása végett közöljük a bíróságoknak arra vonatkozó ítéleteit egész terjedelmükben és szövegük szerint. — Győr megye tszéke mint első bíróság alperest a keresetben s járulékaiban elmarasztalta a birói illetőség *) A Semmitőszék már határozott ezen fontos kérdésre nézve S ahhoz, reményijük, következetesen fog ragaszkodni. Mind a mellett nem tartjuk feleslegesnek e kérdés fejtegeté ét, mert tán több oldalról nyLvánulnak elLnkezö nézetek s javaslatok. Szerk. 84