Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 83. szám

332 „mert Tivadar András alperes a megítélt birságnak felperes részére leendő megfizetésére köteleztetvén, s oly körülményt, mely őt a letételre jogosítaná, a pénz letétele alkalmával fel nem emiitvén, a birságnak birói kézhez lett letétele, felperes végrehajtási jogának a perr. 345. §. rendeletéhez képest útjában nem állhat — az eljáró tszék tehát a végrehajtás megtagadása által a 297. §. 18. pontja alá eső semmiséget követett el." (1871. sept. 6. - 9951. sz. a.) Ministeri rendelet a fiumei kir. törvényszék felállítása s hatósága ideigl. szabályozása tárgyában. Addig is, mig Fiume szab. kir. város és kerület, törvényhozási és kormányzati viszonyai végleg rendeztetnének, a magyar képviselőháznak 1870. évi márczius 15-ik napján, és a horvátszlavón országgyűlésnek ugyanazon évi július hó 20-ik napján hozott határozataival adott felhatalmazás alapján rendeltetik : 1. §. Fiumében kir. törvényszék állíttatik fel. Az egyes bíróság teendőit Fiume városában s kerületében az ezen törvényszék elnöke által kirendelendő egyik törvényszéki biró végzendi. 2. §. A városi hatóságnak árvaügyekben való, valamint az 1860. május 26-án kelt ministeri rendelet alapján alkotott községi bíróságnak jelen hatásköre érintetlenül fenmarad. 3. §. A fiumei királyi törvényszék hatósága alá tartoznak : a) Fiume szabad királyi város és területe, Buceari kerület és Fiume megye tengerpartja,tengerjogi ügyekben; b) Fiume város és kerülete, miuden büntető, valamint polgári peres és nem peres törvénykezési ügyben. A városi telekkönyvi hivatal szintén a kir. törvényszéknek rendeltetik alá. 4. §. Másodfokban a birói hatóságot a pesti kir. tábla, harmadfokban pedig a legfőbb ítélőszék gyakorolja, — mely utóbbi a Fiumében érvényes polgári perrendtartásban meghatározott semmiségi eseteket illetőleg egyszersmind mint semmitőszék is működik. 5. §. A bírósági hatalom gyakorlását, a birák s birói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar törvények a fiumei törvényszéknél alkalmazott bírákra s birósági hivatalnokokra is kiterjednek. 6. §. A birák s a birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény 34. §-ában érintett személyek a pesti kir. tábla fegyelmi bírósága alá tartoznak. 7. §. A fiumei kir. tvszék fölött a felügyelet a m. k. igazságügyminÍ8tert illeti. 8. §. A fiumei kir. ügyész felügyeleti és szolgálati tekintetben közvetlen a ni. kir. főügyész, közvetve a m. kir. igazságügyminister alá rendeltetik. 9. §. Biróküldés iránt a határozati jog az igazságügymini9tert illeti. 10. §. A fiumei birói és a horvát-szlavón közigazgatási, valamint a fiumei és a horvát-szlavón birói hatóságok között felmerülő illetőségi összeütközés eseteiben, a horvát-szlavón és dalmát bán, ős a m. kir. igazságügyi minister egyetértőleg határoznak ; és pedig az utóbbi esetekbon a legfőbb itélöszéknek, valamint a zágrábi hétszemélyes táblának meghallgatása után. Ha a fiumei bíróság a magyar bíróságokkal jön illetőségi összeütközésbe: a m. kir. igazságügyminister, — ha viszont a fiumei vagy a magyar közigazgatási hatóság és a fiumei biróság közt történik az illetőségi összeütközés: a m. kir. bel- és igazságügyi minÍ3terek egyetértőleg határoznak. Ha pedig valamely állam reclarnatiója folytán a fiumei kir. törvényszék s külföldi biróság közt merülne fel illetőségi összeütközés : ez esetben az igazságügyminister fog intézkedni. 11. S- A fiumei kir. törvényszék hatósága alá esö területen fennálló és a 3. §-ban érintett ügyekre vonatkozó törvények, szokások és rendeletek, a mennyiben a jelen rendelet és a következő §-ban érintett ügyvitel határozatai mást nem szabnak meg, továbbra is érvényben maradnak. 12. §. A fiumei kir. biróságnál, az 1853. május 3-kán kibocsátott birói ügyrendtartás helyébe, a magyar királyi igazságügyi minister által megállapított birói ügyviteli szabályzat lép. 13. §. Az ügyvédek feletti hatóságot azon ügyvédekre nézve, kik a jelen rendelet szerint felállítandó fiumei kir. bíróságok eV tt ügyködnek (14. §.) : az igazságyminÍ3ter, illetőleg a királyi tábla gyakorlandja akként, hogy az ügyvédi rendtartásban az igazságügyminister részére fenntartott jogok a magyar igazságügyministert, a főtörvényszékro ruházott jogok pedig a kir. táblát illeter.dik, melytől azonban az 1852. évi július 2-án kiadott legfelőbb nyilt parancs által megengedett esetekben a panasz a legfőbb itélőszékhez nyitva áll. Az 1. §. szerint felállítandó fiumei bíróságokhoz jövőre ügyvédekké csak oly jogvégzett magyarországi honosok neveztetnek ki, a kik az ügyvédi rendtartás szerint megkívántató képességgel bírnak, — és az ügyvédi vizsgát a pesti királyi tábla előtt letették. Horvátországi vagy fiumei ügyvédjelöltek a vizsgát olasz vagy német nyelven is letehetik. 14. §. A fiumei városi és megyei törvényszék területén székelő ügyvédek tartoznak a jdlen rendelet kihirdetését követő három hó lefolyta alatt a fiumei kir. törvényszéke előtt írásban nyilatkozni az iránt : vájjon ezen, vagy pedig a horvát-szlavón bíróságoknál akarják-e az ügyvédséget folytatni ? Azon fiumei ügyvédek nevei, kik az állásukkal egybekötött hivatásnak a fiumei kir. bíróságok előtti folytatása végett, a fenn meghatározott módon és idő alatt jelentkeznek : a törvényszék által vezetendő jegyzékbe foglaltatnak; s ez által képesittetnek a feleknek mind a kir. törvényszék, mind az egyes biróság előtti képviseletére mindazon ügyekben, melyek a fiumei kir. törvényszi-k vügy az egyes biróság előtt, vagy pedig a közös hatóságok előtt forognak fenn. Azon ügyvédek ellenben, a kik e jegyzékbe való bevétel iránt nem nyilatkoznak : a fiumei törvényszék és egyes biróság előtt csupán a jelen rendelet 3. §-nak a) pontja alatt megjelöit ügyekben képviselhetik a feleket. A jebn rendelet 13. §-ának első bekezdésében meghatározott szabályok csak a kir. törvényszéknél bejegyzett ügyvédekre alkalmazandók. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.