Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 76. szám

303 helye nincs; és a perr. 466. 472. ós 473. §§ sai szerint az igénykereset, hatályára nézve a 473. §-ban foglalt megszorítással az elmulasztott batáridő igazolása nélkül is beadható! „mert továbbá jelen igénykereset a becsatolt postai tudakozódványok tanúsítása szerint panaszló fél ügyvéde részéről a kitűzött határidőn belül oly időben adatott póstára, hogy még a határidő lejárta előtt rendeltetése helyére érkezhetett; annak a postai kezelésnél történt tévedés és más helyre lett elküldetése folytán közbejött elkésése pedig a panaszló fél hátrányára nem szolgálhat; s ennélfogva annak, mint kellő időben beadottnak szabályszerű tárgyalását elrendelni kellett." (1871. aug. 23. 9139. sz. a.) Alperes elleniratában viszonkeresetlel élvén, és felperes annak együttleges tárgyalása ellen kifogást nem tevén, a bíróságnak a fő ügy feletti Ítéletében a viszonkeresel felett is kell határozni. A bíróság ezen együttleges határozathozatalt elmulasztván semmiséget követ el. Zsicza Borbála — Zsicza Ádám ellen Krassó megye tszéke előtt bizonyos telekkönyvi ingatlanok természetbeni átadatása iránt pert indított, melyben a tsz ék 1871 június 30-kán 1336. sz. a. kelt ítéletével alperest a keresetben elmarasztalta. Ezen Ítélet ellen alperes sem. panaszt adott be — főkép azon alapon, mivel ő az elleniratban viszonkeresettel élt, minek együtleges tárgyalása ellen felperes nemcsak nem tiltakozott, sőt válaszában annak érdemleges tárgyalásába be is bocsátkozott. Ennek folytán az Ítéletben a főügygyel együtt a viszonkereset felett is kellett volna egyidejűleg határozni. A Semmitőszék ezen semmiségi panasznak helyt adván, a neheztelt Ítéletet a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket további szabályszerű eljárásra utasította; „mert alperes az elleniratban viszonkeresettel élt, felperes pedig annak együttleges tárgyalása * ellen kifogást nem tett, sőt válaszában azon viszonkereset érdemébe is bocsátkozott, ennélfogva az eljáró tszéknek a panasz tárgyává tett Ítéletében, a viszonkereset felett is határoznia kellett volna, mit elmulasztván a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget követett el." (1871. aug. 23. 9114. sz. a.) A bizonyos fizetési hely kikötése nem tekintet ik bebizonyitottnak oly levél által, melyet nem az adósnö, hanem férje irt, habár az utóbbi a nő üzletében részt vesz is. Rosenzweig Lipót s fiai pesti keresk. czég — Perlstein Bin Erzsébet bonyhádi lakos ellen 66 for. 90 kr. iránt Pest belvárosi egyes bírósághoz keresetet adott be — ezen bírói illetőségét kölcsönösen egy levélre (C. a.) alapítván, melyben a fizetés teljesítése Pestre köteleztetett. Tárgyaláskor alperesnő a bírói illetőség ellen kifogást tett, mert a fizetést Pestre nem kötelezte, a C. levelet, melyre felperes hivatkozik és támaszkodik — nem ő, hanem férje irván, ki arra nem volt meghatalmazva. — Felperes ezen kifogást elvettetni kérte, mert alperesnő férje az üzletben átalában mint megbízottja szerepelt, de a törvénynél fogva is olyannak tekintendő. Az eljáró bíróság 1871. jun. 26-án 15931. sz. a. kelt végzésével az illetőséget leszállította; mivel a fizetés Pestre való kötelezése nem igazoltatott, a bizonyitékül felhozott C. levél alpe resnő által sem irva sem aláírva nem levén, sem az, hogy férjét a levél Írására felhatalmazta volna, nem igazoltatván. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette „mert a felperesi czég alperesi tagadás ellenében azon állítását, mintha az alperes részéről a keresetbeli összegnek Pesten leendő megfizetése igértetett volna, be nem bizonyította." (1871. aug. 23. 9306. sz. a.) Igazságügyministeri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folyt.) 38. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminczhatan: akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel biró helybeli egyének közül, szabad választás utján azonnal kiegészítik magukat. A megválasztott esküdtnek a megválasztás azonnal tudtul adandó, s a 34. §-ban kitett birság terhe alatt azonnal megjelenni köteles. 39. §. Együtt levén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papírra feliratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik. 40. §. Az esküdtszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bir, hogy az esküdtszéki szolgálatra kijelölt 36 esküdtszéki tag sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot visszavethet a nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna. 41. §. Ez oly módon történik, hogy midőn az esküdtszéki tagoknak a fentebbi 39. §. szerint egy edénybe vetett neveit a bíróság elnöke egymásután kihúzza, ugy a vádlott mint a közvádló minden kihúzott névnél megkérdeztetik, ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúzatott, akar-e visszavetési jogával élni? 42. §. Ha 12 oly tagnak neve lett már kihúzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jogukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküdtszék ; ezért a nevek kihúzása mindaddig folytattatik, mig vagy ilyen 12 tag össze nem került, vagy mig visszavetési jogukat mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimerítették, — ez utóbbi esetben ugyanis, midőn t. i. mind a közvádló, mind a vádlott külön-külön 12 és igy összesen 24 kihúzott tag ellen éltek már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek nevei az edényben maradtak, képezendik minden visszavetés nélkül az esküdtszéket. 43. §. Midőn ugyanazon egy sajtóvétségért több vádlott fogatott perbe, valamennyi együtt véve vethet vissza csak 12 tagot, s az iránt, hogy e jogot közösen, vagy egymásközt felosztva miként gyakorolják, egymás közt értekezhetnek. 44. §. Ha a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig (12 ig) ki nem meri ti, szabadságában áll jogát a vádlottnak átengedni. 45. §. Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni : Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egyész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet gyűlölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán saját benső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon és becsületesen Ítélek. Isten engem ugy segéljen! 46. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküdtszék 12 tagja közül a tárgyalás folytában valamelyik megbe76*