Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 80. szám

Pest, 1871. pénteken október 13- 80. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom ; Az áruszállításnál kiállított számlák bizonyerejo — a könyvviWi á'tal vezetett főkönyv ellenében. —• Semmitősz. döntv. — .Jogirodalmi ismertetések. Az áruszállításnál kiállított számlák bizonyereje — a könyvvivö által vezetett főkönyv ellenében. Közli Szelestey Lajos ügyvéd ur. E kérdés merült fel következő jogesetben. Schlosser Ignácz épületía-kereskedő, könyv­kivonat alapján pert indított Hirsch Náthán ellen 922 írt 60 kr. mint részére szállított fanemüek árhátralékaért. A főkönyvi kivonat 1864. január 2-tól 1868. april 22-ig terjed s 1868 i k évi június 24-én hitele­lesittetett. Tárgyalásnál alperes a felperes által saját­kezüleg aláirt okiratokkal igazolta, hogy kétrendbeli, összesen 600 frt összegre rúgó fizetés a főkönyvbe beve­zetve nincs; igazolta továbbá, hogy a főkönyvbe 1865. május 5-ről bevezetett, 316 frt 31 krt érő szállítmány meg nem rendeltetett, szállítás nem történt,s igy az áruk kézhez nem jutottak; ezeken kívül 6 frt leszámításnak a főkönyvben nyoma nincsen. — Ezekkel tehát igazolta, hogy felperesnek nem tartozik. Kijelentette, s a fenteb­biekkel begyőzte, hogy felperesnek könyvvezetése hiá­nyos, a valósággal össze nem egyező, s igy hitelt nem ér­demelhetvén, fél próba-erővel nem bír. — Felem­lité továbbá alperes, hogy a főkönyvi kivonat, mely 1864. január 2-án kezdődik, s csak 1868 június 24-én hitelesíttetett, megtámadásra nem alkalmas: végül alperes esküt ajánlott arra, hogy nem tartozik. Fel pere 8 főkönyvének szembeötlő hiányait levél­másoló könyvével (Copirbuch) igyekezett pótolni, mire alperes megjegyezte, hogy az nem kereskedői bejegyzési könyv, s bizonyító erővel nem bir. A per bir áj a, G-yőrmegye tsz^ke meggyő­ződött arról, hogy a hitelesített kivonattal a főkönyv nem egyező ; IáUa tehát, hogy vagy a könyv, vagy a ki­vonat annyira hibás, hogy egyik vagy másik elvetendő, — mégis alperest a követelési egész összeg s köl'ségek fizetésében elmarasztalta, azon esetre, ha „Schlosser Ig­nácz könyvvivője Dangl János póthitet tesz arra, hogy felperes hí tel könyveit pontosan, lelkiismeretesen vezette." Megjegyzendő erre előlegesen is, mikép felperes Schlosser Ignácz minden, időnként kiadott számlát s n y ug t a t v á n y t mag> irt alá, ily okiratok vannak a per mellett, — s mégis könyvvivője részére lett eskü megítélve. Az ítélet indokaiban az esküre vonatkozólag előada tik, hogy a könyvkivonat a főkönyvvel össze­hasonlittatván, azzal megegyezőnek talál­tatott, s igy van felbizonyiték ; — utóbb előadatik, I nogy: a kivonatból kihagyott tételek a fő­| könyvben feljelelve találtattak. Ezen ellent­I mondás bizonyítja eléggé, hogy a könyv és kivonata eltérők. Ezután még egyszer azt olvashatni az indokok­iban, hogy megítélendő volt az egész összeg, mert ! főkönyv és kivonat teljesen egyező. De még azt is láthatni az indokokban, hogy alperesnek bizonyos részletfizetés teljesítésének a főkönyvben elő nem fordulására nézve tett kifogása elvetendő volt, mert igaz, hogy az 1866 dik évben fizetett 400 frt a főkönyvbe bejegyezve nincs, de ezen tétel látható abban az 1865 ik évi május hóról, s igy hibás az évszám. — A főkönyvvel mindenekben meg­egyezőnek kimondott kivonatban a kérdéses 400 frt sem 1865-, sem 1866-dik évi május hóról bevezetve nem lát­ható. Azon főkönyv, mely még az évszámban is igy téved­het, pontosan, lelkiismeretesen vezetettnek tekinthető-e, s birhat-e fél próbaerővel? Arra nézve, hogy az 1868-ik évi június 24-én hite­lesített, de a főkönyvvel nem egyezőnek elismert kivonat megtámadásra mennyibeu alkalmas, — az itélét s indokai hallgatnak. Alperes felebbezéssel élt, — de a kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta; — mert : a) „alperes a perben felperesi főkönyvnek egv kivo­natát (nem azt, melyre a kereset alapíttatott) mutatta fel, mely a felperesileg beadott hiteles kivonattal 316 frt 31 kr. tételen kívül teljesen egyezik; igy miután ö mutatta fel, az abban foglaltakat elismerte." — Legyen szabad itt kissé megállapodni. A 2 od bíró­ság már kétrendbeli könyvkivonatot említ, melyek egy­mással nem egyeznek; — hogy az egyik a főkönyvvel nem egyez, azt az első bíróság is mondja, a másik pedig már az elsővel sem egyez. Van a főkönyvben tétel, mely a kivonatokban nincs, és van ezekben, mely a főkönyvből maradt ki. Ez nagyon sajátságos fényt, vagy inkább ár­nyékot vet a könyvvezetés pontosságára és lelkiismere­tességére. — Az alperesileg becsatolt kivonatot pedig elismerésnek tekinteni nem lehet, mert azért mellékelte­tett, hogy a könyvvitel pontatlansága még jobban bebi­zonyittassék. b) „alperes nem tagadta, hogy kereskedő, s igy az áruk kézhez jutására nézve a pts 173 ik § a alperesre nem alkalmazható." — Ilyesmit nem lehete tagadni, meit nem is állíttatott, minthogy felperes alperest egyszerűen mint pápai lakost vonta perbe, s nem mint kereskedőt. c) „mert a kérdésbeli részletfizetésekből 400 frtróli 80

Next

/
Thumbnails
Contents