Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 77. szám
306 hasonló rendelet folytán is nyilatkozatot tenni, s okmányt csatolni nem akar valamely ügy fél, mi a teendő? Igaz, hogy a közlött igen tisztelt rendelet az okmány becsatolására megmutatta az utat, t. i. hogy az hivatalból beszerzendő : — de ez esetben ismét, és önként azon kérdés merül fel, — a peres felek érdekében ? polgári eljárás folytán? quo jure hivatalból? Igaz ugyan, hogy a fent irt 2-ik rendelet folytán kitűzött ujabb batáridőben alperesi ügyvéd megjelent nyilatkozata jegyzőkönyvezésére, de feltéve, ha ekkor sem jelent volna meg, miként lett volna a kivánt nyilatkozat ki — illetőleg beveendő? miután a rendeletben nincs részletezve, hogy a felperesi fellebbezésnek mely pontjaira kell alperesnek nyilatkoznia, tehát a czél még az esetben sem éretett volna el, ha a meg nem jelent ügyvédnek képviseltje személyesen rendeltetett volna he, nem tudván, vagy nem akarván a felperesi fellebbezésre sem részben, sem egészben nyilatkozni, — erre ugyan már nem mutatta meg az eljárás útját a nagyméltóságú rendelet. Szerény nézetem szerént nincs is egyéb hiányuk a fent közlött igen tisztelt rendeleteknek, mint az, hogy kimaradt azokból a türvény azon czikke, melyre azok alapitattak. — Már pedig én, — sőt hiszem, igen sokan vagyunk, kiknek legfőbb törekvései a törvénykezési téren való haladás lévéu, —igen óhajtottuk volna mind az okokat, mind ama törvénycikket megismerni, melyre emez intézkedés fektettetett — mig igy a jelen helyzetben talányul maradand a törvénykezés terén az idézett egész felsőbb bírósági intézkedés. Scnsmitöszéki döntvények. A végrehajtás korlátozásának, mely a bíróság előtt beismert egyességre alapittatik, nincs helye, ha nem igazoltatott, hogy a végrehajtató az ellenféllel formaszerüleg s jogérvényesen egyességre lépett. Az 1868. évi perrend érvénye elölt megkezdett végrehajtás folytatólagos eszközlésére nézve, — midőn az Atm. Int. min. rendelet VIÍ czikkének esete fenn nem forog — a jelen perrend szabályai alkalmazandók — tehát a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése slb. tekintetében is. Mrgyauov, szül. Szavitsin Széna — Szavitsin Péter és Pál ellen Bácsmegye tszéke előtt bizonyos ingatlanságok átadása és a bevett haszonvételek fejében leendő kármentesítése iránt még az uj perrend életbelépte előtt pert folytatván, azt azon időszakban meg is nyerte. Ezeu bírói ítélet alapján a végrehajtás 1864. évben 4736. sz. a. elrendeltetett és pedig a megítélt 2/4 telek föld és szőlő felére és 78 frt. 20 kr. évi haszonvétel megtérítésére. Az 1865. évi apr. 24-kén tartott végrehajtás alkalmával alperesek azt vitatták, hogy felperes velők már 3 év előtt kiegyezett, illetőleg beleegyezett abba, hogy a peres földbirtokból csak fél negyed telket kapjon, haszonvétel fejében pedig neki alperesek csak 240 frtot fizessenek. — Erre akkor kiskorú felperesnek rendes képviselője, de felperes személyesen is azt válaszolja, hogy azon nyilatkozatra alperesek mint erőszakos emberek által kényszerítve lett, — felperes tehát azt nem szabad akaratból tette; a kérdéses 240 frtot pedig a'peresek soha le nem fizették. Ennek folytán a végrehajtás részben foganatosíttatott, az ingatlant illetőleg az ítélet s végrehajtási végzés alapján bevezetés által. Ez ellen alperesek 1865 ben felfolyamodtak, a kir. tábla 1868 évi 9028 sz. a.- hozott végzésével a fenforgó körülmények s alperes által felhozott tények bővebb kiderítését s e czélból a felek ujabb kihallgatását rendelte el. Ekkor azonban további intézkedések nem történtek; mig 1870-ben felperes az iránt folyamodott a törvényszékhez, hogy miután a földbirtokra nézve tulajdonjoga már a per alatt bekebeleztetett, s azt a birói bevezetés folytán tettleg birtokolja is — most már a megítélt de végre nem hajtott haszonvétel iránt folytatólagosan a végrehajtás eszközlésbe vétessék. Ezen kérvényre a tszék 1870. dec. 31-kén 11,471 sz. a. kelt végzésével azt határozta, hogy mielőtt a kir. táblának 1868. évi 9028 sz. végzése folytán az 1865. apr. 24-kén felvett végreh. jegyzőkönyvben kifejtett körülmények iránt véghatározat hozatnék, szükségesnek találtatik és el is rendeltetik a feleknek kihallgattatása az iránt, hogy felperesnő mikor ment férjhez, hogy az alperesek által felhozott egyesség felperesnőnek férjhezmenetele után vagy előtte köttetett e ? továbbá hogy felperesnő mikor lett nagykorú? A tárgyalásnál felperesnő tagadja a vitatott egyesség kötést, szerinte észszerű ok nem is levén gondolható arra, hogy a már beismert s megítélt tulajdonjogát korlátozhassa, de a haszonvétel iránt sem egyezkedett. Az illető' 1865-ki tárgyaláskor szó volt ugyan az egyesség megtörténtéről, és akkor felperesnő részéről elmondatott, hogy arra az erőszakos alperesek által, — kiknek egyike, emberölés miatt fegyencz — kényszeríttetett. Ha ez bíróság előtti elismerési bizonylatnak vétetnék, akkor vétessék annak egész terjedelmében, és ekkor az egyesség fennállása nem lesz lehető. — Hogy egyesség nem jött létre, a beadott A. kereset is mutatja. Alperesek részéről vitattatik tovább is, hogy felperes az egyesség létrejöttét a bíróság előtt elismerte. — Ezt nem czáfolhatja az A. keresetlevél, mert azt férjnél levő de kiskorú felperesnő nevében gondnoka adta be, miután azonban az 1861. évben visszaállított magyar törvény szerint férjezése által nagykorusittatott — az egyezséget érvényesen megköthette. A törvényszék erre f. év martius Í jén 1647. sz. a. következő végrehajtási végzést hozott: „A tszéknek 1864 jun. 18. —4736. sz. a. kelt végzése, mely szerint a peres ingatlan 2/4-ének felére a tulajdonjog és 1857 évtől számítandó, és évenként 78 frtot tevő haszonvételnek s perköltségeknek erejéig a zálogjog elrendeltetett — oda módosíttatik, illetőleg korlátoztatik, hogy felperesnő részére a peres két negyed telekből '/g-ad tulajdonjoga, s a megítélt haszonvétel fejében 24Ö frt erejéig a zálogjog bekebelezendő ; mert felperesnő a végrehajtó bíróság előtt beismerte, hogy ó a végrehajtás alapját tevő jogérvényes Ítélet után, alperessel akként egyezett ki, hogy neki 1/e telekföld és a csaira-féle szántóföld egészen tulajdonjoggal átadassék és haszonvétel fejében 240 for. fizettessék; továbbá mert a 9736. sz. végrehajtási végzés felperesnő egyoldalú kérelmére rendeltetvén el, az az ítélet után felmerült tények folytán részben elenyészett;