Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 79. szám

314 juthatunk kelló isuierelére annak, hogy a zálog szerepe | alatt nálunk az emtio venditio rejlett. Ez uton jutunk el annak felismerésére is, hogy az ösiséggel, a zálogvisszaváltási jogot is egyszerre, és teljesen megszüntetni szükséges lett volna Az ősiség megszüntetését a birtok-állandósítás,az ingatlan jogviszonyai ingatagságának kizárása, a jogbiztosság s mindenekfelett ettől függő ingatlan-hitel nagy Fontosságú érdekei tették szükségessé. És az ingatlan jogbiztosság s hitel ugyanezen érdé kei követelheték a visszaváltás végképi eltörlését is. Mert a zálogvisszaválthatas terjedelme .által az ingatlanok birtoka ugyanazon ingatagságnak és bizonytalanságnak van kitéve. — Ehhez járul, mikép a befektetések felszámítása körül biztos, s kimerítő törvényeink hiányzanak, mi azután a birói önkényt teszi uralkodóvá, a jogok legveszélyesebb koczkáztatására. És e bajok nem szorítkoznak kis jogkörre, egyes, kivételes esetekre, miután a zálogperek — valódi s áljogalapokon, ürügyök alatt — még mindig országszerte el vannak terjedve — melyeket az ősiségi pátens törvényhozói elhárithatának, ha az ősiség eltörlésének elvét következetesen keresztülvinni, az eltörlés elvéhez szilárdul ragaszkodni képesek lettek volna. És ezen eszmetüredékekből, melyeket teljesen kifejtettekne k, kimeritetteknek legkevésbbé sem szeretnénk tekintetni, már is láthatni, mikep törvényhozásunknak —- az ősiségi jogrendszer irányában — még nem csekély, sót eléggé fontos feladatai s teendői vanuak, feltéve, hogy a szabad és teljes ingatlan tulajdonjog eszméjét következetesen valósítani akarjuk. — Valamint az úrbérisóg megszüntetésével, az úrbéri feudalisoius minden maradványai még nem lettek eltörülve; úgy az ősiség eltörlésével sem lettek megsemmisítve még a családi hűbériség minden kifolyásai — melyeknek fentartására — különösen az örökösödési jogban — az elhírhedt országbírói értekezlet törvényhozói is oly sokat tettek, részint tudatlanságból, részint a Demzeti genius hibás, dőre felfogása következtében, bár mint tagadják is azt jelenleg némely pseudo jogászaink. A törvényhozásnak tehát az úrbéri maradványok ellenében nyilvánult nemes törekvések mellett, nem kellene megfeledkezni az ősiségi maradványokról sem. — s. s. Semmitöszéki döntvények. (A Scmmitőszék döntvényköoyvéből kiirva ) Az adóhátralékokról hivatalos alakban kiadott számlák alapján a végrehajtás elrendelésére nem a polgári bíróságok, hanem a pénzügyi halóságok vannak hivatva. A kassai m. k. pénzügyi ügyészség, a kincstár kép viseletében Kovács József ellen adóhátralékokról kiállított hivatalos számla alapján 328 frt erejéig Abaujmegye tszékéhez végrehajtásért folyamodott. A tszék f. évi april 24 kén 410 szám a. kelt végzésével felperest kérelmével elutasította, illetéktelenségi indokból; miután végrehajtási jogát sem jogérvényes birói ítélet, sem hason érvény ü határozattal nem igazolta; és a telekk. rend. 84. §., melyre hivatkozik, az adókimutatas végrehajtási képességét meg nem alapította, hanem csak azt engedi meg, hogy ilyennek alapján telekk. jogot szerezni lehessen; és végre mivel a közadók beszedésére nézve az 1868. 21 t cz. 29. §-a szerint a végrehajtás elrendelése, nem ezen törvényszék, hanem az illető pénzügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ez ellen felperes se mm. panaszt adott be; mert a telekk. rend 84. §. a) pontjában világosan foglaltatik, hogy a telekk. bekebelezések alapjául azon okiratok szolgálnak, melyek bíróilag végrehajtható ítélet minőségével birnak, hová a hátralévő adókról az illető közig, közegek által kiállított kimutatások is soroltatnak. Továbbá itt az 1868. 21. t. cz. 29. §-ra nem lehet hivatkozni, mivel az ingóságok körüli végrehajtásokra vonatkozik, mit tanusit annak 58 § a, melyben a lezálogolas s árverezés az ingatlanokra nézve érvényesítendő végrehajtásoknál a fenálló törvények szerint rendeltetik eszközöltetni. A Semmitőszé k azt elvetette, s végrehajtást szorgalmazót kérelmével az illetékes pénzügyi hatósághoz utasította ; „mert az 1868. XXI. t. cz. 84. § a értelmében az adóhátralékokról hivatalos alakban kiadott számlák alapján a végrehajtás elrendelésére a pénzügyi hatóságok levén hivatva s ugyanazon törvény 58. §. szerint csak az elrendelt végrehajtásnak foganatosítása, ha az ingatlanokra van intézve, eszküzlendő a perrend szabályai szerint; minél fogva a sem. panasz elvetendő volt." (1871. sept. 13. — 10103. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. tábla területén előforduló váltóügyekben, az igazolási kérelem benyújtására kiszabott 3 napos határidő a megjelenési akadály megszűntétől számítandó. Kissel Neumann — FHip Emánuel s neje ellen 40 frt váltótartozás iránt a Szászrégeni váltóbiróság előtt pert indítván s azt kedvező Ítélettel lefolytatván, nevezett bíróság alperesek ellen a végrehajtást elrendelte s teljesítésére Maros-Vásárhely városi tszékét kereste meg. Ez annak eszközlését elrendelvén, alperesek a követelt összeget részint készpénzben, részint aranynemüekben a biztos kezeibe letették, egyszersmind végrehajtás megszüntetési keresetüket beadták. Ennek tárgyalása f. év jun. 30-kára tüzetett ki a pertárba — és felperes a tszék illetékessége ellen kifogást adván be, annak tárgyalása a pertárba utasíttatott. Felperes azonban a határidőre meg nem jelent, miért július 4-én igazolási kérelmét beadta. A tszék az igazolási kérvényt 1871. július 11-kén 2075. sz. végzésével hivatalból visszautasította — elkésés indokából; minthogy ezen váltóügyre vonatkozólag a perr. 307. § a, úgy az 1869. apr. 8-ki min. rend. 85. §. e) pontja mint az 1^50. jan. 25-ki bécsi min. rend. 12 §-a értelmében — az igazolásnak június 30-tól, a kitűzött tárgyalási határnaptól számitaodó 3 nap alatt — tehát július 3-kán kellett volna beadatni. Ez ellen fehéres semm. panaszszal élt; — mert a végzésben idézett 1850-ki rend. szerint azon napok, melyeken váltóügyi beadvány a postán létezett, be nem számitandók ; már pedig iga/olási beadványa A. feladási vevény szerint még jul. 2 kán tétetett postára, — s így bár 4-ről van beiktatva, elkésettnek nem tekinthető; továbbá