Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 81. szám
324 mig Angelus őt perköltségei s munkadijaira nézve ki nem | elégíti, az iratokat vissza nem adhatja, s arra nem is köteleztethetik. Ezen kérvényes ügyben a megye tszék 1870. évi november 24 kén 7427. sz. a. végzézével az ügyvédet arra kötelezte, hogy Angelus kérvényében előrorolt iratokat a tszéknek mutassa be, netaláni Angelus elleni követelésére nézve a per útjára utasíttatván. Sz. ügyvéd ezen végzés ellen felebbezést és 7612. sz. alatt sem. panaszt adott be, az utóbbit azonban a tszék 7612. sz. a. végzéssel elkésés indokából visszautasította. Ez ellen Sz. ismét s°m. panaszszal élt. — És ezt azzal indokolta, hogy a határidő nov. 27-kén lejártnak nem tekinthető, mivel az 1870 ki naptár szerint a véghatárnapvasárnapra esvén, a perrend 255. §-ként a negyedik napot, tehát nov. 28-kát is joga volt igénybe venni, a mikor sem. panasza már be volt adva. — Tehát a visszautasítás törvénytelen. Az előbbi sem. pnnászt pedigazzal indokolta, hogy az igazs. ministerium fent érintett, rendelvényében a tszéket szabályszerű eljárás és saját hatáskörében való intézkedésre utasította; e helyett azonban neheztelt végzésében administrative intézkedett, midőn tárgyalás s kihallgatás nélkül hagyta meg az iratok kiadatását. A felhívásra tett nyilatkozatát az ellenféllel nem közölte; ámbár két tanúval igazolja, hogy Angelus azon iratokat biztosítékul hagyta nála, addig, mig panaszlottat teljesen ki nem elégíti, — miért panaszló addig nem köteles azokat visszaadni. A Semmitősz ék Somogy megye tszéke 1870. dec. 30. 7612. sz. a. kelt végzését, tekintve, hogy 1870. nov. 27-ke vasárnapra esvén, ez okból a visszautasított semm. panasz a következő napon, vagyis nov. 28-kán a perr. 255. §-a értelmében hatályosan adatott be, a 297. §. 12. p. alapján megsemmisítette; „ennek folytán pedig az 1870. évi 7427. sz. végzés ellen emelt semmiségi panaszt megvizsgálván — azt viszszautasitotta; „mert az emiitett 7427. sz. végzés nem peres, hahanem fegyelmi eljárás utján hozatott. — ilyen határozatok ellen pedig a perrend 297. §-án alapuló jogorvoslat alkalmazásának nincs helye." (1871. okt. 4-én 8834. sz. a. vonatkozással az 1871. jun. 7-ki 6413. sz. a. ügydarabra.) Jogirodalmi ismertetések. (Folytatás) Ráth Mór kitűnő vállalkozónk ujabb kiadmányaiból még két becses müvet kell ezúttal olvasóink figyelmébe ajánlani. Az egyik ez: „A magyar kir. Curiának mint Semmitő és legfőbb Itélöszéknek határozatai a polg. törvénykezési rendtartás (1868. évi 54. t. cz.) §§-ai szerint. — Összeállította Herczeg Mihály jogtudor, ügyvéd, egyetemi jogtanár stb. Pest, kiadja Ráth Mór. 1871." Az irodalmi ismertetésnek hivatását a szak-kritika nem képezvén, ennek mellőzésével, jelen becses munkánál is csak annak jellemzésére, egy és más oldalróli hasznavehetőségének előtüntetésére szorítkozunk. És e tekintetben oly kellékeire találunk, melyek igen is ajánlatossá teszik, hogy szakközönségünk azt megszerezni el ne mulaszsza. Ilyen az különösen, hogy a Semmitőszéknek öszszes döntvényeit, melyek a mü megjelenéséig kiadattak, a jelenlegi perrendtartás felosztása és szövegezése szerint közzé teszi. Követi szorosan a perrend szakaszait, és minden §. alá oda teszi azon döntvényeket, melyek azon §. tartalmára vonatkoznak, melyek azt felvilágosítják, vagy annak hézagait pótoljak. — Ebből könnyű belátni, mikép ezen gyűjtemény az ügyvédekre, bírákra stb. nézve kiváló előnynyel bir; mert rendkívül könnyiii a tájékozást minden jogi kérdésnél s minden jogesetnél, mi a törvénykezés terén előfordul. — Habár tehát némely irodalmi henczegők puszta kenyéririgységből — mert nekik is van ily per fas et ne fas összetákolt gyűjteményük — Herczeg M. jelen gyűjteményét megtámadták is, — nem vonakodhatunk, azt mint valódi szükséget pótoló müvet szakközönségünk figyelmébe ajánlani. A másik kiadmány czime : „Törvényjavaslatok I. a kir. jegyzőkről II. a jegyzői dijakról. Közzé teszi a kir. igazságügyministerium. Pest, kiadja Ráth Mór." Tartalmazza a már ismeretes javaslatot a közjegyzőségről, melyet az illetők kir. jegyzőknek ferdítettek el, mi ezen intézmény hivatásának, jelegének legkevésbé sem felel meg. Ezen javaslat felett még folyvást tartanak a vitatkozások, — és később — a jó ég tudja mikor — a törvényhozás vitatásai s tanácskozásai fognak következni — elég ok, hogy az eredeti szöveget mindenki, kit érdekel, megszerezze. — Kiemelennő, mikép ezen javaslat sincs indokolással ellátva. (Folyt, köv.) — Az igazságügyministerium részéről felszólittatnak mindazok, kik az első folyamodást! törvényszékek szervezése alkalmából elnöki állomásért folyamodtak, de ki nem neveztettek, hogy pályázati kérvényeiket f. évi november 15-ig vagy személyesen vagy igazolt meghatalmazottjaik által az igazságügyminÍ9terium elnöki irodájában átvegyék, miután ez idő elteltével kérvényeik az illető törvényhatóságok utján fognak kezeikhez szolgáltatni. Kinevezések. Triea Miklós horvát hétsz. táblai ülnök a horvátországi kormány igazságügyi osztály főnökévé; - Mariska Vilmos kassai jogacademiánál ny. rendes tanárnak; — Korbuli Imre Pozsonyban ny. rendes tanárnak ; — B o z ó k y Alajos Nagy-Váradon szinte ny. rendes jogtanárrá. Halálozás. Toma Andor megyei tszéki ülnök Ungvárott élte 46-ik évéb n ; — báró Babarczy György tszéki jegyző h. ügyvéd Kőszegen, élte 27. évében, sspt. 25-kén. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hafpiacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.